Nagyon komoly következménye lehet, és van már most is az orosz-ukrán háborúnak a globális és Magyarország mezőgazdaságára is. Kezdve a gabonaárak alakulásával, egészen a műtrágya-krízisig, nem beszélve a lehetséges élelmiszertermelési hatásokról. Melyek azok a konkrét hatások, amelyek már most érezhetők a háború nyomán a magyar és a globális mezőgazdaságban, és mikre lehet készülni az elkövetkező hónapokban, akár években?

Ami gazdasági szinten azonnal érezhető volt az orosz-ukrán háborút követően, az az energiaárak brutális megemelkedése. Teljesen értelmezhetetlen és kezelhetetlen árszintek alakultak ki, és ennek a legfőbb oka a nagyon nagy fokú bizonytalanság, hiszen köztudott, hogy Európa mennyire függött az orosz energiahordozóktól. Emellett a gabonaárak és az olajos magvak árának megállíthatatlan növekedése is komoly hatással van, ráadásul Ukrajnában még mindig nem hagyta el a tárolót 10-15 millió tonna kukorica, illetve több millió tonna orosz búzáról is elmondható ugyanez. Ezeknek a terményeknek az exportja jelen pillanatban teljesen bizonytalan. De óriási veszélyt jelent az is, hogy a tavaszi vetések főleg Ukrajnában nem tudnak a megszokott ütemben zajlani, és amennyiben ez a továbbiakban is így marad, akkor jövőre elég komoly kiesésre lehet számítani.

Mit lehet most elmondani a gabonaárakról, amelyek amúgy is brutálisan magas szinten voltak, hol járnak most az egyes termények szintjén, és mi várható az elkövetkező időszakban?

A kukorica ára jelenleg rekordmagas szinten áll mind globálisan, mind pedig Magyarországon, de a búza ára is az egekben van. Ugyanakkor hazánkban a gabonakivitel korlátozásának köszönhetően minimális megtorpanás figyelhető meg az árakban. Érdemes azonban kiemelni, hogy a jelenlegi árakban részlegesen van benne az , hogy milyenek lesznek a vetések Ukrajnában, mennyire húzódik el a háború, és az mennyire érinti majd a búzavetést a következő hónapokban. Mindentől függetlenül azonban úgy látom, hogy nem várható jelentős visszaesés a gabonaárakban az elkövetkező időszakban.

A drágulás minden szintre, szektorba és ágazatba betört, így a különböző takarmányalapanyagokat is elérte. Ennek hosszú távon milyen hatása lehet akár az állattenyésztésre, akár a takarmányiparra, lehet-e valamelyik alapanyagból hiány, szükség lehet-e speciális megoldásokra?

Kukoricából lehet hiány Európában, de Magyarországon nem gondolom, hogy ettől tartani kellene. Nyilván minden időjárásfüggő, de a hazai vetésszerkezet adott, és még ilyen hatalmas inputár-emelkedés mellett is lesz elég termény itthon. Ugyanakkor, ha igazak a hírek, miszerint 30 százalékkal kevesebb műtrágyát vettek a termelők tavasszal, mint szoktak, akkor jelentős terméskiesés lesz ősszel mind kukoricából, mind pedig napraforgóból. Egyelőre azonban ugyanannyi az esélye annak, hogy tökéletes termés lesz, mint annak, hogy nem. Európai szinten azonban komoly gondokat okozhat az ukrán kukorica hiánya, amit pótolni kell valahogy, ez pedig nem egyszerű, hiszen csak GMO-mentes kukorica jöhet szóba.

Kell-e arra készülni, hogy a már most is magas élelmiszerárak még magasabb szintre törnek? Készülhetnek-e még durvább élelmiszerdrágulásra a magyarok?

Sajnos azt kell mondanom, hogy a további élelmiszerdrágulás elkerülhetetlen, részben az elképesztően magas energiaárak miatt, hiszen az élelmiszeripar egy rendkívül energiaigényes ágazat. Jelenleg a villamos energia és földgáz ára 4-5-szöröse az elmúlt évek átlagának, ha ez visszaesik, és csak a duplája lesz az előző esztendők átlagának, az is óriási költségszint-növekedést jelent a szektor szereplőinek. Ugyanakkor a költségek legnagyobb részét az alapanyagok teszik ki, amelyeknek szintén nagyon durván, 50-60, de akár 100 százalékkal is megemelkedett az ára.

2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre értékesíteni, illetve kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót az értékesítést, illetve kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak be kell jelentenie a Nébih-nek. Milyen hatással lehet ez a döntés a hazai növénytermesztőkre, állattenyésztőkre, takarmánygyártókra? Milyen pozitív és milyen negatív hatásai lehetnek ennek a döntésnek?

