A tavasz folyamán az ellenkezőjére fordult az időjárás, az átlaghőmérsékletek szintjén is extrém hűvös tavasz köszöntött be, de a március-áprilisi időszakban több hullámban érkező tavaszi fagyok is nagy károkat okoztak: a gyümölcsfajok többségénél 30-50%-os terméskiesést eredményeztek, de a kajszi és őszibarack esetében a termésveszteség mértéke elérte a 70-80%-ot is. A hűvös tavasz vontatott kezdeti növekedést eredményezett a korán vetett vagy palántázott zöldségek esetében is, a fényhiány viszont nagyon kedvezőtlenül hatott még a fóliás és üvegházi kultúrák tavaszi fejlődésére és terméshozására is - írja a FruitVeb.

Ebből igazán nagy baj lehet: csúnyán ráfázhatnak idén a magyar termelők

2022 is az időjárás kezében van.

A 2021. évben ugyan elmaradtak az előző három évre jellemző május-júniusi extrém esőzések, ugyanakkor a nyár június elejétől kezdve extrém meleg és aszályos volt, ami minden zöldség-gyümölcs kultúra esetében további érdemi mennyiségi vagy minőségi veszteséget okozott. Még az öntözött kultúrákban is tapasztalható volt 5-15% közötti termésdepresszió (ami elsősorban a kisebb termésméretben öltött testet számos zöldség- és gyümölcsfajnál), az öntözetlen kultúrák viszont sokkal jelentősebb mértékben megsínylették a száraz, meleg nyarat. A gyümölcsök szürete mintegy két hét csúszással kezdődött a hűvös tavasz miatt, majd betakarítási időszakban a rendkívül meleg június-július miatt felgyorsult az érés és kisebb vagy nagyobb mértékben összetorlódott a szezon. 

Számos zöldségfaj esetében tapasztalható volt ugyanez a jelenség, különösen a zöldborsó szezon torlódott össze (a szokásos mintegy 30 napról 18-20 napra csökkent a szezon), de a dinnyetermesztők életét is megnehezítette a késői és vontatott szezonkezdet után rohamosan felgyorsuló érés és az ezzel járó felhalmozódó készletek. Az évszakra jellemző időjárást szinte csak a szeptember hozott, majd az októberi betakarítási munkákra a mintegy két hetes, éjszakai-reggeli fagyokkal tarkított időszak nyomta rá a bélyegét. A tavaszi fagyok felszaporodása mellett egyre gyakoribb jelenségnek tűnik a kora őszi fagy, ami miatt egyre gyakrabban kell fagypont alatti hőmérsékletek mellett almát, körtét vagy éppen gyökérzöldségeket, csemegekukoricát betakarítanunk.

Aggasztó, ami a magyar kertészetekben történik: veszélybe kerülhet a termelés?

Nem semmi évet tudhat maga mögött a magyar zöldség- és gyümölcságazat.

Gazdasági környezet

A munkaerőhiány és a munkabérek évi 10-15%-os emelkedése már nem újkeletű, de ebben az évben is nehezítette a termelési, betakarítási munkákat. Ritkán tapasztalható, extrém mértékben emelkedett a műtrágyák és a növényvédő szerek ára: a műtrágyák esetében 60 és 100% közötti áremelkedést tapasztaltunk, míg sok növényvédő szer esetében akár 20-50% közötti drágulást lehetett érzékelni, ami szokatlan az évi 4-10%-os "szokásos" áremelkedésekhez képest. Még nagyobb nehézséget jelentett az építőanyagok drasztikus, sok esetben 100-200%-os áremelkedése, ami jelentősen drágítja a beruházásokat, de az építőanyagok hiánya sokszor még magát a beruházás előrehaladását is nehezítette. Ez a termelőket és feldolgozókat egyaránt sújtotta a fejlesztéseik megvalósításában.

A 2021. év nyarán extrém növekedésnek indult az elektromos energia és a gáz ára, a 300-400%-os növekedés komoly nehézséget jelentett elsősorban a folyamatos klimatizálást alkalmazó gombatermesztőknek, a hajtatókertészeknek, a feldolgozóiparnak és a hűtőtárolást végző logisztikai egységeknek. A zöldség-gyümölcs fogyasztás az utóbbi tíz évben enyhe, de folyamatos növekedést mutatott. Ez a növekedés az elmúlt két évben - részben a COVID-járvány, részben az időjárási káresemények miatti kínálathiány okozta magas árak miatt - megtorpant, egyes zöldségek, gyümölcsök fogyasztása pedig egyenesen visszaesett.

