Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az előző héten szerdán és a hét végén fordult elő elszórtan zápor, zivatar - írja a met.hu. Területi átlagban számottevő csapadék az ország területének csak kisebb részén hullott. A szinte egész nyáron száraz Kisalföld most jelentős mennyiséget kapott, de a csapadékhiány arrafelé még így is tetemes maradt. A talaj fölső rétegének nedvességtartalma a jelentősebb csapadékkal érintett területeken megnőtt, ugyanakkor főleg keleten már nagyon alacsony.
A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, ugyanakkor száraz, szinte kisült táblák a Kisalföldön, főként Győr térségében figyelhetők meg, míg például Pest megyében földön fekvő növények is vannak. Miskolc környékén jobbára zöld levelesek a kukoricatáblák, míg északabbra többfelé jégverés és szélvihar károsította a növényeket. Hajdú-Bihar és Békés megyében fajtától függően vannak még nagyrészt zöld levelű és már érettebb táblák is, helyenként, Szarvas környékén pedig többfelé teljesen beérett, elszáradt növények is. A napraforgónál nincsenek ekkora különbségek az előbb felsorolt térségben: az alsó levelek a legtöbb helyen már leszáradtak, de teljesen elszáradt, kiégett növények nincsenek. A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom főleg a hajnali órákra jellemző, de a főleg hétfőn a Dunántúlon többfelé napközben is magas volt. A keleten jellemző száraz időben csökkent a gyomképződés intenzitása, ugyanakkor az elmúlt napok csapadéka főleg a Dunántúlon fogja beindítani a gyomok kelését. Az augusztus vége a repce vetésének talaj-előkészítéséről és magáról a vetésről szól, melyhez csak helyenként kedvezőek a talajnedvességi feltételek, az ország nagyobb részén kiadós csapadékra lenne szükség.
Az előttünk álló héten a legfrissebb számítások szerint folytatódik a meleg időjárás. Szerdán elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok, ezt követően azonban csökken a csapadékhajlam. Területi átlagban számottevő mennyiségű csapadék az országban inkább csak a Dunántúl északi részén valószínű, de mennyisége a záporos jellege miatt nagyon bizonytalan. A párolgás mértéke 10-15 mm körül valószínű a következő 6-8 nap során, a csapadék ettől kevesebbnek ígérkezik területi átlagban, tehát zömében csökken majd a talajok nedvességtartalma. Jelentősebb szél csak zivatarok környezetében valószínű, így az egyre hosszabbodó éjszakákon erős harmatra kell számítani. A hőmérsékletben jelentős változás nem valószínű, csúcsértéke 30 fok körül, sokfelé kissé a fölött várható, szeptember első napjaiban jöhet majd markánsabb lehűlés.