Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Farkas Szilvia szarvasgombász és szarvasgombász-kutya kiképző. Ahogy a szakember az Agrárszektornak elárulta, már 8 éve foglalkozik szarvasgombászással, a kutyakiképzés mint tevékenység pedig úgy jött, hogy amikor a kutyakiképzés témakörébe került, nem talált megfelelő kiképzőt. Ezért elkezdte a saját kutyáit képezni, amiből aztán kikristályosodott egy módszer. Ezzel már sok más kutyát is kiképzett. Farkas Szilvia elmondta, hogy négy éve, amikor a kollégái kutyáival is sikereket ért el, akkor döntött úgy, hogy meghirdeti másoknak is a tréningeket.
A szakember a beszélgetés során kitért arra is, hogy vannak olyan kutyafajták, amelyek kifejezetten alkalmasak a szarvasgomba-keresésre. Farkas Szilvia szerint erre a feladatra a legmegfelelőbbek a vadászkutyák és a kisvadas (madárvadász) vadászkutyák - mivel velük a legkönnyebb dolgozni -, valamint ezek keverékei. A terrierekből és a kotorékebekből például kimondottan jó szarvasgombász-kutya lehet. A kiképző kiemelte, hogy bármelyik kutyával el lehet kezdeni dolgozni, de az adott fajtán belül a kutya személyiségétől függ, mennyire lesz affinitása hozzá, illetve a gazdán is múlik, hogy mennyire tudja rávenni a kutyát a gombakeresésre.
Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a kutyás szarvasgombászás a sertéssel történő kereséstől, és melyik módszer lehet hatékonyabb, Farkas Szilvia bevallotta, hogy hazánkba nincs hagyománya a sertések ilyetén felhasználásának, így erről nem tud semmit se mondani. Magyarországon mindig is kutyákkal keresték a szarvasgombát. Az utóbbi időben pedig megnőtt az érdeklődés a tevékenység iránt, noha a szarvasgombászok köre nem nagyon változott. Strukturált közelről beszélünk, sokan abbahagyják, mások becsatlakoznak - emelte ki a szakember.
Sokan hobbitevékenységként szeretnék végezni, de ez nem így van. A jogszabályok is rögzítik, hogy Magyarországon csak a megfelelő szakvizsgával rendelkező személy és kutya kereshet szarvasgombát. Farkas Szilvia hangsúlyozta, hogy a gyűjtésre mindemellett engedélyt is kell kérni az erdészetektől, mivel főszabály szerint a föld alatt található javak az állam tulajdonát képzik.
- magyarázta Farkas Szilvia.
A szakember szerint a most már lassan két éve tartó koronavírus-járvány a képzési programokat nem befolyásolta. Mivel a tréningek egyénileg és a szabadban történnek, szükség szerint könnyedén megoldható a távolságtartás. Ennek ellenére voltak olyanok, akik így sem akarták elkezdeni, vagy éppen folytatni a tréninget - ismerte el Farkas Szilvia. Ami a szarvasgombászást illeti, abban annyi változás történt, hogy azokat az éttermeket - amelyek egyben a legnagyobb felvásárlók is -, amelyek nem tudtak nyitva tartani a járvány alatt, azokat elvesztették. A szarvasgombász beszélt arról is, hogy ez nagyon sokakat rosszul érintett, bár az ő vállalkozását szerencsére nem befolyásolta semmiben. Farkas Szilvia hozzátette, hogy akik csak gombaszedők, azok jobban megérezték a koronavírus ezen negatív hatását.
A szakember az Agrárszektor érdeklődésére kifejtette, hogy a hazai szarvasgombapiac szépen növekszik, de még van hova fejlődni, mert a kereslet még nem fedi le a teljes hazai termelést. Magyarország ugyanis nagyon jól áll ezen a téren: a kisebb értékű, nyári szarvasgombából több tonna is megterem hazánkban. Ennek kilója pedig jelenleg 120-250 ezer forintot ér - emelte ki a szarvasgombász, hozzátéve, hogy erre azonban még nincs olyan élénk kereslet, mint tőlünk nyugatabbra. Farkas Szilvia azt is elmondta, hogy egyre több olyan szarvasgombász van, aki nemcsak éttermeknek értékesít, hanem a piacokon is. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy az emberek látják, hogy mi is az a szarvasgomba, és ha kedvet kapnak hozzá, akkor megfizethető áron hozzá is juthatnak.
- jelentette ki Farkas Szilvia, aki maga is 5 éve árusít piacokon, és visszatérő vevői is vannak.
Arra a kérdésre, hogy mi várható az idei évtől, a szakember kifejtette, hogy a kutyakiképzést illetően nagyon bizakodó. Ahogy fogalmazott, a magyar kutyás társadalom szépen fejlődik, az emberek szeretnének minél többet foglalkozni a kutyájukkal, és mivel egyre inkább családtagként kezelik az állatokat, ezért olyan tevékenységet keresnek, amit együtt is tudnak végezni. A szarvasgomba-ágazat jövőjét illetően Farkas Szilvia óvatosabban nyilatkozott, mint mondta, ennek a felhasználása és kereskedelme elsősorban nem csak a szarvasgombászokon múlik. Ők jellemzően nem közgazdászok, nem kereskedők, nem értenek annyira az eladáshoz. Ehhez szükség lenne egy magasabb szintű marketingre. A szakember szerint az mindenképp örömteli fejlemény, hogy már elindult egy együttműködés az Agrárminisztérium és a szarvasgombászok között, méghozzá annak kapcsán, hogy a hazai szarvasgombát itthon tartsák, itthon dolgozzák fel és értékesítsék. Ehhez Farkas Szilvia szerint kell a magasabb szintű segítség, mert a szarvasgombászok nem tudnak ilyen szinten lobbizni magukért. A szakember megismételte: kiemelten fontos, hogy a szarvasgomba belekerüljön a magyar gasztronómiába és a köztudatba is. Az Agrárszektor szarvasgombával kapcsolatos kisokosa itt található:
