Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
10 évvel ezelőtt még csak 136 ezer hektárt foglalt el ez a fontos takarmánynövény. A zöldítés és a szálas fehérjenövények támogatása lényegében 2015-ben indult, ami a termőterület hirtelen megugrásához vezetett: egyetlen év alatt 42 százalékkal gyarapodott a növény termőterülete. Ehhez képest a tavalyi 8 százalékos bővülés már nagyon szerénynek volt mondható. Az ok érthető: időközben akkora lett a túlkínálat ebből a korábban megbecsült takarmánynövényből, hogy szinte eladhatatlanná vált.
Bedugult a hazai piac
Ugyanis nemcsak a kínálat nőtt meg, de a kereslet is csökkent a lucernaszéna iránt. Kisebb a tejelő állományunk, és kikopóban van a lucerna a receptúrából. Míg 20 évvel ezelőtt a takarmányozás szerves részét képezte a jó minőségű, magas fehérje- és karotintartalmú szenázs és széna, addig mára gyakran takarmány-kiegészítők, abrak és védett fehérjék foglalják el a helyét. Kereslet híján pedig egyre inkább csak a támogatásért termelik, nem számít a végtermék minősége. Ez persze tovább rontja a lucerna imázsát.
Míg 2015-ben egy normál, 150-es, mintegy 450 kilogrammot nyomó körbála nettó 10-12 ezer forintért talált gazdára, ma fele ennyit ér. Csak a legjobb minőségű, csomagolt bálák értéke közelíti meg az öt évvel ezelőtti szintet, a tehenészetekben ezt még ma is megbecsülik. A növény termesztéséhez kapcsolódó agronómiai és gépesítési háttér még mindig ezekben az állattartó gazdaságokban a legjobb, de a színvonal tartása ma már inkább negatívum, mint pozitívum.
Élénk nemzetközi kereslet
Azok az országok, amelyek nem mondtak le erről a takarmánynövényről és folyamatosan fejlesztettek, ma már agyonkeresik magukat rajta. Tavaly már írtunk róla, hogy a spanyolok - dacára a száraz, meleg klímájuknak - mekkora bizniszt építettek a lucernára. Spanyolország a világ legnagyobb szárított takarmány-termelője, és az USA után a második legnagyobb exportőr. A lucernával és bükkönnyel bevetett terület nagysága 350 ezer hektár (tisztán lucerna: 255 ezer hektár), ennek felét a szárított takarmány-gyártóknak adják el, a többin legeltetnek, vagy elteszik napon szárított szálastakarmányként a saját állatállomány etetésére. Az export a szálas fehérjenövények 80 százalékát felszívja, és hajtja a termelést.
Hagyományosan a spanyolok a Közel-Kelet legnagyobb takarmánybeszállítói, az Egyesült Államok pedig Ázsia legnagyobb ellátója. Viszont miután Kína megvámolta az amerikai lucernát, Spanyolország azonnal lépett, és a spanyol lucerna új rekordot elérve alaposan megerősítette szerepét a kínai piacon. Ám 2018/2019-ben a szárazság visszavetette náluk a megtermelt takarmánynövények mennyiségét, ezért hagyományosan legfontosabb piacukra, az Egyesült Arab Emírségekbe lényegesen kevesebb takarmány jutott.
A vicc az, hogy Magyarország számára sem kunszt 250 ezer hektárnyi lucerna kaszálása - ha a növekedési trend marad, akkor már idén ennek közelébe kerülünk -, adottságaink pedig a spanyol hozamoknál is jobb eredményt tennének lehetővé. Nem csoda, ha felbukkantak nálunk is az Egyesült Arab Emírségek képviselői. Nem mintha annyi tehenük lenne - össz-vissz 10 ezer állatot számlál a tejelőállományuk -, viszont kiváló kereskedők, sok áru jut el rajtuk keresztül Szaúd-Arábiába. (Megjegyzem: idén januárban Szaúd-Arábiában 100-ról 221 dollárra emelték a 11%-os fehérjetartalmú lucernaszéna és -pellet tonnánkénti importtámogatását.)
Sokat adnának érte
A spanyol lucernaszéna (szögletes bálákban, kikötőbe szállítva) tonnánként
Utóbbi esetben magyar forintban 93-94 ezer forintos (!) tonnánkénti árról beszélünk. Ez a jó minőségű magyar lucerna árát négyszeresen felülmúlja. Tudják ezt a kereskedők is, szívesen vennének is magyar lucernát, csak egy bökkenő van: nincs jó minőségből megfelelő mennyiségű, homogén tétel.
"2013 óta tárgyalunk az arabokkal, de hiába, a mai magyar lucenaszéna alkalmatlan az exportra. Mivel a piaci igény régóta fennáll, volt, aki mégiscsak belevágott a termelésébe. Idén nyáron elindul egy lucernaszárító üzem a Bátortrade Kft.-nél, aminek az összeállításában mi is részt vettünk. Tudtommal nemcsak a saját termelésű lucernára számítanak, termeltetnének is" - magyaráz Ádám Jenő, az Ádám és Tsa Kft. ügyvezetője. Ez a cég alapvetően mezőgép-forgalmazó, a takarmány-növénytermesztés gépparkjára specializálódott.
