Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A farnciák fekete-tengeri versenytársai még mindig jóval olcsóbban juttatják célba termékeiket Egyiptomba és a térség egyéb államaiba, ezért a párizsi gabonának "helyből" olcsóbbnak kell lennie, ha versenyben akar maradni. Európában egyedül a románok vannak abban a helyzetben, hogy konstancai kikötőjük révén könnyen és olcsón vízre rakhassák Afrika és a Közel-Kelet irányába induló készleteiket. Ez meg is látszik a dinamikus kiszállításon: idén messze ők exportáltak eddig a legtöbbet Európában.
Augusztus 25-ig az EU 2,8 millió tonna búzát értékesített a külpiacokon, ami 6 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor elért mennyiséget. A legnagyobb exportőr eddig Románia, egymaga 1,1 millió tonnát dobott piacra. Franciország szerény 621 ezer tonnával kullog a második helyen, a harmadik Litvánia 262 ezer tonnával, majd Bulgária következik 243 ezer tonnával, végül Lettország 209 ezer tonnával. Németország 208 ezer tonnás kivitelével a hatodik helyet foglalja el. A legfontosabb célpiacai Európának ebben az évben a következők voltak: Algéria, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Szudán.
Magyarországnak nincs tengeri kikötője - és ezen a mostani trieszti partszakasz-vásárlás sem igen változtat -, ezért a mi 2,5 millió tonnás exportunk nem jelenik meg ebben a statisztikában - fűzi hozzá Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Európán kívülre kevesebb mint 100 ezer tonnányi búzát juttatunk el közvetlenül. Első számú vevőnk évek óta Olaszország, ahol nagyon kedvelik, hogy kaputól kapuig visszük a kamionjainkkal az árut. A második helyezett hol Ausztria, hol Németország, hol Románia. A mostani jelentős román exportban még kevéssé van benne a magyarok "keze", mivel az exportunk az eddigi magas árak miatt akadozott. A legnagyobb problémánk éppen az, hogy az olcsó román és bolgár gabona kezdi kitaposni az útját a jól fizető olasz piacra is. Addig tudunk itt versenyben maradni, amíg a búzaminőséget és a kiszolgálás színvonalát a kelet-európai átlag felett tudjuk tartani - vagy uram bocsá' engedünk az árainkon.
A franciák is úgy maradtak versenyben, hogy FOB-áraikkal alaposan a riválisok alá ígértek. Egyiptom a világ minden nagy búzaexportőre számára fontos piac. Július óta eddig már 2,1 millió tonna búzát vásároltak, ennek eddig legnagyobb hányada Oroszországból származott. Erősen lemaradva követte őt Ukrajna és Románia. A héten újabb nagy búzatendert írtak ki, ami megmutatta a pillanatnyi erőviszonyokat az exportőrök között.
A mostani 350 ezer tonnás kiírásból már a franciák is elcsíptek egy 60 ezer tonnás hányadot. (A javát, 230 ezer tonnát most is az oroszok szerezték meg, a többi az ukránoké lett.) A FOB-ár 173 euró/t (57 ezer Ft/t) volt, amihez még hozzájött a fuvarköltség, így végül 194 eurós tonnánkénti áron (64 ezer Ft/t) léphet Egyiptom földjére a francia búza. A magas fuvarköltség miatt a párizsi portéka így is drágább volt, mint a fekete-tengeri vetélytársak gabonája. Mivel idén mindhárom országban jó a termés, a külpiacokon nagyon felerősödött a küzdelem. Ez sajnos egyre lejjebb szorítja az árakat egész Európában. Mindehhez hozzájön, hogy az USA-ban is konszolidálódni látszanak a korábban magas árszintek.
A párizsi tőzsdén most 167 eurót (55 ezer Ft/t) ér egy tonna búza, Hamburgban pedig 168 eurót (55,4 ezer Ft/t). Ilyen árak mellett a magyar telephelyi búza nem lehet drágább 46 ezer forintnál tonnánként.