Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendelete megfogalmazza, hogy mely feltételek együttes fennállása esetén lehet fenntarthatóan termesztett biomasszáról beszélni. A fenntarthatóan termesztett biomassza biztosítja a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, valamint biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagát, mely a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését is hivatott elősegíteni - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A rendelet szerint a mezőgazdasági biomassza nyersanyag akkor minősül fenntarthatóan termesztett nyersanyagnak, ha azon a földterületen termesztik, amelyre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be, és betartják a rendeletben meghatározott előírásokat.
Meghatározásra került, hogy mely területeken nem lehetséges ezen növények termesztése, így többek között - a 2008 januárjában vagy azt követően - érzékenynek minősülő
- az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: OEA) nyilvántartott természetes erdő;
- magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő, illetve egyéb fás terület;
- olyan területek, amelyek természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelem alá vonásra kijelölt területek vagy Natura 2000 területek, vagy többek között azon egységek amelyek a Nemzetközi Természetvédelmi Unió jegyzékében szerepelnek;
- egy hektárnál nagyobb kiterjedésű, a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő, nagy biodiverzitású gyepterület.
Fentieken túl további területek kizárása is rögzítésre került, melyek a rendeletben részletesen megtekinthetők. 2022. január 1-től a mezőgazdasági biomassza nyersanyagául szolgáló földterületen évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni, mely terv alapja az 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmény. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező be kell tartania. A tervet minden évben szeptember 30-ig - ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül - elektronikus úton kell benyújtani a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a Nébih segédletet tesz közzé a honlapján.
Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el. A szaktanácsadóknak a NAK nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan kell a szakértői jogosultsággal rendelkezniük. Hatályát veszti a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló 42/2010. (XII. 20.) VM rendelet.