Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szeptember utolsó hetében is csendes, nyugodt, kora őszi időjárás volt, jelentősebb mennyiségű csapadék is csak az ország déli tájegységeiben esett. Ez nem zavarta a maradék napraforgó és a kukorica betakarítását, a hónap végén már csak a kukoricát aratták. Az őszi talajmunkák jó minőségű végzéséhez szükség lenne egy országos kiterjedésű, nagyobb esőre.
Az őszi káposztarepcén általában csak 2-4 valódi levél található, de sok vetésben még csak sziklevelesek a növények, mellettük azonban már találhatók 6-leveles állományok is, áll a magyarnovenyorvos.hu oldalon található növényvédelmi jelentésben. A zöldítés céljából vetett keresztesvirágú területeken továbbra is súlyos kártételeket okoz a repcedarázs álhernyója, valamint a repce- és földibolhák tömege. Ezek a kártevők mostanra már az elvetett és kikelt repcevetésekben is elkezdtek pusztítani. Az őszi káposztarepce táblaszegélyekben most mintegy 5% körüli bolharágás figyelhető meg, de a kártétel folyamatosan terjed a vetések belseje felé, amennyiben elmarad a védekezés.
A rovarölő szeres csávázás védőhatása már a múlté, ezért folyamatosan figyelni kell a kártevő terjedését. A repceállományokon folyamatosan kelnek a fiatal repcedarázs-álhernyók, hiszen a darazsak már a növények kelése óta repkednek a táblák fölött. A kikelt repcén a kedvező időjárás hatására már megjelentek az első szárnyas levéltetű egyedek is, így hamarosan megkezdődik a kolóniák kialakulása is. A repcével együtt elkezdtek kikelni a melegkedvelő, egyéves kétszikű gyomnövények is, főként a libatop, a disznóparéj fajok és a csattanó maszlag. Az áttelelő gyomnövények közül nagyobb tömegben a mezei tarsókát figyelték meg a növényorvosok.
Jelentősebb mennyiségben már csak a felkiáltójeles- és a gamma-bagolylepkék figyelhetőek meg, a gyapottok-bagolylepkék és kukoricamolyok száma nagyban lecsökkent. Az idei jelentős kukoricamolyfertőzést az jelzi, hogy ahol az utóbbi napokban erősebb szelek voltak, ott komoly mértékű szártörés látható. A komolyabb esőzés elmaradása miatt a csőfuzáriózis fertőzés mértéke eddig csupán néhány százalékos, a jó ütemű betakarítással remélhetőleg elenyésző lesz a nagyobb arányú penészes kukoricacső.
Az őszi vetésű kalászosgabona-területeken nincs értelme most elvégezni a talajlakó kártevő felvételezést, mert a kiszáradt talajban a drótférgek és pajorok lehúzódtak a nedvesebb talajrétegekbe. Emiatt egy most elvégzett felvételezés torz képet mutatna a fertőzöttség valódi nagyságáról. Az őszi szárazság miatt ugyanez a helyzet a gabonafutrinka lárvája, a csócsárló fertőzöttségével is, de ez a kártevő még később, a következő esők után is képes lerakni tojásait. Ezért figyelni kell a kelő kalászos állományokat, főként a bi- és monokultúrás termesztésben.