Hasítanak a beruházások a magyar agráriumban: rengeteget költenek erre a cégek

Optimisták az agrárvállalkozások.

A gazdálkodás eredménye

Nem kérdés, hogy a fenti tényezők nagyon jelentősen emelték a termelés költségeit, ágazatonként nagyon változó, de összességében 15-25% közötti mértékben, ami a teljes költség szintjén egy nagyon jelentős érték. (Ráadásul 2022-ben hasonló vagy akár ennél is nagyobb mértékű, további költségnövekedésre lehet számítani.) Hozzá kell tenni azt is, hogy ez az egy hektárra vetített költségre igaz. A kg-onkénti önköltség növekedésébe mindezeken túlmenően még belejátszanak a termésveszteségek is (hiszen nem mindegy, hogy adott hektáronkénti költségre mekkora termés esik). A tavaszi fagyok, illetve a nyári hőség és aszály okán a betakarítható termésmennyiség is csökkent a legtöbb ágazatban (ágazattól függően 10 és 50% közötti mértékben), ami szintén jelentős önköltség emelkedést indukált. Ilyen mértékű, és ilyen hirtelen bekövetkező költségemelkedésre régen volt példa. A piaci pedig csak részben hajlandó áremelés formájában lenyelni és "átvállalni" a költségnövekedést.

Ez nem feltétlenül vagy nem csak a kicsik fogják megsínyleni, hanem a nem kellően tőkeerős, és/vagy nem kellően hatékonyan termelő vállalkozások is. A tőkeerős és magas színvonalon gazdálkodóknak tőkeellátottságuk és/vagy hatékonyságuk okán vannak tartalékaik, hogy e negatív hatásokat ellensúlyozzák, de értelemszerűen ők sem képesek erre több éven keresztül, hosszú távon. A zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 30-40 zöldség-gyümölcs fajjal folytatunk termelést, és szinte minden faj esetében más volt a termés, más volt a piaci helyzet, így egyetemlegesen egy ilyen összetett ágazatot értékelni a termés és a gazdálkodási eredmény szintjén nehéz. Ágazati átlagban azt lehet mondani, hogy a zöldségtermesztők közepes, míg a gyümölcstermesztők gyenge-közepes évet zártak. A gazdálkodás eredménye a különböző zöldség- és gyümölcsfajok esetében eltérően alakul, és érdemi különbség van ugyanazon fajon belül a frisspiaci termék és a feldolgozóipari alapanyag jövedelmezősége között, sőt nagyon nagy a szórás az egyes vállalkozások között is. 2021-ben voltak nagyon sikeres, de nagy veszteséget elszenvedő szakágazatok, illetve vállalkozások is.

Fel van adva a lecke a magyar gazdáknak: ezt hamarosan mindenkinek meg kell lépni

El kell köteleződni a precíziós gazdálkodás és a folyamatos fejlődés mellett.

Fejlesztések, beruházások

A hazai zöldség-gyümölcs szektorban az üzemek termelési színvonala erősen heterogén. Az elmúlt egy évben nagyon sok fejlesztési forrás nyílt meg a zöldség-gyümölcs termelés és feldolgozás előtt, ami jelentősen segítheti a technológiai felzárkózást. Ilyenek voltak: ültetvénytelepítés és -korszerűsítés támogatása, fagyvédelmi technológiákra történő beruházás, kertészeti gép-, valamint precíziós gépbeszerzés, élelmiszeripari üzemek fejlesztése, gombaházak létesítése, és még 2020-ban volt nyitva a hűtőházak, üvegházak létesítése, korszerűsítése pályázat. Minden jogcímre nagyon jelentős volt az igény, ami a fejlesztési szándékot és szükségszerűséget jelzi. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hazai kertészeti vállalkozások jelentős részében már nincs meg a fejlesztési potenciál, vagy idős a tulajdonos, és nincs utód, aki tovább vigye a vállalkozást, vagy nincs saját tőke a fejlesztésekhez. Reményeink szerint az ő helyüket át tudják venni a fejlődésre képes vállalkozások, melyek számára létkérdést jelentenek a fejlesztési támogatások.

