Az idei tavaszi fagy komoly károkat okozott a hazai gyümölcsültetvényekben, és több fajnál is, főként a kajszinál, komoly terméskieséssel kell számolni. Az almaültetvényekkel kapcsolatban konkrét termésprognózist csak később lehet adni, hiszen a virágzás május közepén zárult le, és majd a következő 4-6 hétben zajlik le az úgynevezett tisztuló hullás - közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc. 

Hozzátette, az eddigi információk alapján észak-keleten nem alakultak ki érdemi fagykárok, és mivel a hazai almatermő felület nagyobb része ebben a térsgében van, így egyelőre országos viszonylatban nem számítanak a fagyok miatti drasztikus terméskiesésre. Ez jó hír, hiszen az elmúlt két évben a fagykárok miatt nagyon gyenge, 400 ezer tonna körüli volt a hazai almatermés, így ezt a mennyiséget nem lesz nehéz túlszárnyalni. A szakember szerint, ebben az évben eddig minden remény megvan arra, hogy ennél sokkal jobb lesz a termés, konkrét számot azonban csak június első felében lehet mondani.

Apáti Ferenctől azt is megtudtuk, hogy mintegy két évtizede folyamtosan csökken az alma termőterülete Magyarorsázgon. A hazai nettó almatermő terület jelenleg 24 ezer hektár körül mozog, míg az ezredforduló környékén még 42 ezer hektár almaültetvénnyel rendelkeztünk, vagyis a termőfelület mintegy 40 százaléka tűnt el. A csökkenés háttérben számtalan dolog áll, az egyik ilyen, hogy a megváltozott piaci és klimatikus környezetben csak azok az ültetvények tudnak versenyképesen termelni, melyekről hektáronként 40-70 tonnás hozamot szüretelnek (szemben az országos hektáronkénti 20-30 tonnás átlaggal).

 - hangsúlyozta Apáti Ferenc. A csökkenés másik okaként, illetve nagyon súlyos korlátként az öntözhetőség hiányát emelte ki a szakember. De nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy az almatermelés erősen élőmunka-igényes tevékenység (betakarítás, termésritkítás, metszés), ami miatt erőteljesen sújtja az almaágazatot a sok éve fennálló vészes munkaerőhiány is, ez pedig szintén elég komoly gátja a fejlődésnek. Ugyanúgy, mint az, hogy nagyon sok termelő lát bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot a piaci-értékesítési viszonyokban: hullámzó árak, az értékesíthetőség bizonytalanságai.

 - tájékoztatott Apáti Ferenc. 

A szakembert az idei várható almaárakról is kérdeztük, amelyekkel kapcsolatban elmondta, egyelőre lehetetlen becslést adni, ugyanakkor mivel tavaly nagyon magas volt az alma ára (termelői és fogyasztói árak szintjén egyaránt), inkább arra lehet számítani, hogy idén jó termés esetén mérséklődni fognak az árak a tavalyi szinthez képest. Mivel azonban az árakat első helyen a kereslet és kínálat viszonya határozza meg, az idei termés fogja eldönteni az árak alakulását, melyet azonban jelenleg senki nem lát tisztán.

 - tette hozzá Apáti Ferenc. Kiemelte, a jövőben egy 5-10 éves távlatban azonban mindenképpen az árak növekedésére kell felkészülni, ami elsősorban a felszaporodó időjárási károkkal van összefüggésben. Állítása szerint, ha nem ruházunk be öntözésre, fagy- és jégvédelmi technológiákra, akkor azért fog nőni az alma ára, mert a kieső termés miatti szerény kínálat (mint 2019-ben és 2020-ban) értelemszerűen felfelé húzza az árakat. Ugyanakkor, amennyiben létesítünk ilyen védelmi technológiákat, akkor meg azért fog növekedni az alma ára, mert ezek brutálisan drága beruházások, melyek jelentősen emelik a termelési költségeit, aminek hosszabb távon érvényesülnie kell az árakban is, különben nem lesz, aki almát termeljen.