Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bő száz évre visszamenőleg tárolja a napi időjárási adatokat, ebből tudhatjuk meg azt is, hogy milyen volt az idő pár évvel ezelőtt. Nyilvántartják a napi középhőmérsékletet, az adott dátumhoz tartozó maximum és minimum hőmérsékletet, illetve azt is, hány milliméter csapadék esett aznap - írha a 24.hu. Az OMSZ öt városra gyűjt adatokat, a cikkben pedig Budapest került elemzésre.
Az öt év összesen százötven napjából 115 volt olyan, amikor nem esett semmilyen csapadék. A legszárazabb a tavalyi év volt, amikor mindössze három napon át esett, a legnedvesebb pedig 2017, amikor közel négyszer ennyi szám szerint 11 napon örülhetett az, aki szereti a tavaszi esőt. 2019 eggyel kevesebb esős napjával a dobogó harmadik fokára ér fel. 2017-hez tartozik egy másik rekord is: az egész hónapban lehulló 53,6 milliméter csapadék több mint fele (30,3 milliméter) egyetlen naphoz, április 19-éhez tartozik.
A sötétkékkel jelölt 2016 leghidegebb áprilisi napján 2,7 fokot mértek, a legmelegebben pedig 26,4 fokot. A legnagyobb hőmérsékletbeli változás 8-áról 9-ére történt, amikor a középhőmérséklet 16,7 fokról huszonnégy órán belül 10,4-re zuhant vissza. Egy évvel később (amit az ábra sárga színnel jelöl) már sokkal nagyobb különbség volt a legalacsonyabb és legmagasabb mért budapesti érték között (0,5 és 26 fok), a 24 óra alatt beállt legnagyobb változás pedig örömteli volt, hiszen 24-én még csak 10,1 fokot mértek, másnap viszont már 15,3-at.
2018-at zölddel jelölték, ami aztán elhozta az elmúlt öt év áprilisainak legmelegebb napját: 29-én 30,2 fokot mértek, ami azért is meglepő, mert két nappal előtte mindössze nyolc és fél fokkal kevesebb volt a napi legmelegebb mért érték - a frontérzékenyek biztosan nem repdestek az örömtől azokban a napokban. Ráadásul, abban a hónapban nem ez volt az egyetlen hirtelen történt változás: 8-án 15,5 fokra mászott fel a hőmérő a fővárosban, a következő 24 órában azonban 7,4-re csökkent, majd hirtelen 23,4-re nőtt. A vizsgált öt évből egyébként 2018-ban volt a legmelegebb.
2019 a lila színt kapta és a szokatlan formából kiderül, hogy mekkora hőingadozások voltak 2 évvel ezelőtt. Április 26-án például ebben az évben volt a legmelegebb az idő (22,8 fokos középhőmérséklet), ami aztán 24 órán belül közel kilenc fokot zuhant 14 Celsius-fokra. A következő huszonnégy óra sem lehetett egyszerű az érzékenyebb embereknek, mivel míg 27-én 26,2 fok volt a mért maximum, másnap már 10,7-tel kevesebb, 15 és fél fok.
A koronavírus-járvány első hulláma 2020-ban érte el hazánkat,ez az év a türkizt kapta, az április hónap pedig nemcsak a vírustól szokatlan. Az előző négy évvel ellentétben tavaly mínuszokat is mértek, hiszen április első két napján is mértek nulla foknál hidegebbet. Ezután tartósan tíz fok fölött volt a napi középhőmérséklet, ami miatt már elő is kerülhettek a szellőssebb ruhák, ám nem sokáig lehetett mellőzni a téli kabátot: 13-án még 17 fokot mértek, másnap viszont már csak 7,8-at. Két nap múlva pedig közel kétszer ennyit, 15,1 fokot mutatott a hőmérő. Igen száraz hónap volt, mivel mindössze három nap volt csapadékos: a hó közepén egy nap esett 0,2 milliméter csapadék, a hó végén pedig két nap alatt 2,5.