Báldi András, az Ökológiai és Botanikai Intézetben (ÖBI) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a Kiskunságot uraló jelenlegi táj a szántó, amely egyfajta biodiverzitás-sivatag. A szakember szerint ez nem meglepő, hiszen a szántókat a hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében intenzíven kezelik, és a kihajtani engedett növényfajok számát végletesen korlátozzák. Az utóbbi időben ugyanakkor a mezőgazdasági és természetvédelmi stratégiák szerves részévé vált a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása ezeken az élőhelyeken.

- érvelt Báldi András.

A keskeny - három-hat méteres - virágos vagy bevetetlen sávok szabadon hagyása már régóta része a magyarországi mezőgazdasági gyakorlatnak is, az ökológus szerint azonban ezek nem elegendők a biológiai sokféleség megőrzéséhez ezeken az élőhelyeken. Ezért ebben a kísérletben a kutatók meglehetősen nagy, fél hektáros foltokat hoztak létre a rendelkezésükre bocsátott parcellákon, ahol 32 növényfaj magjait tartalmazó keveréket ültettek el. Ebben a Duna-Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok magjai voltak, melyeknek virágzása a teljes vegetációs időszakot lefedi, vagyis a kutatók által létrehozott biodiverzitás-szigeteken kora tavasztól késő őszig vannak virágzó fajok.

Báldi András beszélt arról is, hogy sok más faj mellett zsályát, szegfűt és búzavirágot is ültettek. Ettől azt várják, hogy ott, ahol eddig a termesztett növények uralták a tájat, sokszínű vadvirágos parcella alakul ki. A kutató elmondta, hogy arra számítanak, hogy az ültetett fajok mellé sok más növény is be fog települni, emellett a parcella tele lesz méhekkel, lepkékkel (ezek már most is láthatók). Később pedig tüzetesen fel fogják mérni mindazon rovarfajok előfordulását, amelyek a biológiai növényvédelem szempontjából fontosak. Várakozásaik szerint tehát hamarosan tömegesen fognak ott megjelenni a Kiskunságra jellemző élőlények, és élvezni fogják e zavartalan élőhelyet.

A természetvédelmi nyereség mellett e biodiverzitás-szigetek a gazdálkodók számára is előnyösek lehetnek, és ez az előny akár a termelékenységben is megjelenhet. Az elkövetkező időben az ökológusok folyamatosan nyomon követik majd, hogy az adott terület hozama hogyan változik a sziget hatására. Vizsgálni fogják, hogy a vadvirágos parcellával szomszédos szántóföldre kiáramlanak-e a kártevők, vagy hogy a biodiverzitás-sziget más módon befolyásolja-e a termésátlagokat.

A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények igazolni fogják azt, hogy ezek a természetközeli foltok nemhogy nem károsak, hanem egyenesen előnyösek a mezőgazdasági termelés szempontjából. Az európai uniós agrártámogatások reformja után elképzelhető, hogy az efféle nagyobb, be nem vetett területekre célzottan is lehet majd támogatásért folyamodni.

- mondta Báldi András.

A kutató hozzátette, hogy bíznak benne, hogy a beavatkozás hosszú távon előnyös lesz mindkét fél számára. Könnyen lehet, hogy a jobb beporzás miatt növekedni fog például a repce hozama vagy minősége, vagy a több ragadozó rovar miatt kevesebb lesz a kártevő. Az egyértelmű, hogy a jövőben hatékonyabbá kell tenni az agráriumnak az ökológiai rendszerekkel való együttműködését: egyszerűen hagyni kell, hogy a természetes folyamatok dolgozzanak az ember helyett.

- mutatott rá Báldi András.

(A cikkben szereplő képek az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának tulajdonát képzik.)