Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2021.07.06.) napon.

2021.07.06. kedd: A legtöbb helyen felhőtlen égre van kilátás, csupán keleten képződhet kevés gomolyfelhő. Csapadék nem valószínű. A Dunántúl nyugati részén megélénkül a déli szél, másutt gyenge marad a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között várható. Késő estére 20 és 26 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: A több fokos melegedés miatt az időjárás-változásokra különösen érzékenyen reagálóknál meleg fronthatások tapasztalhatók. Többek között fejfájás, teljesítőképesség-csökkenés, vérnyomásváltozás tapasztalható, de akár ingerlékenyebbekké is válhatnak.

A következő napon várható időjárás

2021.07.07. szerda: Derült, száraz idő lesz. A Dunántúlon helyenként megélénkül a déli, délkeleti szél. A hőmérséklet a legmelegebb délutáni órákban 32 és 37 fok között alakul.

Friss híreink:

Ezt sokan elrontják: így űzheted ki a vakondot végleg a kertedből
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Kisvakond vidám történetei sokak kedvenc meséje volt, és a mai napig igazi klasszikusnak számít. Ez azonban már nem mondható el akkor, ha a kertünkben vagy a veteményesünkben találkozunk velük, hiszen a termésben is kárt tudnak okozni. Mit tehetünk ilyenkor? - merülhet fel bennünk a kérdés. Fontos kiemelni, hogy bármennyire is zavaróak tudnak lenni, védett állatok - természetvédelmi értékük 25 ezer forint -, így kizárólag csak úgy szabad védekezni ellenük, hogy egy példányban sem teszünk kárt. Szerencsére számos humánus, természetes megoldás is létezik, ami garantáltan távol tartja a vakondokat az udvarunktól. Ezeket a praktikákat gyűjtöttük most össze egy szakember segítségével.

Leáldozott a magyar krumplinak? Megállíthatatlanul ömlik az import áru az országba
Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években. Míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Az Agrárszektor arról kérdezte a gazdákat, hogy hány fajtát termesztenek, ezt milyen módon, és milyenek a kilátásaik idén.

Sokan termesztenek otthon gyümölcsöt, de rosszul gondozzák: itt hibáznak
Mint bármely más növénynek, a gyümölcsfáknak és bogyós gyümölcsöknek is szükségük van a megfelelő tápanyagok biztosítására, pontosan azért hogy elősegítsük a normális növekedést és fejlődést. A tápanyagok elsősorban nitrogén, foszfor és a kálium. A nitrogén a növények növekedését és termését támogatja, a foszfor aktiválja a fejlődést és segít erős gyökérrendszert kialakítani, a kálium pedig hozzájárul ahhoz, hogy a fák képesek legyenek túlélni és átvészelni a káros környezeti behatásokat, illetve megnöveli a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. Ha mindez nem lenne elég, fontos szerepük van a gyümölcsök minőségében és mennyiségében egyaránt.