Amerikai farmer: A gyapottól a szójáig, 100 év alatt, hatékonyan

Amerikai farmer: A gyapottól a szójáig, 100 év alatt, hatékonyan

Takarék Agrár24
Az amerikai farmokról a tipikus gondolatok, hogy hatalmas földterületeken gazdálkodnak, jellemzően már GMO növényekkel és a környezeti fenntarthatóság másodlagos a profit érdekek mellett. Minden sztereotípiának van alapja, de a valóság történelmi, 100 éves léptékben nézve más képet fest a fejlődésükről és annak környezetvédelmi fenntarthatóságáról is.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Az USDA, az Egyesült Államok Agrár Minisztériuma részletes és tanulságos adatokkal rendelkezik hosszú időre visszamenőleg. Ezen adatok alapján a rövid távú mennyiségi- és ár-várakozásokon túl kirajzolódnak azok a meghatározó, hosszú távú trendek, amelyek az eddigi mezőgazdaságukat és általa a népesség bővülését is fenntarthatóvá tették.

A 9 fő szántóföldi növényük vetésterületét vizsgálva 1920-tól 2020-ig az utóbbi 100 évben lezajlott agár technológiai vívmányok sikertörténetét láthatjuk: elérték, hogy az 1930-as (és 80-as) évekhez képest 12%-kal kisebb termőterületen is képesek annyit termelni, hogy a közel 100 év alatt 130%-kal megnőtt országos lakosságukat ellássák, és még exportra is jusson bőven. 

Forrás: USDA 2020, Takarékbank Agrárcentrum szerk.

A magyarázat a terméshozamok bővülésében keresendő: a kukorica esetében több mint 7,5-szeres, a szója tekintve 4,3-szoros, míg búzánál 3,2-szeres mennyiséget tudnak 1 hektár földről betakarítani 2019-ben az 1920-as évekhez képest. Napjainkra a szója vált náluk a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénnyé, megelőzve a kukoricát, amely 2018-ig uralta a mezőnyt. A növények vetésterületéből is látszik, hogy még bőven az 1995-től induló GMO korszak előtt is népszerű volt a kukorica és a szója, ugyanakkor tény, hogy a 8 tonna/hektár körüli termésátlagról a 12 tonna/hektárig GMO hibridek nélkül nem tudtak volna eljutni.

Ugyanebben az időszakban a gyapot vetésterülete szinte 0-ra csökkent, mert nem tudott jövedelmezőségben lépést tartani a szójával, és ugyanígy járt a zab is. A 2019-2020-as évben már látható, hogy az amerikai farmerek igyekeznek alkalmazkodni a kínai piac - kereskedelmi háború okán történt - ideiglenes elvesztéséhez a termelésbe vont terület csökkentésével. A kieső jövedelmeket részben a növekvő közvetlen támogatások pótolják, amelyek 2020-ban várhatóan a gazdálkodók nettó jövedelmének több mint 30%-át teszik majd ki. Ez már közelít az EU közvetlen agrár-kifizetéseinek EU-s termelők jövedelmében mért súlyához. 

A környezeti fenntarthatóság kapcsán már üzleti érdekből úttörők az amerikai gazdálkodók: ugyanis a talajforgatás nélküli művelést és a kísérő/talajtakaró növényeket sokan használják a talajnedvesség tartalmának megőrzéséhez, a talajerózió csökkentéséhez és a műtrágya hasznosulás javításához. Érdemes figyelni rájuk, tanulni tőlük, hiszen nagyobb üzemméretben, jellemzően modernebb hibridekkel és gépekkel, precíziós technológiával és szövetségi támogatással a hátuk mögött más módon aligha tudjuk felvenni velük a versenyt.

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?