Legmarkánsabb problémák 2021-ben

Kijelenthető, hogy az inputanyagok árának jelentős emelkedése mellett a zöldség-gyümölcs ágazat két legégetőbb kérdése ebben az évben is a káros időjárási hatások és a munkaerőhiány maradtak. Különösen erős a hatása a munkaerő hiánynak azokban az ágazatokban, amelyek jellegükből eredően csak rövid ideig (2-3 hónapig) képesek munkát biztosítani. Ilyennek tekinthetők a gyümölcságazatok többsége, illetve a kézi betakarítású, ezáltal élőmunka-igényes szabadföldi zöldségágazatok. Nem egyszerű a helyzet azonban a szinte folyamatos foglalkoztatást biztosítani képes hajtatókertészetekben, vagy a mintegy féléves üzemben működő feldolgozó üzemekben sem. Most már gyakorlatilag rendszeres jelenség a munkák megcsúszása, a betakarítás késése. 

Súlyos gondokról rántották le a leplet a magyar gazdák: ezt senki sem úszhatja meg

Nemcsak a nagyobb költségelemek emelkedtek meg komolyabb mértékben.

Gyakran panaszkodnak gazdálkodók arra, hogy naponta nagyon erősen ingadozik az adott napon munkára jelentkezők létszáma, személyi összetétele, képzettsége, és rendszerint a szükségesnél sokkal kevesebb a munkaerő, ami folyamatos átszervezést igényel, jelentősen rontja a hatékonyságot, és minőségi károkat okoz a megkésett betakarítás révén. A káros időjárási hatások közül idén is a tavaszi fagyok voltak a legerősebbek, melyek értelemszerűen újra a gyümölcstermesztést sújtották nagyon erősen. A megelőző három évben az extrém sok júniusi csapadékkal gyűlt meg a bajunk, 2021-ben ez elmaradt, viszont a nyár az átlagosnál is melegebb és szárazabb volt, ami még az öntözött gyümölcs és szabadföldi zöldségkultúrákban is okozott terméskieséseket. A jégverések okozta kár ebben az évben nagyjából az átlagos maradt.

Kilátások 2022-re

A zöldségek esetében döntően éves kultúrákkal dolgozunk, vagyis az előző évnek nincs érdemi hatása az adott év termésére. Ami egyes szabadföldi zöldségágazatok (pl. zöldborsó, csemegekukorica) esetében nagy erőpróba lesz idén, az az extrém magas gabona- és olajnövény árak miatt kialakult "konkurencia-helyzet", vagyis még több termelő terelődhet a szántóföldi növénytermesztés irányába. Ennek ellensúlyozására a hűtő- és konzerviparnak jelentősen meg kell emelnie a csemegekukorica és zöldborsó átvételi árát, ezt viszont a feldolgozott késztermékek piacán okozhat - még be nem látható mértékű - versenyhátrányt. A gyümölcsök esetében az évek egymásra hatása sokkal erősebb. 

Nincs egyszerű dolga a magyar gazdáknak: már biztos, 2022 sem lesz sétagalopp

Óvatosak, de bizakodók az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői.

Egyelőre annyit lehet kijelenteni, hogy a 2021. évi gyenge vagy közepes termés miatt nem terhelődtek le túlzottan a fák, így valószínűsíthetően jó virágrügy-berakódottsággal vághatunk neki az idei évnek, ami a jó termés alapja. A termést jórészt azonban majd - ebben az évben is - a tavaszi fagyok fogják meghatározni. Egyértelműen kijelenthető azonban, hogy az elmúlt 20-30 év közül egyik évet sem terhelte akkora gazdálkodási bizonytalanság, mint a 2022. évet. Az inputanyagok, az energia és az építőanyagok együttes árrobbanása, a munkabérek növekedése és a munkaerőhiány, a "megbillent" inflációs és kamatkörnyezet, a COVID-19 járvány és a világpolitikai helyzet számos olyan kockázatot tartogat, melyeket jelenleg nem tudunk felmérni. Ebben az évben sok ágazati szereplő a túlélésért fog küzdeni.