Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Romániában is egyre inkább érezhető a klímaváltozás káros hatása, ami a megszokottól eltérő magatartásra készteti a gazdákat. A szakértők szerint hosszabb távon akár a gyapottermesztés lehetősége is felmerülhe, írta meg a Maszol elemzése alapján a napi.hu. A búza vetésidejének megváltozása csak egy példa arra, hogyan befolyásolja a mezőgazdaságot Romániában a klímaváltozás, ugyanakkor az az eredeti cikkből sem derült ki, hogy tavaszi vagy őszi búzáról van-e szó. A román Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint az idei tavasz újabb melegrekordokat dönthet, ugyanis már a február eddigi időszaka is több fokkal melegebb volt az átlagosnál.
A bukaresti Mezőgazdaságtudományi és Erdészeti Akadémia (ASAS) jelentése szerint a tavalyi év vol a romániai meteorológiai mérések történetében a legmelegebb esztendő. Egyre gyakoribbá váltak a térségben korábban ismeretlen tornádók, a hőmérséklet tavaly januárban elérte a plusz 22 fokot is. Ezen felül 2019 végét és a 2020-ból eddig eltelt napokat súlyos aszály uralta, ami szokatlan meleggel társult.
A mezőgazdaságot elsősorban a tikkasztó hőség teszi tönkre, ami egyben az elsivatagosodás kezdetét is jelzi. Románia területének 70%-át máris fenyegeti a kiszáradás veszélye. Sokfelé, mint például Dolj megyében, megjelentek a homokdűnék, az ott élők ezeket a helyeket "Olténia Szaharájának" nevezik. Ezeken a vidékeken évek óta több százezer hektárnyi szántóföld válik homokká.
A gazdák ezeken a területeken búza helyett elkezdtek búrmogyorót ültetni, Dabuleniben pedig, a híressé vált görögdinnyék mellett most már kivit, datolyát és olajbogyót termesztenek. Az ASAS szakértői ilyen körülmények között támogatják ezt a megoldást, sőt ajánlják a pomeló ültetését is, amely kibírja a mínusz 15 fokot, de lassan akár a gyapottal is meg lehetne próbálkozni a szakemberek szerint. Emellett a térségben mostanra már megteremhet a rizs is, ha pedig folytatódik a felmelegedés, szezám termesztésébe is érdemes lenne belevágni.
Az ASAS felmérései szerint az egyre szárazabb évek ellenére több csapadék esik, mint korábban. Csakhogy ez a csapadék nem oszlik meg egyenletesen. Az igen hosszú aszályos időszak után rendszerint hatalmas viharok következnek, amikor is 60-70 liter, de olyan is volt, hogy 200 liter csapadék hull le négyzetméterenként, és a jövőben ez a jelenség tovább fog erősödni majd. A hosszú aszályos időszakokban a föld porszerűvé válik, ami eltömi a talaj pórusait, így lehetetlenné teszi, hogy a víz beszivárogjon a földbe, a csapadék tehát egyszerűen végigfolyik a föld felszínén, ahelyett, hogy elraktározódna a mélyben. Az ASAS úgy véli, mindenképpen fel kellene használni a földre lehulló, elfolyó csapadékot. El kellene vezetni és ciszternákban összegyűjteni, ezt a vízmennyiséget aztán öntözőrendszereknél, az állatok itatásánál lehetne felhasználni. Ausztráliában például így történik. És természetesen véget kell venni az erdőírtásoknak, amit nemrégiben az Európai Bizottság is megkövetelt Romániától.