Az USA agrárminisztériuma (USDA) adatai szerint a globális diótermés (héjas súlyban) 6 százalékkal 2,1 millió tonnára csökkenhet a 2019/2020. gazdasági évben (szeptember-augusztus). A világtermelés csaknem felét adó Kína diótermése 1 millió tonnára tehető (+18 százalék). Az USA-ban 7 százalékkal 571 ezer tonnára, Ukrajnában 5 százalékkal 121 ezer tonnára csökkent, míg Chilében 3 százalékkal 160 ezer tonnára, Törökországban 3 százalékkal 65 ezer tonnára nőhet a termés - írja piaci jelntésében a NAIK AKI.

A Tridge piacelemző adatai szerintRománia 2017-ben átvette Franciaországtól a legnagyobb diótermelő címét Európában -- 44 ezer tonnát termelt szemben a francia 41 ezer tonnával --, és azóta csak nőtt az előnye a Nyugat-Európát sújtó aszályos nyarak miatt. Magyarország 2017-ben 7 ezer tonnát takarított be ebből a héjas termésből.

Hazánkdiótermő területe évről évre növekszik. A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának adatai szerint a dióültetvények területe 7 ezer hektár volt 2017-ben. A dió az alma és a meggy után a harmadik legnagyobb területet foglalja el, az összes gyümölcstermő terület 9,5 százalékát. Legnagyobb termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található (2905 hektár), de jelentős területet tesz ki Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében is. Magyarországon a diótermés az 1990-es évek közepén 3 ezer tonna körül mozgott, majd az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően csaknem 7,9 ezer tonna lett (2017., KSH). Szakértők szerint 2019-ben a diótermés 7-7,5 ezer tonna között alakult.

Más kérdés az exportálható mennyiség és minőség. Igaz ugyan, hogy Kína a világ legnagyobb diótermelője, az export terén az USA vezet, a globális piac 36 százalékát uralja a héjas dió forgalmában, Franciaország a 8 százalékát, Ukrajna a 0,8 százalékát, a spanyolok 0,6 százalékát, míg a magyarok, németek, olaszok nagyjából 0,3 százalékát mondhatják magukénak, a románok e téren feltérképezhetetlenül kicsik.

A dióbél globális forgalmában szintén az USA piacvezető (36,7%), az európai színtéren pedig a németek dominálnak 5,5 százalékos világpiaci részesedéssel, őket az ukránok követik 4,6 százalékkal. A franciák 1,4, a románok pedig 1,3 százalékos szeletet hasítnak ki a globális dióbél-kereskedelemből. Magyarország szerény 0,2 százalékos arányt mondhat magáénak, vagyis a feldolgozóiparunk ezen a téren is csapnivaló.

Pedig a magyar diót nagyra értékeli a piac. Míg most a hazai dió kilója nagy áringadozást követően 8 dolláros (2400 Ft) magasságba ugrott, az ukrán származásúért 6-7 dollárt fizetnek, az olasz dió 4-6 dollárt, a francia dió pedig pillanatnyilag csak 4-5 dollárt ér a Tridge adatai szerint.