Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
De mit gondolhat egy mezőgazdasági termelő egy olyan év után, mint a tavalyi? Kétségtelen, hogy a tavalyi és jelenleg is tartó rally-ba a koronavírus járvány - készletfeltöltések zajlanak - is jócskán bezavar, ugyanakkor a klíma és a megszokott időjárás is változásban van, megnövekedett a szélsőséges időjárási jelenségek előfordulása és intenzitása.
Miért is fontos ez?
Az időjárás, meghatározó szerepet tölt be a növények fejlődésében, így a termesztési adatok alakulásában is, ami számunkra leginkább a hozamokban és az egyes termésmennyiségekben nyilvánul meg. A várható betakarítási mennyiséget, a termés-előrejelzéseket a termelési cikluson keresztül egy dinamikus folyamatként kell felfogni, amelyet rendszeresen a valósághoz - vagyis az időjárás hatásaihoz - kell igazítani, annak függvényében, hogy az kedvezően, avagy kedvezőtlenül hat a növény fejlődésére.
Kritikák az előrejelzésekkel kapcsolatban
A kritikák hallhatóak az USA-ban és Európában is, a gazdák újra és újra felvetik, hogy az USDA becslések és előrejelzések követhetetlenek, következetlenek és hiányolják a transzparens kommunikációt. Az is felmerült már a gazdákban - leginkább Európában -, hogy akár valamiféle manipulációra is szolgálhatnak az USDA jelentések, ideértve a gabonaárak befolyásolását is. De vajon, ez hosszú távon is lehetséges?
A betakarítási becslések alapja nagyrészt minden országban és régióban hasonló. A kiindulópont az ősszel, vagy tavasszal elvetett területekre vonatkozó becslések, amelyek nagyrészt a gazdálkodók felmérésein alapulnak, ami kiegészül műholdas, drónos megfigyelésekkel és az innen kapott adatok értékelésével. Ezeket a termesztési adatokat további felmérések révén rendszeres időközönként frissítik -, amiket ezután mérésekkel és összehasonlítással validálnak.
Miért állítják be folyamatosan a hozamokat?
A betakarítási becslések fontos adata a várható hozam, mely erős függésben van a vegetációs időszak időjárásától. Gondoljunk csak a tavaly éveleji aszályára, ami után mi sem gondoltuk volna, hogy a búza hektáronkénti átlaghozama elérheti az 5 tonnát. Alapvetően gabonatermés estében az első nagyon korai becslések a korábban feltételezett termőterületek - előző évek átlaga - nagyságán és a hosszú távú átlaghozamokon alapulnak. Ezt ugyanakkor az egyes évek kiugró termőterületi változásai torzíthatják és így állhatnak össze a tavalyihoz hasonló előrejelzési- és becslési hibák.
A globális búzapiac nagyon szorosan összekapcsolt piac, az árakat a legfontosabb exportkereskedelmi központokban alakítják ki. Tegyük hozzá, hogy az EU a betakarított mennyiségének csaknem negyedét, Oroszország pedig több mint a felét a világpiacon kell, hogy értékesítse. Terméstől függően Németország búzatermésének felét szintén exportálja, ahogy hazánk is. Ez óriási hatással van az adott hazai piac árképzésére. És vissza is térhetünk a termőterület, időjárás változókra a termésmennyiség vonatkozásában.
Ha változnak az adatok, természetesen változnak az árak is, és ezt senki sem tudja igazán önállóan befolyásolni. A határidős piac ideális esetben az összes elérhető információt tartalmazza a terményről és azonnal tükrözi a globális, valamint regionális adatok legkisebb változását is.
Forrás: https://www.agrarheute.com/
Írta: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum