Egyedi és világra szóló történet - a méreteit tekintve is - a Bom Futuro családi farm felemelkedése Brazília közepén, amely három fivér és egy sógoruk tulajdonában van jelenleg is, Mato Grosso szövetségi államban. Ez a szövetségi állam tízszer akkora, mint Magyarország és rendkívül jó termő adottságokkal rendelkezik, Brazília éléskamrájának is nevezik. A Bom Futuro mezőgazdasági vállalat több mint 30 telephelyen működik, 500 ezer hektár feletti területet művelnek, amelynek közel a fele bérelt terület. Viszonyításképp nagyobb mint az összes magyar szántó 10%-a és kétszer akkora mint Luxemburg, már-már közelíti Litvánia teljes méretét.

Bár a meleg, csapadékos éghajlat kedvez a szójatermesztésnek, de ugyanakkor a sok kártevőnek is, ezért jelentős növényvédelmi kiadások merülnek fel - ezt is kell kompenzálnia a magas hozamoknak a nyereséges működés elérése érdekében.

Az évi 1 millió tonna szója mellett, másodvetésben jellemzően kukoricát termelnek egyre nagyobb hatékonysággal. A két növénykultúra termelése együttesen közel 1,7 millió tonna éves áru-mennyiséget tesz ki. A teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy évi 300 ezer tonna gyapottermesztést is folytatnak nagyrészt a szója területén belül, azzal felváltva, 100 ezer hektár fölött területméreten. A növénytermesztés mellett egy 120 ezres húsmarha állományal is rendelkeznek, továbbá közel 100 ezer hektár erdőt és természetvédelmi területet tartanak fenn a helyi jogszabályi előírások szerint.

A gazdaság feje, Eraí Scheffer Maggi azt is elárulta, hogy ekkora üzemméretben minden a talajminőséget és a fenntarthatóságot segítő K+F beruházás megtérül. Idő kell az eredmények eléréséhez akár a saját vetőmagfejlesztések, akár talajjavítás terén, és legalább 5-6 év, mire érezhető a pozitív hatás. A növekvő hozamok viszont bőven kompenzálják a kiadásokat.

A farm fejlődésének 30 éves tanulsága, hogy egyre nagyobb területen, egyre jobban diverzifikálják a termelésüket a fő növénykultúrák mentén a hosszú távú fenntarthatóságot is szem előtt tartva. Ezt az irányt erősíti, hogy már több mint 250 hektárnyi halastóban évi 3000 tonna halat nevelnek, saját vízerőműveket is létesítettek, valamint terményszárítóikban a gázfűtést kiváltva a saját erdőterületeikről származó faanyaggal fűtenek.

Forrás: https://www.valor.com.br/node/5111342

Írta: Antal Áron,Takarékbank Agrárcentrum