A múlt hét első felének melegedő időjárását csütörtöktől ismét hűvösebb napok követték - írja a met.hu. Szerdán is és pénteken is átvonult fölöttünk egy-egy hidegfront, ami megtörte a hét eleji melegedő tendenciát. Így az elmúlt öt nap átlaghőmérséklete ismét 3-4 fokkal alacsonyabban alakult, mint a sokéves átlag, a hétvégét pedig nagy, vasárnap már közel 20 fokos napi hőingások jellemezték. Az említett hidegfrontok számottevő csapadékot az ország délnyugati harmadára és a Felső-Tisza vidékére hoztak, ezeken a területeken szerda óta 10-25 mm esett, míg az Északi-középhegység térségében 2 mm-t sem mérhettünk, az Alföld nagy részén pedig 4-6 mm hullott. Május első harmadának csapadékösszege az ország jelentős részén elmarad a sokéves átlagtól, annál számottevően több eső csak délnyugaton esett. A talajok felső rétegének nedvességtartalma a Dunántúl nagy részén növekedett, míg az északi és keleti országrészben csökkent az egy héttel ezelőtti értékekhez képest. A legszárazabb talajok a főváros és a Jászság térségében fordulnak elő, de az Alföld és a Kisalföld nagy részén is 50% alatt alakul a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető víztartalom arányában. A középső és alsó talajrétegek nedvességtartalma nem sokat változott.

Ahol kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, gyors fejlődésnek indult a vegetáció május eleje óta. Az őszi kalászosok a szárbaindulás fenológiai fázisában járnak, a repce pedig virágzik. Utóbbi növényt azonban megviselte az áprilisi hideg, melynek hatására a szokásosnál alacsonyabbak, és kevesebb elágazással rendelkeznek az állományok. A napraforgó már kisorolt, a vetés idejétől függően szikleveles és 3-5 leveles állapot között vannak az állományok, és a kukorica vetése is a végéhez közeledik, a keléshez és a kezdeti fejlődéshez a meleg mellett az ország nagy részén csapadékra is szükség lenne. A gyümölcsök közül az alma, és a dió van teljes virágzásban. Ez körülbelül két hetes lemaradást jelent a szokásos időpontokhoz képest, de a lemaradás a természetes vegetációban is megfigyelhető. A tavaszi fagyok hatása már jól látszik, alig találni terméskezdeményt a kajszin és mandulán. Az akácon északon 1-2 cm-es a bimbó.

A folytatásban eleinte még marad a nyáriasan meleg, száraz idő, majd szerdától a hét további részében mediterrán ciklonok lesznek hatással időjárásunkra, így változékonyabbra fordul az idő. Szerdán napközben főként a Dunántúlon kell esőkre, záporokra számítani, majd estére a csapadékzóna az ország más tájait is eléri. Csütörtökön többfelé várható eső, zápor, zivatar, pénteken átmenetileg csökken a csapadékhajlam, majd a jelenlegi számítások szerint a hétvégén ismét sokfelé valószínű csapadék. Így a héten összességében 15 és 30 mm közötti mennyiségre van kilátás, de lokálisan ennél több is hullhat. A hőmérséklet kedden éri el legmagasabb értékét, ekkor 25 és 30 fok között alakulnak a maximumok, majd szerdán a Dunántúlon már több fokkal lehűl a levegő, csütörtökön pedig már az ország nagy részén csak 15-20 fok valószínű. A hét második felében 20 fok körüli értékek lesznek jellemzőek a legmelegebb órákban, bár szombaton keleten ennél több fokkal melegebb, nyugaton viszont hűvösebb várható. Kedden és keleten még szerdán is az elmúlt napokhoz hasonló nagy hőingás lesz a jellemző, hajnalonként sokfelé hűl 5 fok alá a levegő, majd a hét második felében a gyakran erősen felhős ég mellett 5-10 fokos minimumokra számíthatunk. Élénk szél a héten is gyakran zavarja a növényvédelmi munkákat, erős széllökésekre főként a hét második felében lehet számítani.