A Csoroszlya Farm területén több témához kapcsolódva kerültek bemutatásra szántóföldi on-farm és kisparcellás kísérletek, amelyeket az ÖMKi különböző hazai és EU-s projektek keretében valósít meg. Az esemény egyik meghatározó témája a vetésforgó diverzifikációja volt, amely szójával és pelyvás gabonákkal, különböző elővetemények után, valamint eltérő talajművelési rendszerben alkalmazva került bemutatásra - írja az ÖMKi. A talajkímélő agrotechnika részeként a talajművelési változók mellett zöldtrágyázott és zöldtrágya nélküli parcellák is kialakításra kerültek, amelyből a talaj fizikai-kémiai-biológiai tulajdonságainak változásait lehet követni.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A több mint 20 őszi búzafajta országos lefedettségű posztregisztrációs kísérletének szári helyszínét, amely kisparcellában került elvetésre szintén megtekinthették a résztvevők. A posztregisztrációs fajtakísérleteink célja a fajták ökológiai termesztésre való alkalmasságának vizsgálta. A szakmai napon bemutatott különböző pelyvás gabona fajok és fajták kisparcellás tesztje szintén a diverzifikációt szolgálja, nem csak a szántóföldi sokféleség biológiai alapjainak bővülésével, hanem a minőségi élelmiszerek alapanyagainak szélesítésével is.
Egyre több magyar termeszt ilyen gabonaféléket: ezért ilyen népszerűek
A Szántóföldi Szakmai Nap programja az interaktív szántóföldi szemlével kezdődött, melynek során a gazdaság területén kialakított napraforgó, burgonya, őszi árpa és mulcsba vetett szója mezoparcellákat, feltárt talajszelvényt, és a kisparcellás kísérleteket tekintették meg a résztvevők. A szemlét követő előadások során a Csoroszlya Farm biogazdaságot Nobilis Ágoston mutatta be, kitérve az ökológiai gazdálkodás kihívásaira, technológiai megoldásaira. A gazdaság a szántó mellett gyümölcsöst is művel, mindenhol törekszenek a diverzifikációra és a magas feldolgozási szintre az értékesítés során.
Dr. Mikó Péter, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének nemesítője az ÖMKi-vel együttműködésben létrehozott őszi búza ökológiai tesztelési hálózatát mutatta be, kitérve az egyes helyszínek sajátosságaira és a növényállományra gyakorolt hatására. Elmondta, hogy a cél egy olyan ajánlati fajtalista, amelynek a segítségével a termelők a termőhelyhez igazított fajtaválasztást megvalósíthatják, csökkentve ezzel a termelés kockázatát, és elősegítve az optimális termésmennyiség és minőség elérését. Fontos szempont a betegségellenállóság is, ami az ökológiai gazdálkodásra való alkalmasság egyik alappillére.
Dr. Megyeri Mária, az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének nemesítője az ECOBREED projektet mutatta be, amelynek keretében több ország közreműködésével zajlik szántóföldi növényfajok (búza szója és burgonya) ökológiai nemesítése. A cél stressztűrő, alkalmazkodóképes fajták nemesítése és elterjesztése, ami hazai viszonyok között úttörő kezdeményezésnek számít.
Dr. Bencze Szilvia, az ÖMKi kutatója az ősgabonák kialakulásáról, az alakor és tönke búzák sajátosságairól, termesztési tulajdonságairól tartott előadást, kiemelve azokat az agronómiai tulajdonságokat, amelyek eltérnek a hagyományos búzatermesztéstől. Bemutatta az ÖMKi e témában végzett on-farm kutatásainak helyszíneit, és a jellemző fajtákat.
Földi Mihály, az ÖMKi őszi búza fajtatesztjeinek eredményeit mutatta be, felvázolva a termésmennyiség és a termésminőség összefüggéseit, az egyes évjáratok és helyszínek sajátosságait. Előadásában rávilágított, hogy a különböző termőhelyeken más-más fajtasorrend alakul ki, de kiemelhetőek olyan fajták is, amelyek termésstabilitása kedvezőbb az átlagnál.
Íme, a legfrissebb számok: bizakodásra adnak okot a termékbecslési adatok
Borbélyné Dr. Hunyadi Éva a maghüvelyesek, ezen belül is a szója termesztésének a jelentőségére hívta fel a figyelmet, és kitért azokra az ÖMKi által megvalósított on-farm kutatásokra, amelyek alternatív termesztéstechnológiák, mint például a szója másodvetés lehetőségeit vizsgálják. Bár sokszor nagy kockázatot rejtenek ezek a módszerek, de ma már rendelkezésre állnak olyan szuperkorai fajták, amelyeket érdemes vizsgálni és jó alternatívát jelenthetnek a szójatermesztés volumenének növelésében. A szója és az egyéb maghüvelyesek termesztésének témájával az ÖMKi nemzetközi (DiverIMPACTS) és hazai (EIP-AGRI, MNVH) projektek keretén belül is foglalkozik.
Dr. Berényi-Üveges Judit az alternatív talajművelési technológiák talajállapotra gyakorolt hatásairól tartott előadást, amelyet az ÖMKi is vizsgál on-farm kutatások keretében és a szári kísérleti területen is uniós (Best4Soil) és hazai (MNVH) projektekhez kapcsolódóan. A változatos talajélet alapfeltétele a talajtermékenységnek, így az erre való törekvésnek mind a vetésforgóban, mind a talajművelésben meg kell nyilvánulnia.
A program a SolACE nemzetközi projekthez is kapcsolódó részvételi nemesítési műhelymunkával zárult, amelyet Dr. Bencze Szilvia és Dr. Megyeri Mária vezetett. A többi résztvevő a Csoroszlya Farm épülő malmát tekinthette meg, amelyben a pelyvás gabonák feldolgozására is alkalmas gépsor került beépítésre a minél szélesebb termékpálya kialakítása érdekében.
