Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon a KSH által közölt adatok alapján, 2015 és 2019 évek közötti átlagos betakarított termésmennyiség búza esetében 5,3 millió tonna, kukorica esetében pedig 7,6 millió tonna. A tavalyi évre becsült hozam előbbi termény esetében 5,1 millió tonna, kukoricából viszont a 2020-as termés jócskán meghaladta az előző évekét. Az első becslések szerint mintegy 8,3 millió tonna mennyiség termett. Eközben a 2020. január és novembere közötti időszakban a két gabonaféle exportja magasan a korábbi évek átlaga felett teljesített.
A korábbi évek szezonalitása, és a 2020-as export aktivitás figyelembe vételével a tavalyi évre úgy becsüljük, hogy a kukorica kivitele várhatóan 4-4,5 millió tonna között volt, búza esetében a kivitt mennyiség 3-3,1 millió tonna lehet. Ami azonban mindkét esetben figyelemre méltó, hogy az elmúlt 5 év átlag kiviteli mennyiségét már 2020 augusztusára sikerült elérni kukoricából, búzából ugyanez októberre tehető. Visszatérve a tavalyi terméseredményekre: búzából idén az elmúlt 5 évi átlagnál közel 0,3 millió tonnával kevesebb termett, kukoricából ellenben 0,7 millió tonnával többet arattunk. Tehát aggodalmasabb alapvetően a búza esete lehet, a témafelvetés szempontjából, hiszen egy alacsonyabb terméseredmény mellett az export jócskán meghaladja az elmúlt évek átlagát. Kukoricából ugye több termett, de vajon elegendő-e?
Nominálisan az export növekmény (a decemberi becsült adattal együtt) 0,5 millió tonna búzából, kukoricából ugyanez 1,1 millió tonna. Tehát: búzából 0,3 millió tonnával volt alacsonyabb a termés, az export növekmény pedig 0,5 millió tonna. Kukoricából 0,7 millió tonnával több termett ugyan, de 1,1 millió tonnával nőtt a kivitt mennyiség egyidejűleg. E tekintetben a "hiány" búzánál nagyságrendileg 200 ezer tonna, kukoricából 400 ezer tonna, a 2020-as nyitó készletek sem magasabbak a megelőző évekénél.
Azonban az idei évben vélhetően a felhasználás szerkezete is változott. A takarmány felhasználás tekintetében a piac szereplői arról számoltak be, hogy nagyságrendileg a 2019-essel egyező mennyiségű takarmányt gyártottak, így a felhasználás ebben a tekintetben vélhetően nem változott. Becslésünk szerint azonban az élelmiszeripari felhasználás (liszt, tésztafélék, édesítők) a kiskereskedelmi forgalom bővülése nyomán magasabb lehetett, emlékezzünk csak vissza, hogy 2020 áprilisában gyakorlatilag minden harmadik háztartás pékséggé alakult. Még egy számszaki adat: az a növekmény, ami a kivitelben volt tapasztalható 2020-ban, az éves takarmányfelhasználásnak 50-55 %-a mindkét termény esetében.
Összeségében tehát további belföldi árfelhajtó tényező lehet a termények (elsősorban búza) esetében az, ami a fő gabonafélék piacán megfigyelhető. Gondoljuk végig: kevesebb volt a termés mintegy 300 ezer tonnával, a kivitel azonban (előzetes becslésünk szerint) 500 ezer tonnával meghaladta az elmúlt évek átlagát, történt mindez 5 éves rekord árakon. Emellett vélhetően 2021 első negyedévében is folytatódik az "exportláz" (ugyanis az árak nem korrigálnak lefelé továbbra sem). Ha viszonylagos áruhiány lesz búzából, amit felhasznál a malomipar, tésztagyártás, takarmánygyártás, a hazai piacon maradt termény ára az exportárnál is magasabb lehet. Ez rögtön beépül a liszt-kenyér árába, ezzel felgyorsítva az inflációs folyamatokat, nem beszélve arról, hogy a jelenleg is drága takarmányok ára is tovább emelkedhet, ha az esetleges áruhiány miatt importálnunk kellene a búzát drágán, méghozzá gyenge forint árfolyam mellett.
Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum