Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szerencsére egyre többször látunk utazásaink során, főleg a szőlőskertekben gyönyörű birsalmafákat. Virágzáskor, termésérés idején az egyik legszebb dísznövény, egyedi illatú, zamatú gyümölcse gyógyhatású, számos módon feldolgozható.
Pár évvel ezelőtt elhivatott borász rokonom is belevágott a birstermesztésbe, hazánkban is megtalálható fajtákkal. Nem volt nehéz beleszeretni az ültetvénybe, azóta sikerült közeli barátságot kötnünk a gyümölccsel, de mi is a Birs értéke valójában?
Tudományos nevén: Cydonia Oblonga, azaz krétai alma. Kulturális emlékeink szerint már 4000 éve ismert, az ókori görögök a termékenység szimbólumának tartották, becsülték nemcsak a gyümölcs, hanem a készítményeinek gyógyászati értékeit is. A hellenisztikus korban Ikesziosz Szmürnaiosz említette, hogy a birs elősegíti az emésztést, s azt is megállapította, hogy a borral együtt ellenszere a letargiának. Első magyarországi említése 1395-ből maradt fenn egy besztercei szószedetben, 1578-ban Melius Juhász Péter Herbarium nevű könyvében már ír róla, mint gyógyító hatású fáról. A birsnek a körtével nagyjából megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban gazdagabb. Pektint és csersavat is bőségesen tartalmaz, antioxidáns hatóanyagai révén az egyik legjobb immunerősítő. Gyógyhatása szinte mindenre kiterjed, gyulladáscsökkentő és méregtelenítő, valamint a manapság gyakori diabétesz kezelésében is segítségünkre lehet, ugyanis a magas pektin tartalomnak és a flavonoidoknak köszönhetően megakadályozza a vércukorszint megugrását.
Méltán kapta tehát a csodagyümölcs nevet.
Miért érdemes termeszteni?
A gyógyászat, szépségipar és az élelmiszeripar is egyre jobban kezdi felfedezni a birsalma sokoldalúságát, a klasszikus felhasználásokon túl. Változást hozott az is, hogy a pálinka hungarikummá vált, a zamatos, illatos birspálinka pedig egyre divatosabb. Elsősorban ezen piaci igények miatt is gyümölcsöző jövő előtt állhat, persze megfelelő támogatás és elkötelezettség mellett.
Másodsorban önköltsége alacsonyabb, mint más almatermésű vagy csonthéjas gyümölcsnek és hosszú eltarthatósági ideje lehetővé teszi az értékesítési szezon elnyújtását, kivárva a legkedvezőbb lehetőségeket. Ráadásul kiemelkedőek a beltartalmi tulajdonságai, fajtától függően 14,4-18,6%-os cukortartalma a legjobb almafajtákéval vetekszik. Savtartalma 0,52-2,4%, melyet meg is őriz a tárolás alatt, így ízvilága hosszan fenntartható.
Továbbá, pontos számszaki adatokkal a magyarországi termelésről ugyan nem rendelkezünk külön fajtára bontva, de jellemző inkább a kiskertek és a pár hektáros ültetvények üzemeltetése egy-két nagyobb termelőt leszámítva, azaz helye lenne az ágazatban.
Tulajdonképpen gondos odafigyeléssel bárhol eredményesen termeszthető, csak a nagyon száraz és meszes talajt nem szereti. Mivel gyökérzete felszíni, igényli az öntözést, a nagy szárazság során a gyümölcs kicsi lesz, rossz minőségű. Telepítésnél szakemberek szerint nagyon oda kell figyelni a fajtaválasztásra, tanácsos vegyesen ültetni, eltérő érési idejű, pollenadó fákkal. Hazánkban a legkedveltebb fajták az 1883-ban nemesített magyar Bereczki birs, a bőven termő Leskováci, az erősen illatozó Konstatinápolyi, a Bereczki bőtermő, a szerb származású Vranja, a korán érő Angersi, vagy akár a szép sárga Mezőtúri. Az interneten minden fajtának elérhető a részletes leírása, szaktanácsokkal ellátva.
Aki úgy gondolja, hogy belefogna a gyümölcstermesztésbe és rendelkezik megfelelő türelemmel, kitartással, azoknak csak azt tudjuk üzenni, hogy a Birs az új lehetőségek tárháza!
Írta: Bozó Adrienn, Takarékbank Agrárcentrum