Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
"Az én legnagyobb szomorúságom az, hogy a legfőbb döntéshozók sem tudják, hogy egy paprika előállításához mennyi szellemi és fizikai energia szükséges. Talán ezért van az, hogy a kertészet a töredékét sem élvezhette annak a támogatásnak, amit a szántóföldi növénytermesztés vagy az állattenyésztés kapott" - számolt be róla Csikai Miklós, az Árpád-Agrár Zrt. vezetője, noha éppen idén üzemelhették be a részben támogatásból megépült palántanevelőjüket. Tény azonban, hogy a kertészetek más ágazatokkal összevetve - különösen a fóliaházak, üvegházak - eddig kevesebb pályázati forrásban részesültek. Az uniós csatlakozás óta 2016-ban fordult először elő, hogy kifejezetten ilyen célokra is megnyílt egy jelentős támogatási keret.
Fejleszteni muszáj
Az új palántanevelő üvegház építésére az Árpád-Agrár Zrt. is igényelt uniós támogatást, a fejlesztést a növekvő partneri kör tette szükségessé. Az új palántanevelő egyik értéke a fokozott higiénia, amit egyrészt az aljzatbeton, másrészt a zsilipelő-beléptető rendszer és a védőruha biztosít: sem a talajból, sem a ruhán, cipőn keresztül nem érkezhetnek be kártevők és kórokozók az üvegházba. Ez csökkenti a növény-egészségügyi kockázatokat és a védelem költségeit. Az esetek döntő többségében biológiai növényvédelemmel biztosítható a palánták jó kondíciója.
Fontos a kiegészítő fényforrás is, mivel így néhány órával előbb ébredhet a növény, és előbb is kerül ültethető állapotba. Versenyelőnyt biztosít a szentesi telephelynek, hogy a növényházakban termálvíz biztosítja a meleget. Az Árpád-Agrár Zrt. integrációjában összesen 20 termálkút üzemel, ez Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészeti üzeme. A szentesiek jelenleg 40 hektár üvegházat üzemeltetnek, melyből tízet az utóbbi öt esztendőben építettek.
Kiemelés: Az Árpád-Agrár Zrt. integrációjában összesen 20 termálkút üzemel, ez Európa legnagyobb, kizárólag termálvízzel fűtött kertészeti üzeme.
Az üvegházakban a tápoldatozás, a fény, a pára, az árnyékolás automatikusan, előre megadott program szerint történik. Bár Csikai Miklós szerint egy jó kertésznek már a belépéskor is éreznie kell, hogy megfelelő-e a klíma az adott növénynek.
"Most paradicsomot nevelünk január végéig, azután paprika- és uborkapalánta kerül ide" - tudjuk meg.
A kisebb távolságon kívül a meleg víz, a napsütéses órák száma és a munkaerőköltség is versenyelőnyt kellene, hogy biztosítson a hazai cégnek a hollandokkal szemben. Mégis inkább versenyhátrányt érez a szakember.
Ledolgozandó versenyhátrányok
Csikai Miklós megemlít néhány területet, ahol biztosan hátrányban van a magyar kertész az európai versenytársakkal szemben. Az egyik a hazai ipari háttér, amely sosem volt olyan erős, mint a nyugat-európai. "Sajnos a közgazdasági feltételeink is mások. Azt látom, hogy a versenytársaknál a kormányzat minden módon - kedvezőbb energiaárakkal, adózással, hitelekkel - támogatja a termelőket. A lengyelek például nem árbevétel-arányosan, hanem hektáralapon adóztatják a termelést. A hollandokat a piac tehermentesítésével segítik, kiviszik az országból az árufelesleget. A németek az energiaárakon keresztül élveznek támogatást, az osztrákok pedig azért tartják fenn a versenyképtelen termelést, hogy a gazdákon keresztül a turizmust segítsék. A spanyolok 100 ezer hektárnyi fóliát húztak fel kormányzati segítséggel, hogy az országban tartsák a munkaerőt. Ha meg akarjuk őrizni a vidéket, akkor helyben kell bevételeket és infrastruktúrát teremtenünk, ez a lényeg" - sorolja Csikai Miklós, aki 2008 előtt 14 évig állt a Magyar Agrárkamara élén, tudja, mit beszél.
