Néhány hónapja még nagyon bizonytalan volt a helyzet a globális cukorárakat illetően, és az akkori előrejelzések arról szóltak, hogy ez egy jó darabig még biztosan így is marad. Mit lát most, milyen átalakulások és változások történtek a cukorpiacon az év második felében?

A világ cukorpiacát és árait alapvetően három dolog határozza meg. Az egyik tényező, hogy Dél-Amerikában mennyi cukornádat fordítanak cukortermelésre, illetve etanoltermelésre, a másik India és Thaiföld termelése, a harmadik pedig az európai cukortermelés. Azt követően, hogy megszűnt a kvótarendszer, teljesen felborult a kereslet-kínálati egyensúly, ami abban nyilvánult meg a leglátványosabban, hogy a nagyobb kapacitással rendelkező cukorgyárak felpörgették a termelésüket. Ezt az is segítette, hogy 2017-ben és 2018-ban a kedvező időjárásnak köszönhetően rengeteg cukorrépa termett, és hirtelen 30 százalékos többlet keletkezett az európai piacokon, ami brutálisan lenyomta az árakat. Mivel a világpiacon is bőséges cukorellátás volt, ebben az időszakban Európa még exportálni is csak nagyon nehezen tudott. Mostanra úgy tűnik javul a helyzet, és 2019 második felére, a cukorrépa-betakarítási időszak végére már van, ahol 20-25 százalékkal magasabbak az árak Európában. Érdemes hozzátenni azonban, hogy ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy teljesen nyereségesek legyenek a cukorgyárak, de az áremelkedési tendencia már legalább már látszik, és 2020-ra az ideinél kedvezőbb lesz a helyzet. 

Az alacsony cukorárak miatt Európában többen abbahagyták idén a cukorrépa-termesztést, ez Magyarországon mennyire volt jellemző? 

Nálunk ez egyáltalán nem volt jellemző, és attól függetlenül sem ment el a magyar gazdák kedve a cukorrépától, hogy mindössze egy hazai cukorgyár maradt. A termesztők ugyanis nem csak Magyarországra termelnek, hanem a környező országokba is, vagyis ha a Balkánon vagy Ausztriában többet tudnak fizetni az áruért, akkor oda adják el. Idén körülbelül 15-16 ezer hektáron zajlott cukorrépa-termesztés az országban, és habár ez messze van a rekordterméstől, stratégiailag fontos, hogy ez a mennyiség ne csökkenjen, hiszen egy nagyon fontos ágazatot veszítene el Magyarország, ha cukorból teljes mértékben behozatalra szorulnánk.

Mit lehet elmondani a 2019-es év gabonapiacáról, hogyan alakult az idei év árak és termésmennyiségek tekintetében? 

A búza termésmennyisége a tavalyitól kicsit elmaradt, és a minőségben is voltak kérdéses tételek, de a malmok igényeit ki fogják tudni elégíteni a magyar gazdák. A kukoricáról ugyanakkor elmondható, hogy mind mennyiségben, mind pedig minőségben kiváló volt az idei év, és valószínűleg el fogjuk érni a 8 millió tonnás termést is. A magyar árakat az európai és a világpiaci árak határozzák meg. Ha Európa kukoricatermesztését nézzük, az már most látszik, hogy Nyugat- és Kelet-Európában is a várakozásoknak megfelelő mennyiség lesz. A betakarítás vége felé járunk, és jelenleg elég alacsonyak az árszintek, ami úgy tűnik a következő hónapokban sem fog változni, így ezekkel a mostani termésátlagokkal tisztes hasznot lehet elérni.

Bár idén megfelelő mennyiségű kukorica termett Magyarországon, mi az amivel még hatékonyabbá lehetne tenni a termelést? A gazdák mennyire nyitottak a technológiai újításokra, illetve fejlesztésekre? 

