Szerepe a termelésben igen sokrétű, a mezőgazdaság például öntözővízként, itatóvízként és termelési közegként (haltenyésztés) is használja, ugyanakkor használják hűtő- és szállítóközegként is, valamint a szociális célú felhasználása is jelentős. 

Ugyanakkor az ENSZ szerint a víz az elsődleges közeg, amelyen keresztül érezzük az éghajlatváltozás hatásait, mégpedig annak elérhetőségén keresztül. A klímaváltozás növeli a vízkörforgás változékonyságát, szélsőséges időjárási eseményeket idéz elő, csökkenti a víz rendelkezésre állásának kiszámíthatóságát, befolyásolja a vízminőséget, és világszerte veszélyezteti a fenntartható fejlődést, valamint a biológiai sokféleséget.

Hazai viszonylatban ez azt is jelentheti például, hogy egységes európai vízgazdálkodási intézkedések nélkül a Duna hamarosan használhatatlan lesz áruszállításra, köszönhetően a kiszámíthatatlan vízjárásnak. Ugyanakkor a Dunát és folyóinkat nemcsak a hajózás miatt kell karbantartani, hanem mert 30 év múlva aranyat fog érni az víz; mert ivóvíz, mert "tiszta" energiát ad és mert a mezőgazdaságban öntözni kell. Ezért is lenne fontos, hogy a hosszabb ideig csapadékos időjárás, vagy az olvadás következtében megnövekedett vízmennyiségeket az országban tartsuk, nem pedig leengedni folyóinkon.Jelenleg a lehulló csapadék mellett is az országból jóval több víz folyik ki, mint be!

Magyarország klímája is egyre szélsőségesebb és szokatlanabb jelenségeket mutat az aszályos időszakok előfordulásának szaporodásától, az időnként megjelenő tubáktótól, majdnem tornádóktól, a szupercellák megjelenésétől a tavaszi extrém hideg időszakokig, illetve forróságokig. A szántóföldi növénytermesztés egyes helyeken és egyes kultúrák tekintetében egyre nehezebb, különösen öntözés nélkül. Ezért reális, hogy az öntözés a jövőben jóval általánosabb és szükségesebb lesz, mint azt eddig megszoktuk. Magyarországon is létre lehet már hozni öntözési közösségeket, és ezek megfelelő projektek esetén banki oldalról is finanszírozhatóak, így érdemes a Takarékbank Agrárcentrumokban is érdeklődni az elérhető banki megoldások iránt.

Az öntözővíz tehát egyre nagyobb érték melyet óvni és felelősen használni is kell, ez jelentheti az öntözési technológiák fejlesztését, de akár egy szokatlan és talán érzelmileg sem semleges megoldást a víz határidős piacokon való kereskedését! Utóbbi itthon még nem, de az Egyesült Államokban már lehetséges. A 2020-as év vége óta az amerikai gazdálkodók a határidős piacon is kereskedhetnek a vízzel. A támogatók szerint ily módon a kereslet és a kínálat által kialakított vízár jelenik meg. A nemzetközi szervezetek - például az ENSZ - azonban ellenzik a víz tőzsdei, határidős kereskedelmét. Attól tartanak, hogy a nagy pénzügyi spekulánsok a jövőben úgy fognak kereskedni a létfontosságú vízzel, mint bármely más árucikkel, és ezzel komoly hatást gyakorolhatnak a határidős víz árfolyamára.

Az mindenesetre tény, hogy 2020. december 7-én az amerikai határidős tőzsde, a CME elindította a világ első vízre vonatkozó határidős kereskedését. A cél az, hogy a vízfelhasználók - különösen a gazdálkodók - jobban kezeljék kockázataikat és jobban egyensúlyba hozzák a vízellátás és a vízkereslet egymással versengő igényeit, legalábbis a CME szerint. Ennek hátterében a vízkészletek és árak növekvő bizonytalansága áll, ami a szélsőséges időjárási viszonyok és az éghajlatváltozás miatt a vízkészletek rendelkezésre állásában is megnyilvánul.

Szakértők szerint a határidős kereskedés lehetővé teszi a vevők és az eladók számára, hogy fix árban állapodjanak meg egy fix vízmennyiség jövőbeli időpontban történő leszállításáért. E nélkül az eszköz nélkül a gazdálkodók nehezebben tudják kezelni a vízellátási kockázataikat. Elképzelhető, hogy ez nem oldja meg teljesen a problémát, de segít enyhíteni a vízellátás megszakadása kapcsán felmerülő pénzügyi kockázatokat.

"Nem hiszem, hogy maga a határidős szerződés megváltoztatja a vízpiacokat, mivel nem változtat azon a kockázaton sem, hogy a víz előfordulása a jövőben valamikor szűkösebb lesz. Csak reagál ezekre a tényekre." - mondta Barton Thompson, a Stanford Egyetem professzora. Mindazonáltal a víz keresletének és rendelkezésre állásának alakulása, és az ezen keresztül képződő árak, a gazdákat egy megfontoltabb és takarékosabb vízfelhasználásra ösztönözhetik. 

Különösen fontos ez az Egyesült Államokban, ahol idén tavasszal történetének egyik legnagyobb szárazságával néztek szembe (https://droughtmonitor.unl.edu/). A helyzet azért különösen riasztó, mert az USA dél-nyugati részére már évek óta nem érkezett érdemi mennyiségű csapadék. A térképen sötétvörös színben, extrém csapadékhiányos terület a Szikláshegység (Rocky Mountains) látszik, ahonnan a nagyobb folyók/vízgyűjtő területek vinnék a folyókba és víztározókba az utánpótlást.

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum