A tudósok is megdöbbentek: közös nyelven kommunikálnak egymással a növények

agrarszektor.hu
Azt már régóta tudott, hogy a növényekben, ha megtámadják őket, például egy hernyó elkezdi enni őket, egy jel fut végig, ami büdös, illékony szerves vegyületek kiválasztását indítja el. Az egyesült államokbeli Cornell Egyetem kutatói most megfejtették a vegyület egyik szerepét. A megtámadott növény ugyanis ezzel jelez a közelében lévő társainak, hogy védekezzenek, mert veszély közeledik. A szakértők szerint ez lényegében egy vészkiáltás a többiek számára.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A kutatók az aranyvessző egyik alfaját (Solidago altissima) megvizsgálva azt is kiderítették, hogy azok a növények, amelyeket már többször támadtak meg, egymáshoz hasonlóbb kémiai szignált bocsátanak ki. Ez pedig azt jelenti, hogy a megtámadott növények egy univerzális veszélyjelzést adnak le a környező növényeknek, attól függetlenül, hogy ugyanabba a fajba tartoznak-e, vagy sem.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

A kutatók a természetben végezték a kísérletüket, véletlenszerűen elszórt, kaspóba ültetett aranyvesszőkkel, amelyek közül a középsőt korábban már megtámadta a növényfajt kifejezetten kedvelő, Trirhabda virgata nevű, levélrágó bogár. A növény testét befedték egy szövetanyaggal, kiküszöbölte az érintésalapú kommunikációt a növények között, a cserepeknek köszönhetően pedig a gyökéralapú információ-átadás lehetőségét is kizárták a tudósok. A kutatók egy kontrollcsoportot is felállítottak, ám ebben csak olyan növények voltak, amelyeket korábban nem ért támadás. A kísérlet során pedig a már említett levélrágó bogarakat rászabadították a két csoportra.

Hetekkel később a kutatók fóliasátrat emeltek a két csoport köré, vártak hat órát, majd mintát vettek a növények körüli levegőből. Ezt a levegőt szűrőkkel megtisztították, majd a megmaradt vegyületeket megvizsgálták, hogy megtudják, a megtámadott növények milyen kémiai jeleket bocsátottak ki magukból. Ugyanis kiderült, hogy a korábban megtámadott növényt tartalmazó csoport tagjai épebbek voltak, mint a kontrollcsoport tagjai. Ez pedig azt mutatja, hogy a korábban már sérült növény hatékonyabban figyelmeztette a társait. Egyelőre nem tudni, hogy a “segélykiáltást" meghalló növények hogyan fogják fel a feléjük áradó információt, a kutatók úgy sejtik, hogy a sejtmembránjaikkal lép valahogy kölcsönhatásba a másik növény által kibocsájtott kémiai jel.

Ez olyan, mintha a növények ilyen helyzetben azonos vészjelzéseket adnának le, mintha egy közös nyelvet beszélnének, hogy szabadon megoszthassák egymással az információt"

- mondta André Kessler, a Cornell Egyetem biológusa. Azt viszont, hogy milyen hatásokat váltanak ki a növényekből, nagyrészt már ismert. A megrongálódott fű például olyan illatanyagot bocsát ki magából, ami odavonzza a parazita darazsakat, amik aztán a füvet zaklató rovarok és bogarak testébe rakják le a petéiket. A dohánynövény olyan szagot bocsát ki, ami elriasztja a nőstény éjjeli lepkéket, amelyek így nem petéznek a növényre, és a kikelő hernyók nem eszik meg a leveleket.

A tudósok azon viszont meglepődtek, hogy ez a közös kommunikáció csak akkor működött, ha egységes veszély fenyegette a növényeket. Ha amúgy minden rendben volt, a növények kémiai kommunikációját csak a legközelebbi fajtársaik értették meg.

Ez ahhoz hasonlít, mint amikor mi titkosítjuk a kommunikációt, hogy az illetéktelenek ne érthessék meg. Ez pontosan olyan, csak kémiailag történt. A jelenség megdöbbentett minket, erre egyáltalán nem számítottunk"

- árulta el André Kessler.

A cikk eredeti nyelven a Science Alert oldalán olvasható, a tanulmány pedig a Current Biology oldalán lett publikálva.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 24. 14:02