A kukoricánál az öntözés az egyik legfontosabb szempont, de ugyanúgy hatékony lehet a termesztés a megfelelő fajtakiválasztással, tápanyag-utánpótlással, illetve a művelési technológia kiválasztásával. Emellett érdemes új fajtákat kipróbálni, hiszen a klíma és az időjárás folyamatosan változik. Az országban már van olyan térség, ahol profi módon csinálják a termesztést, és bőven az országos termésátlag feletti hozamokat érnek el, de általánosságban még mindig van hová fejlődni. A gazdák már egyre több információhoz juthatnak hozzá, elmúltak már azok az idők, amikor rutinból kell csinálni a termesztést, hiszen ahhoz, hogy versenyképesek legyünk fejlődni kell, és minden új technológiát, illetve eljárást tanulmányozni kell. A gazdák most már egyre inkább érzik, hogy nem babra megy a játék, és igenis óriási verseny van nem csak a hazai, de a külföldi piacokon is, ahol a brazil, és az ukrán kukoricával kell versenyeznünk. Az már most látszik, hogy kedvező irányba tartunk, amit az is alátámaszt, hogy az elmúlt 7-8 évben a kukorica termésátlaga folyamatosan nő. Nyilván ehhez kellett a kedvező időjárás is, de ez mind annak az eredménye, hogy a termelők egyre nyitottabbak az új technológiákra. 

Évről évre egyre szélsőségesebb az időjárás nem csak globálisan, de Magyarországon is. A kukoricatermesztésben mennyire érezhetők a klímaváltozás hatásai? Hosszú távon van jövője a kukoricának Magyarországon?

Az időjárás egyre kiszámíthatatlanabb, a csapadék eloszlása évről évre egyenetlenebb, hiszen van, amikor hetekig folyamatosan esik, de van, amikor több hónapig nincs csapadék. Érezhető, hogy a meleg égöv folyamatosan húzódik felfelé, ami egyre inkább kiszámíthatatlanná teszi a termelést. Ezt az agrotechnika különböző eszközeivel, a megfelelő termesztéstechnológiával és öntözéssel tudjuk ellensúlyozni. Az, hogy Magyarországon van-e jövője a kukoricának, egy nagyon sokrétű kérdés. A világban folyamatosan megfigyelhető, ahogy a különböző trendek követik és váltogatják egymást. Ilyen akár a hús nélküli étkezés terjedése, ami a takarmányozás szempontjából fontos kérdés, hiszen ha az úgynevezett "műhúsok" egyre népszerűbbek lesznek, az nyilvánvalóan hatással lesz majd a takarmányiparra is. A kukoricát ugyanakkor számtalan területen fel lehet használni, és Magyarország termesztésében hatalmas a potenciál, akár arra is, hogy növekedjen a következő években. 

Mit gondol azokról az új növényekről, amelyeket most sok gazda azért kezdett el termeszteni, mert magas támogatás jár érte? Van ezeknek a fajoknak realitása és jövője Magyarországon? 

Véleményem szerint az uniós támogatási rendszer nem feltétlenül arra ösztönzi a gazdákat, hogy hosszú távon gondolkodjanak. Természetesen az egy üdvözlendő dolog, hogy kiállunk amellett, hogy minél több GMO-mentes szója teremjen Magyarországon, erre a problémára azonban nem az a megoldás, ha több támogatást kapnak a termelők. Sokkal átfogóbb döntésekre van szükség, és azt kell támogatni, amiben hosszú távon is komparatív előnye van Magyarországnak, annak a növénynek a termesztését kell segíteni beindítani, ami utána a saját lábán is meg tud majd állni. 

Hogyan értékelné az idei évet a Hungrana szemszögéből?

Úgy tűnik jobb évet zárunk, mint terveztük, és ennek a legfőbb oka meglepő módon nem a cukorpiac újraéledése, hanem a bioetanol szárnyalása. Ebben sokat segített az is, hogy Magyarország növeli a benzinbe való bekeverést, ezáltal nőtt a felhasználás, ami megemelte az árakat egész Európában. Nagyberuházást egyelőre nem tervezünk, de folyamatosan törekszünk a hatékonyságnövelésre.