Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Igaz ugyan, hogy az idei uniós termés 20 százalékkal kevesebb a tavalyinál (10,5 millió tonna), de a hároméves átlaghoz mérten ez csak 8 százalékos mínuszt jelent, ha pedig figyelembe vesszük, hogy a tavalyi rekord mennyire feltöltötte a raktárakat, ennél is kisebb tényleges hiánnyal kalkulálhatunk. A mostani 560 ezer tonnás raktárkészlet pedig lényegesen felülmúlja a sokéves átlagot. Mégis meredek áremelkedésnek lehetünk szemtanúi. Tény ugyanis, hogy Európa a lengyel árakhoz igazodik, és az is, hogy a feldolgozók nem szeretnek félgőzzel működni, ezért mindenütt lázas vásárlásba kezdtek.
Az idén már kötelezően alkalmazandó árképlet szerint a magyar ipari almáért nem adhatnak 20 százaléknál sem többet, sem kevesebbet a felvásárlók, mint amennyit Lengyelországban fizetnek érte. A léalmát pillanatnyilag kilónként 30-35 forint körüli áron vásárolják fel nálunk. Ezek a cégek a lengyel piacon is jelen vannak, és árgus szemekkel figyelik, hogy a pár héttel később induló lengyel szüret beigazolja-e a "vészmadarak" károgását, vagy csak árfelhajtó riogatásról volt szó.
- latolgatja a lehetőségeket Ledó Ferenc,a Fruitveb elnöke. Kollégája, Apáti Ferenc úgy látja, hogy a lengyelek máris itt vannak, ennek köszönhető, hogy 33 forintos az átlagos átvételi ár. (Tavaly 11-13 forintról indultunk.) Azonban hozzáteszi: jelentősebb szállítások még nem történtek, hiszen a lengyel léüzemek nem indítják be a termelést addig, amíg meg nem kezdődik el az ottani a szüret.
Egy vecsési székhelyű almakereskedő állítja, hogy már 40 forintos árat is hallott, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy a lengyelek elkezdték a vásárlást, miközben a hazai kínálat is csak a felét éri el a tavalyinak. Mint mondja: "Komoly növény-egészségügyi problémáról nem tudok. A hiány oka egyértelműen a fagykár, ami Kelet-Magyoraszág fő fajtáját, az idaredet érintte a leginkább." Apáti Ferenc ezt az információt egy fontos momentummal egészíti ki:
2019-ben a becslések szerint 450-500 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, ebből 150-170 ezer tonna lesz az étkezési minőség. Nyugaton fordított ezek aránya: a termés 70 százaléka az étkezési minőség, az ipari alma csak mellékterméknek számít. Nálunk a gála fajtakörrel csak most indult el a szedés. Az étkezési almáért fajtától és minőségtől függően most 90-110 forintot fizetnek, de még nagyon renyhe az eladás, a szüret java még hátra van. Az ország külkereskedelmi egyenlege kiegyenlített ebből a termékből. A nagy termelők (Lengyelország, Olaszország, Franciaország és Németország) közül egyébként csak a lengyelek vannak exportkényszerben étkezési almából.
Az idei árak tehát jóval magasabbak, mint tavaly, léalma terén már a tavalyi triplájáról beszélünk. Sajnos a munkaerő költsége is sokat emelkedett ebben a szezonban. Ez leginkább a kishozamú és rosszul gépesített ültetvényeket sújtja. Ahol a fagykár mérsékelt maradt, és korszerű a technológia, idén szép eredménnyel zárulhat a szezon.