Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tudósok úgy vélik, ennek a felfedezésnek köszönhetően világszerte csökkenteni lehet majd a műtrágya-felhasználást az emberiség élelmezésében kulcsfontosságú növényeknél, mint például a kukorica és a búza, olvasható a Future Farming oldalán. A Washingtoni Állami Egyetem honlapján megjelent cikk szerint a hüvelyes növények, mint például a csicseriborsó vagy a lencse, más növényeknél jóval kevesebb trágyázást igényelnek, ugyanis egy szimbiotikus kapcsolatot alakítottak ki a gyökereik között tenyésző baktériumokkal. A baktériumok nitrogént szűrnek ki a légkörből, és ammóniát állítanak elő belőle, a növények pedig cserébe szenet és más tápanyagokat biztosítanak a mikrobáknak.
A kapcsolat szimbiotikus jellegét az adja, hogy mindkét fél kifejlesztett egy jelzést, amit a másik képes felfogni, és megfelelően válaszolni rá. Mind a növények, mind a mikrobák kémiai jelzést adnak le, ha kötött nitrogénre vagy szénre van szükségük. A tudósok ennek a szimbiózisnak a lemásolására törekedtek más növények és baktériumok között. Ehhez először is meg kellett találniuk, mely baktériumok mely génjei képesek a nitrogén megkötésére, majd pedig ezeket a géneket be kellett építeniük más baktériumokba is.
A tudósok szerint a műtrágya-felhasználás csökkentése az egész világon nagy hatással lenne az élelmiszerek elérhetőségére, az energiafelhasználásra és a mezőgazdasági termelés költségeire. A műtrágyák ugyanis olyan drágák, hogy sok gazdálkodó nem engedheti meg magának a használatukat, így viszont sok, amúgy tápanyagban gazdag növény egyszerűen nem termeszthető amiatt, hogy a rendelkezésre álló földterületek nitrogénben szegény talajjal rendelkeznek.