Ami a szakmai hátteret illeti, már jobb a helyzet, hiszen a bolgárkertészek csaknem 150 éves hagyományaiból is építkezünk, és a magyar tudás ma is versenyképes. Ahogy az elnök fogalmaz: az, hogy egy négyzetméteren 45 vagy 65 kilogramm paradicsom terem, elsősorban szakmai kérdés. Más területeken van még tanulnivalónk, de a hátrány behozható. Rendkívül fontos tényező a még elérhető munkaerő megbecsülése. Ma már nem lehet "kész" kertészt találni a munkaerőpiacon, ösztöndíjakkal kell támogatni a leendő dolgozó taníttatását, majd a betanítását is vállalni kell.
"Mindenkinek el kell mondani nemcsak azt, hogy mi a feladata a cégnél, hanem azt is, hogy miért, hogy értse a szerepét a folyamatban, és a sajátjának érezze az eredményeket. A másik, amit még sokan nem tudnak: a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Szentesen mindenki kertészkedik, de ha én nem adom kölcsön a magasnyomású üvegmosómat, akkor a szomszédra sem számíthatok, amikor nálam romlik el valami. Együtt viszont olyan technológiai nehézségeket is le tudunk győzni, amelyeket külön-külön nem tudnánk."
Csikai Miklós nemcsak beszél arról, hogyan kell partnerként kezelni az embereket, látszik a kölcsönös tisztelet a paradicsomszedők minden rezdülésén, amint közéjük lép. A cégvezető - több mint 50 év gyakorlattal a háta mögött - még talán ma is felvenné velük a versenyt paradicsomkötözésben. Nem pusztán munkaadó, a szakmát illetően is hatalmas tekintélye van.
Ritka adottság: termálvíz
Az elnök szerint a legfontosabb, hogy mindenkinek a helyi adottságokat kell a saját előnyére fordítania. Itt soha nem lesznek olyan hozamaink kukoricából, mint a dél-bácskai vagy hajdúsági 40 aranykoronás löszön, ők viszont nem versenyezhetnek velünk a termálvízre alapozott kertészeti termelésben. "Jövőre befejezzük az utolsó két, 50 éves üvegházunk lebontását, és újakat építünk ezek helyére is. Ezzel 20 hektárnyi zárt termesztőfelület teljes cseréje zárul le. Most 14-15 hektáron állítunk elő paradicsomot, ebből 5 hektáron koktélparadicsomot, ami két és félszer annyi munkát igényel, mint a normál. 6-7 hektáron palántanevelést végzünk, ez szolgálja ki a 40 hektárnyi hajtatófelületet. A 30 millió palántából a saját igényeken túl mintegy ezer hazai partnernek is jut, illetve minden 4-5. növényke a környékbeli országokban talál vevőre" - sorolja Csikai Miklós.
Az Árpád-Agrár Zrt. irányításával összesen 5000 hektárnyi termőföldet művelnek, 650 tejelő marha, valamint egy takarmánygyártó üzem is tartozik a cégcsoporthoz. A kertészethez szorosan csatlakozva működik az Árpád Biokontroll 2003 Kft. is, amelyik beporzó poszméhek és egyéb technológiai elemek forgalmazásával foglalkozik. Kapcsolt vállalkozásként működik a Csongrádbor Kft., amely 1994-ben kezdte meg a bortermelést a csongrádi borvidék szívében. Noha a kertészet csak 50 hektárt tesz ki, itt dolgozik a cégcsoport alkalmazottainak fele, 250 fő, és ez az ágazat biztosítja a vállalkozás jövedelmének döntő hányadát.
- árulja el a cégvezető. Nyugat-Európa nem készült fel a 40 fokos melegekre, a spanyolok és a hollandok is nagy veszteségeket szenvedtek, hiszen hamarabb véget ért náluk a szezon, emiatt a zöldségágazatban szinte folyamatosan keresleti piac volt egész Európában. A vegán étrend térnyerése is rásegített erre. "A forint gyengesége elsődlegesen a költségeinket növelte, hiszen drágulást hozott az üzemanyagban, vetőmagban, műtrágyában, növényvédő szerben. Munkabéreink az elmúlt két évben nagyot növekedtek, és ezzel a jövőt illetően is terveznünk kell, ha a piacon akarunk maradni. Az árbevétel-növekedés a jelek szerint mégis bőven fedezi a többletköltségeinket, ami a további fejlesztésekhez is alapot ad." Csikai Miklós szerint így is csak annyi helyük marad a belső piacon, amennyit az importból ki tudnak szorítani.
A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.
