JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az esők ugyan jót tettek az igen heterogén vetések kiegyenlítődésének és a növények fejlődésének, ennek ellenére a bolhafélék kártétele még egy ideig elkíséri a repce növekedését, és sajnos ugyanez a helyzet a repcedarázs károsításával is. A vetéseken az imágók a kelés kezdetétől fogva folyamatosan rakják petéiket, sőt az első álhernyók már ki is keltek. Az elhúzódó peterakás és lárvakelés miatt a kártételi veszélyhelyzet még jó sokáig, a tartósan hideg idő beálltáig fent fog maradni. Az eltérő fejlettségű növényállományban már négyzetméterenként 1-2 db álhernyó is komoly károkat képes okozni.
A repce kelésével párhuzamosan rövid időn belül megjelentek a kelő növényeken a vírusvektor levéltetvek. Az utóbbi években a kutatások bebizonyították, hogy a levéltetvek által terjesztett keresztesvirágú növények vírusai képesek jelentős terméskiesést okozni a repcében, ezért fontos a vírusvektor levéltetvek terjedését már az első szárnyas egyedek és kis kolóniák megjelenésekor megakadályozni. A gyors betelepedést leghatékonyabban az árvakelések eltüntetésével lett volna megelőzhető, de ez az igen fontos tarlóápolási művelet az idén késedelmet szenvedett, akárcsak a kalászos gabonatarlók esetében. Ez a hiányosság már most előrevetíti a hamarosan sorra kerülő őszi kalászos gabonák sorsát, mert a helyenként még most is virító árvakeléseken bőségesen találhatók gabona levéltetvek és a szintén vírusvektor kabócák is.
A mezei pocok nyári és őszi szaporodását a tartós szárazság elősegítette. A legfrissebb információk szerint a népesség szaporodása az ország észak keleti tájegységeiben töretlen, de más körzetekben sem csökkent a pocok populáció. A kártevő most még az évelő pillangósokban és a bolygatatlan árokpartokon, gyepes területeken tartózkodik. Az állat természetéből adódóan azonban hamarosan elkezdődik a pocoknépesség migrációja a repce- és a kalászos vetések irányába. Kezdetben a táblaszegélyeken alakulnak ki a friss kolóniák, majd a szaporodás intenzitásától függően terjeszkednek a vetések belseje irányába. A pockok terjedése a legkönnyebben a táblaszegélyekben akadályozható meg. A veszélyességi küszöbérték ebben az időszakban 2-3 lakott járat 100 négyzetméterenként.