A magyar paradicsomállományt, noha még inkább a helyrevetés jellemző rá, megfelelő szaporítóanyaggal kezelik, valamint az ültető- és betakarítógépek használata is jó - mondta Dr. Pék Zoltán, a SZIE-MKK Kertészeti intézetének egyetemi docense a NAIK ZÖKO, az MTA Kertészet- és Élelmiszertudományi Bizottság Zöldség Albizottsága és a NAK közreműködésével megrendezett "Ipari Paradicsom Fajtabemutató és Szakmai Nap" című rendezvényen Kalocsán. A magyar ipari paradicsom termesztők még nem nagyon öntöznek, de aki igen, az már a víztakarékos megoldásokat választja. A legtöbb magyar ipari paradicsomtermesztő gépi betakarítással dolgozik, a színre válogatás miatt pedig kevesebb üzemi hulladékkal jár a termelés - tette hozzá. 

Dr. Szuvandzsiev Péter, az Univer Product Zrt. ipariparadicsom-kísérleti vezetője arról beszélt, hogy a paradicsom-sűrítményhez szükséges nyersanyag-előállítás sarokpontja a fajtaválasztás. A magyar termelők igyekeznek minél jobb genetikai potenciállal rendelkező fajtákat kiválasztani, olyanokat, amelyek jobb gyökérszívó kapacitással rendelkeznek. Emiatt a nemesítők között nagy a rezisztencia verseny. Dr. Szuvandzsiev Péter elmondta továbbá, hogy a hazai paradicsomszezon, időjárási okok miatt ténylegesen csak 55-60 nap, ezért várhatóan fel fog értékelődni a korai és kései fajták használata.

A cél a legjobb szülővonal kiválasztása, de ez egy időigényes eljárás - tájékoztatott Dr. Milotay Péter nemesítő, a ZKI tudományos tanácsadója. A legjobb szülővonal kiválasztását követően követően kerülhet csak sor a termelői tesztekre, melynek kiértékelése és eredménye elengedhetetlen a piacra kerüléshez. Magyarországon jellemzően minden harmadik évjárat jó, vagy legalábbis kevésbé problémás. A magyar nemesítők arra törekednek, hogy minél ellenállóbb paradicsomfajtákat hozzanak létre. Ma fajtaként a Heinz 1015-ös a legfontosabb világviszonylatban, amely az ipari paradicsom termesztés közel 20%-át teszi ki. De itt is jellemzően 1-2 évig van egy fajta a piacon, aztán jön a következő - emelte ki.

Schmidtné Szantner Barbara a NAIK ZÖKO tudományos munkatársa nagyvonalakban beszámolt a NAIK ZÖKO termesztéstechnológiai kísérleteiről. Jelenleg paradicsom-, fűszerpaprika-, hagyma-, batáta- és padlizsán-kutatások folynak. Paradicsom-kísérleteket 2014 óta végeztek Kecskeméten, de 2018-tól áthelyezték őket Kalocsára. Ez az áthelyezés egyben a kutatási munka átgondolását is jelentette, hiszen egy homokos talajról átkerültek a vizsgált fajták kötött talajú területekre, ami az öntözési és káliumellátási kísérleteket is merőben befolyásolta. Öntözési kísérletek alapján eredményként azonban elmondható, hogy a betakarítás előtti öntözés/csapadék erősen befolyásolja a paradicsom minőségét. Az öntözés mellett a metabolomitika módszerét alkalmazva vizsgálják a paradicsom vegyületeit. Összesen eddig 35 fajtát vizsgáltak kisparcellás kísérletek során. A mintavételezést követően a NAIK ZÖKO munkáját a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) segíti, ahol együtt vizsgálják tovább a mintákat funkcionális élelmiszer-előállítás céljából. A metabolomitika eredményei alapján a vegyületek összetétele és mennyisége nagyban függ a termelés helyétől, valamint a termelt fajtától is.

A 2019-es évben folyó paradicsom kísérletek fő szempontja a víztakarékos termesztési módok vizsgálata. Az utóbbi években elindult a NAIK ZÖKO eszközpark fejlesztése, korszerűsítése is, mely során új digitális mérőeszközökkel bővült az intézet. Mindezek gyorsabb és pontosabb eredményekhez vezettek.