Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2018-as rekordmennyiség után 2019-ben világszinten 263 millió hektoliter bor került a pincékbe, a termelés visszaesett 2014-2018 átagára. Terméskiesést elsősorban a nagy európai bortermelők szenvedtek el: Franciaország és Olaszország 15 százalékkal, míg Spanyolország 24 százalékkal kevesebb bort termelt 2019-ben. A magyar adatokban is csökkenés figyelhető meg, 2018-as évhez viszonyítva mintegy 6 százalékkal alacsonyabb lett a termelt mennyiség, ami nem feltétlenül baj, hiszen a borfogyasztás nem nőtt számottevően az előző években.
2019-ben az átlagnak megfelelő mennyiségű, 3,2 millió hektoliter bor készült hazánkban, ugyanakkor a 2011-2018-as évek viszonylatában látható, hogy a termőterületek nagyságában és a termelt bor mennyiségében is növekedést figyelhetünk meg.
Tavaly az előző évhez képest minden borvidéken, így az Egri borvidéken is két-három hetes késéssel érett be a szőlő, de a borászok szerint a minőség jobb lesz a vártnál. Az Egri borvidék mintegy 5400 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik. A borvidék központja Eger, a város és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem ezer éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel olyan kiváló borokat termelve, mint az Egri Bikavér, az Egri Leányka, a Debrői Hárslevelű, az Egri Chardonnay, az Egri Cabernet Franc és Sauvignon, az Egri Merlot, valamint az Egri Kékfrankos és Kékmedoc.
A Losonczy-völgyben található Bolyki János pincéje, ahol a magasba meredő sziklák alatt érnek a jobbnál jobb borok.
Családi pincészet üzemeltetnek. Mikor és miért döntöttek a szőlőtermelés, illetve a borkészítés mellett?
1998-ban kezdtem szőlővel foglalkozni, a szüleimtől kapott területeken telepítettem szőlőt először. Tulajdonképpen így első generációs borásznak mondhatom magamat. Az első boraimmal 2003-ban rukkoltam elő. Ekkor fiatal, 23 éves emberként azt gondoltam, telepítek szőlőt, majd megszületnek az első boraim, azokat eladom, utána ősszel pedig elmegyek Franciaországba snowboardozni, borozni, tanulni, aztán márciusban visszajövök metszeni, és így forognak majd az évszakjaim. Aztán mégis a munka győzött, mert amikor termőre fordultak a szőlőim, újabb telepítésbe kezdtem, így most már 27 hektáron, kilenc dűlőben gazdálkodom Eger környékén. Édesapám 2002-ben vitt ki egy régi kőbányába, ahol rendelkezett egy pincehellyel, ami gyakorlatilag egy hétméteres fal volt, előtte 200 négyzetméteres területtel. Nem kellett sokáig győzködni, hogy ott kezdjek a boraim készítésébe. Mára ez a kőbánya 4,2 hektár, kóstolóteremmel, esküvői helyszínnel, koncertekkel, fesztiválokkal és még sok más rendezvénnyel kiegészülve.
Mely fajták adják termelésük gerincét, illetve belevágnak-e új ültetvény telepítésébe, esetleg telepítenének-e új fajtákat?
Hosszú távú cél, hogy az Egri Bikavér és az Egri Csillag adja a termelés nagy részét. A telepítésekkel is ezt segítjük elő. Nem szeretnénk lényegesen több bort készíteni, csak olyan területen szőlőt termelni, hogy több Superior, Grand Superior Bikavért tudjunk készíteni, valamint az Egri Csillaggal is a magasabb kategóriákban szeretnénk megjelenni. Inkább szűkíteni szeretnénk a fajtákat, és azokra koncentrálni, amelyeknek Eger a legideálisabb termőhely.
Az előállított termékek elsősorban milyen értékesítési csatornákon jutnak el a fogyasztókhoz, és melyek a húzó tételek? Hogyan oszlik meg az eladásokban az export és a belföldi értékesítés?
Két fontos irány van. Az egyik a gasztro, ahol szerencsére a legjobb éttermek és szállodák esetében is jól cseng a Bolyki név, hazánkban és külföldön is. Azonban nem szabad elmenni az átalakuló fogyasztói szokások mellett sem, ezért is fontos, hogy a nagyobb boltok polcain is megtalálják borainkat a vásárlók. Az utóbbi időben pedig természetesen az online értékesítés is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az export folyamatosan növekszik, jelenleg a termelésünk mintegy 25 százalékát külföldön értékesítjük.
A pandémia miatt milyen nehézségekkel szembesülnek?
Óriási kiesést jelentett tavaly, hogy teljesen leálltak a rendezvények, és a gasztronómia világa is beszűkült. A boraink nagyobb részét ugyanis ebben a szektorban értékesítjük, a rendezvények pedig fontos részét képezik a Bolyki Szőlőbirtok életének. Mindamellett továbbra sem téveszthetjük szem elől a nagyobb áruházláncok polcain eladható boraink szegmensét sem. Véleményem szerint ebben a szegmensben nagyon fontos, hogy a borainkat szívesen vásárolják, és a címkék mellett a minőséggel is ki tudjunk tűnni a sokaságból. Csak így van esélyünk a fennmaradásra. Szerencsére egyelőre elmondható, hogy ez a terv sikerült.
Milyen távlati terveik vannak, milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani a jövőben? Terveznek-e igénybe venni ehhez banki szolgáltatást?
Elkészült egy új, korszerű feldolgozóüzem, teljesen új eszközparkkal. Az elsődleges cél, hogy ezt a fejlesztést a borok minőségében észrevehető módon kamatoztassuk. Emellett természetesen nagyon fontos, hogy a beruházás minél hamarabb megtérüljön, ezért fogunk a Takarékbankkal a következő időszakban is együtt dolgozni.
Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.
