Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A rozmaring a konyhakertek egyik kedvenc fűszernövénye: nem csak szaftos húsokat, ínycsiklandó köreteket ízesíthetünk vele, dekorációnak sem utolsó. Üde, zöld levelei, átható, fűszeres illata számos kertész, háziasszony nagy kedvence, emiatt is érdemes odafigyelnünk a rozmaring gondozására, ültetésére és szaporítására. Ha a rozmaring jól érzi magát akár cserépben, akár szabadföldben, hatalmas, gyönyörű bokrot nevelhetünk belőle, amely évről évre ellát minket a legjobb minőségű, friss zöldfűszerrel. Cikkünkben elárulunk minden tudnivalót a rozmaring szaporítása kapcsán, hogy megkétszerezhessük, háromszorozhassuk a gondozott mennyiséget.
A rozmaringról általánosságban
A rozmaring egy mediterrán fűszer- és gyógynövény, amely Európában is őshonos, a zsályafélék nemzetségébe tartozik. A rozmaring, mint gyógynövény már az ókorban, középkorban is ismert alapanyag volt, a szerzetesi kertészetek egyik kedvelt növényeként tartották számon. A honfoglaló magyarok Pannónia lakóitól vették át termesztését és hasznosítását. A rozmaring egy évelő, örökzöld félcserje, ajakos virágai több színváltozatban ismertek, levelei sötétzöldek, fonákjukon finoman, szürkésen szőrözöttek. Az egész rozmaring cserje illatos, falhasználása sokrétű: alkalmazzuk akár zöld, akár szárított állapotban fűszerként, fogyasztjuk gyógyteaként és illóolaja is közkedvelt, nyugtató hatású gyógyszer, illatszer.
A rozmaring ültetése és gondozása
A rozmaring szabadföldben és cserépben / dézsában is jól érzi magát. A napos helyeket, a laza, homokos, humuszos talajt kedveli, amelynek jó a vízáteresztő képessége. A rozmaring érzékeny az árnyékra és túlöntözésre, figyeljünk oda, hogy sose álljon a vízben! Évelő növény, bizonyos mértékig jól tűri a fagyot szabadföldben. A cserepes rozmaringot érdemes hűvös helyen, például a pincében vagy a lépcsőházban átteleltetnünk.
A rozmaring ültetését rendszerint március és május között, kellemesen langyos időben végezzük el. Ha egyszer már megtelepedett szabadföldben, ideális helyen, ne ültessük át, ugyanis gyökerei érzékenyek a traumára. Csak akkor öntözzük, ha a talaj teljesen kiszáradt, télen csak nagyon ritkán adjunk neki vizet, lehetőleg fagymentes időben, nehogy gyökerei elfagyjanak. A rozmaring metszése megosztó kérdés: van, aki minden évben teljesen visszametszi, ám valójában az elvirágzott részek lemetszése bőségesen elég gondozás számára. A rozmaring, főleg erős, aromás illata miatt ellenálló a kártevőkkel szemben, ám bizonyos esetekben megtámadhatja penész: ezt megelőzhetjük azzal, ha csak a tövet öntözzük, a leveleket nem, illetve a jó szellőzés biztosítása is elejét veheti a megbetegedésnek.
Az évelő rozmaring szaporítása
A rozmaring szaporítása hajtásról és magról is történhet, előbbi esetben könnyebb dolgunk van. Az egyéves rozmaringhajtásokat metsszük le, majd ültessük el külön-külön cserepekbe, nedves, tápanyagdús ültetőközeg használatával. Használhatunk akár csíráztató hormont is a gyorsabb eredmény elérésének érdekében. Ha a rozmaring dugványok gyökeret eresztettek, tovább ültethetjük őket végső otthonukba, akár a szabadföldbe, akár dézsákba, amelyekből csak akkor kell őket kivennünk, ha túlságosan kinőtték azt.
A rozmaring szaporítása magról is történhet: a magokat elvetésük előtt áztassuk be néhány órára tiszta vízbe, majd helyezzük el őket a megfelelő, tápanyagdús ültetőközegben. Öntözzük meg, majd csíráztassuk száraz, hűvös helyen. A kikelt rozmaringot folyamatosan szoktassuk a napfényhez, majd helyezzük el őket fix helyükön, legalább 6-8 héttel a télies fagy beállta előtt.
A rozmaring gyógyhatásai
A rozmaring számos természetes gyógyhatással bír, ennek köszönhetően a gyógyászatban évezredek óta alkalmazzák. Gyulladáscsökkentő, emésztésjavító és immunerősítő növényről van szó, amelynek teája ízletes. A rozmaring illata javítja a vérkeringést, felfrissíti az elmét, így javítja a koncentrációképességet és a memóriát is. Illóolaját, teáját alkalmazzák fejfájás csillapítására, illetve gyakori alapanyaga samponoknak, ápoló krémeknek is.
A rozmaring milyen ételekhez illik?
A rozmaring kiválóan illik az olyan vöröshúsokhoz, mint a marha, a kacsa vagy a bárány, illatossá, aromássá varázsolja a disznót és a fehér húsú csirkét is. A rozmaring kitűnően illeszkedik a vadas ízvilághoz, ám köretekhez is felhasználhatjuk ízeit, például krumplipüréhez, sült zöldségekhez, ha az aromát ott szeretnénk kibontakoztatni.
Kinek ajánljuk a rozmaringot a konyhakertbe?
A rozmaring egy jó tűrőképességű, egyszerű, mediterrán fűszernövény, amelynek termesztését, gondozását a kezdő kertészek számára is ajánljuk. Ha rozmaringunk van otthon, gyakorlatilag két dologra kell odafigyelnünk: napfényes helyre tegyük és ne öntözzük túl, ugyanis az a növény végét jelentheti! A rozmaring szaporítása magról és dugványozással is egyszerű feladat, kezdőknek leginkább a dugványozást ajánljuk, így könnyedén, viszonylag kevés energiaráfordítással képezhetünk több bokrot is.
