Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
17,5 millió hektárt foglalhat el idén a fő- és másodvetésű kukorica (szafrina) Brazíliában, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző szezonhoz képest. A területnövekedés elsősorban a szafrina, azaz a másodvetésű kukorica térhódításával magyarázható.
Utóbbinak az ára is kifejezetten magas, ami motiválja a termelőket. Mivel a szója nem fizetett túl jól idén, ezért a farmerek a "veszteségeiket" mind több kukorica azonnali elvetésével igyekeznek mérsékelni a két aratást is lehetővé tévő régiókan.
A kukoricatermelés az utóbbi évtizedekben exponenciálisan nőtt Brazíiában, a 2018/19-es szezon eredménye háromszorosan múlta felül a 20 évvel ezelőttit. A kukorica legutóbbi termésátlaga (5,77 t/ha) pedig több mint a duplája az 1998/99-i évinek.
A növekedés elsősorban a másodvetésű kukorica térhódításával és hozamainak emelkedésével függ össze. Ahogy nő a fővetésű, nagy termőképességű szója jelentőssége, úgy csökken a fővetésű kukoricáé, viszont emelkedik a szója után elvethető változatoké. Ezek kitűnően hasznosítják a pillangós növény által hátrahagyott nitrogénmennyiséget, ami csökkenti a műtrágyázás költségeit is a másodvetésben.
A kukorica idei magas ára a gyenge amerikai terméskilátások és a vámháború együttes eredményeként alakult ki. Csakhogy ami jó a növénytermesztőnek, az rossz az állattartónak. Brazíliában a baromfi- és a sertéstartás is erős szektornak számít. Kína az ottani sertéspestisjárvány miatt most nagy mennyiségben igényli a brazil állati fehérjét (és szóját), de az állattartók hiába dörzsölték a markukat a kitűnő lehetőség láttán, a profitjukat alaposan megtépázza a magas takarmányköltség.
Brazília sajátos belső problémája a rossz infrastrúra: a szafrina legjelentősebb termőkörzetei távol esnek az állattartás legfontosabb régióitól, miközben az áruszállítás lassú és a kaminos sztrájkok nyomán egyre költségesebb is. Újabb trend az ország életében, hogy a cukornád mellett egyre nagyobb a kukoricából nyert bioetanol mennyisége is. A kukorica belső felhasználása a 2019/20-as gazdasági évben már 69,5 millió tonnát érhet el. Így némi áthúzódó készlettel együtt 33 millió tonna tengeri kerülhet a külpiacokra ebben a szezonban - enyhén csökkenhet is tavalyhoz képest.