Jó lucernát jó áron
Az egész a fajtaválasztással kezdődik. Vékony szárú, levélben gazdag, a sűrítést jól tűrő, alacsony lignintartalmú lucernát kell választani, ilyet ma elsősorban a francia, holland, dán és kanadai szortimentben találunk. A hazai nemesítésű, szarvasi fajták is megállják még a helyüket, de már nem a legkorszerűbbek. A kaszálások időpontját úgy kell megválasztani, hogy a végeredmény egy 22 százalékos fehérjetartalmú széna legyen. Nagyon fontos a géppark: a szársértő alapvető, de legalább ennyire fontos, hogy a rendkezelésnél és bálázásnál ne peregjenek le a levelek és ne szennyeződjön földdel a takarmány. Ahhoz, hogy a bála belseje se rohadjon be, 10 százalékos víztartalomig kell mesterségesen szárítani, majd préselni. Az így elkészült bálákból befér 22 tonna egy kamionba.
"Mindez persze rengeteg beruházást igényel, de nem kell mindenkinek elvégeznie. Egy ilyen drága gépparkot érdemes közösen üzemeltetni.
- mondja Ádám Jenő. A Bátortrade szárítóüzeme óránként 6 tonna lucernaszéna feldolgozására lesz képes, és döntően a biogázüzemük hulladékhőjét hasznosítja.
Kockázatmentes piac
Ádám Jenő számításai szerint egy tonna lucernaszénát a fenti gondosság mellett 40-50 ezer forintból lehet előállítani, míg eladni kb. 70-90 ezer forintért lehet. Ugyan melyik szántóföldi növény hoz még hektáronként 400 ezer forint tiszta hasznot? Ez akkora profit, ami a gabonafélék és olajosok rovására is növelhetővé teszi a lucerna termőterületét. Ha belegondolunk, hogy búzából az oroszok, kukoricából és napraforgóból pedig az ukránok mennyire a nyakunkban vannak, érdemes megfontolni minden alternatívát, amiben kisebb a piaci verseny, főként, ha az ekkora nyereséggel kecsegtet.
Nemcsak Nyírbátorban tudják ezt. A Karotin Kft. ügyvezetője, Sáringer Sándor jövő év májusában tervezi beindítani az új lucernaszárító üzemet. "45 éve foglalkozom lucerna-feldolgozással, pillanatnyilag csak pelletet készítünk. A most folyó beruházás a profil szélesítésén és a kapacitás növelésén túl az energiatakarékosabb működést szolgálja: földgáz helyett a biogázüzem hulladékhőjét és biomasszát használunk majd a szárításhoz. Ez az üzem is óránként 6 tonna késztermék legyártására lesz képes, de a nyírbátoritól eltérően forgódobos és nem szalagos rendszerű lesz.
- meséli a szegedi szakember. Hozzáteszi, nem olcsó mulatság egy ilyen szárító, mai árakon 1,5-2 milliárd forintot is felemészthet a megépítése, ezért támogatás nélkül nem lehet megvalósítani.
A Bátortrade Kft. vezetője, Petis Mihály kétkedve fogadja kollégája ambíciózus terveit, mondván, ekkora lucernaterület betakarítási logisztikáját és a szárítóüzem működtetését nagyon nehéz lehet összehangolni: "Mi csak 500 hektárt vállatunk be elsőre, szénaként nehezebb ennél többet kezelni. Viszont könnyítheti a kapacitások tervezését, ha szenázsból is szárítunk vissza lucernát."
A politika támogatásával
A lucernapiacban az a legszebb, hogy hosszú évek óta stabil, sőt, mióta a spanyolokra rájár a rúd, érezhetően növekszik. Magyarország sokkal kevésbé érintett a klímaváltozásban, a szaktudásunk is megvan a növényhez, igazán kár lenne kihagyni egy ekkora ziccert! Örömmel észleltük, hogy a szakpolitika is hasonlóképpen látja ezt. Farkas Sándor miniszterhelyettes, aki korábban vaskézzel irányította a Kinizsi 2000 Zrt.-t, majd a mezőhegyesi Ménesbirtok újjáélesztését, legutóbbi párizsi útján az ottani lucernatermesztők képviselőivel is beszélt, és felkeresett egy lucernaszárító üzemet.
Kétségtelen, hogy ha Magyarország komolyan gondolja a Nemzeti Fehérjetakarmány Programot, akkor a növény feldolgozásával is foglalkoznia kell. (A program költségvetése 2018. és 2022. között mintegy 7,5 milliárd forintot tartalmaz.) Az utolsó kisméretű terményszárítókra kiírt, alapvetően uniós pénzekből finanszírozott beruházási pályázatot 2016-ban hirdették meg, de a jelek szerint keveseknek jutott eszébe éppen a lucerna szárítása. Talán e cikk kapcsán több figyelmet kap a növény, és az igényes termesztést is egyre többen felvállalják majd.