Úgy gondolom, a gabonakivitel korlátozásától önmagában nem lesz olcsóbb a termék, az állattartók és a takarmánykeverők problémája ugyanis nem az, hogy nincs kukorica vagy búza, hanem az, hogy drága. Mi személy szerint azt tapasztaltuk, hogy amikor kihirdették ezt a jogszabályt, 10 százalékkal magasabb értékesítési ajánlatokat kaptunk a termelőktől, és habár ez lehet, hogy vissza fog állni, de egyelőre képlékeny a helyzet, és sok a kérdés. Ha a búza vagy a kukorica betakarításakor azt látjuk majd, hogy nincs elegendő termény, akkor érdemes lehet ilyen korlátozást bevezetni azért, hogy legyen elegendő áru Magyarországon, most azonban ilyenről nincs szó. Ennek ellenére az exportkorlátozás abból a szempontból jó, hogy így a minisztérium látja, körülbelül mekkora mennyiségű termény van eladva külföldre, illetve mire számíthatnak a következő hónapokban.

A Hungrana működésére közvetlenül milyen hatással van a gabonakiviteli korlátozás, és milyennel az orosz-ukrán háború?

Az elszállt árak a mi működésünkre is negatív hatással vannak, hiszen részlegesen, időelcsúszással tudjuk őket érvényesíteni az árainkban. Ugyanakkor mindez nem magyar sajátosság, minden alapanyag nagyon drága egész Európában, így a versenytársainknál is, tehát mindenki egyenlő esélyekkel indul. Akkor lehet probléma, ha a belső ár elrugaszkodik Magyarországon a nemzetközi szintektől, ez akkor lehetséges, ha nem lesz elegendő új termés. Igazából kell még néhány hónap ahhoz, hogy meglássuk, milyen hatása lesz a gabonakiviteli korlátozásnak, illetve, melyek azok a termények, amelyekre szükség lehet itthon.

Óriási műtrágya-krízis van kialakulóban, köszönhetően annak, hogy Oroszország leállította az exportot, több gyár csökkenti termelését, vannak, akik teljesen leállítják azt. Ennek a lépésnek milyen hatása lehet a hazai mezőgazdaságra, a terméshozamokra és termésmennyiségekre? Van egyáltalán elég műtrágya itthon?

Az elmúlt hetekben személy szerint nem hallottam olyan problémát termelőktől, hogy nincs műtrágya, olyan hírek azonban érkeztek, hogy nagyon drága, illetve többen nem vettek elegendő mennyiséget, mert várják az alacsonyabb árat. A földgáz ára most ugyan a fele a múlt hetinek, de még mindig a négyszerese a tavalyinak, emiatt pedig a műtrágya ára sem fog tartósan csökkenni.

Mit lehet elmondani most a hazai kukoricáról? Van elegendő mennyiség, mekkora az import? A háború mely hatásai és következményei érinthetik/érintik a magyar kukoricatermelést és hogyan?

Amit biztosan tudunk, az a 6,3 millió tonnás termés, ami a tavalyi szezonban volt, de az is látszik, hogy 350-400 ezer tonna import fog majd bejönni az országba. A magyar felhasználás nem több 4,7 millió tonnánál, így körülbelül 2 millió tonna export árualap tud képződni, ugyanakkor az elmúlt 4 hónap eseményei azt tükrözik, hogy kisebb mértékű az export, mint a korábbi években volt. Ettől függetlenül én azt várom, hogy csaknem egymillió tonnás készlettel rendelkezik majd Magyarország nyár végén, és így megyünk neki a betakarításnak, ez megfelelő árualapot biztosítana arra az esetre is, ha esetleg jövőre egy gyengébb termés lenne.

Az etanol-, illetve bioetanol-piacra milyen hatással van és lehet az orosz-ukrán háború?

Az etanol, valamint az izocukor a kukorica legkevésbé értékes részéből, a keményítőből készül, ezt vesszük ki és alakítjuk át alkohollá és izocukorrá. A kukorica összes többi része, a fehérjék, a zsírok, a rostok és az ásványi anyagok, takarmánytermékként kerülnek felhasználásra, míg a bioetanolt döntően az üzemanyag zöldítésére alkalmazzák. Ugyanakkor az utóbbi időben több helyről is lehetett hallani arról, hogy érdemes lenne korlátozni a bioüzemanyag-felhasználást annak érdekében, nehogy kukoricahiány alakuljon ki. Sokan nem tudják, de a kukorica feldolgozása során ugyanannyi tonna magas fehérjetartalmú vagy bármilyen takarmány keletkezik, mint például etanol, így ennek a lépésnek semmi értelme nem lenne. Hiszen az alapanyaggyártás során a kukorica értékes része megmarad, ráadásul Európában nem keményítő-, hanem fehérjehiány van. Ha korlátozzuk az etanoltermelést, azzal a termékek ára nem fog csökkenni, a melléktermék-termelés viszont igen, a hiányzó fehérjét pedig pótolni kell majd valamivel. Hiába lenne körülbelül 5-6 millió tonnával több kukorica a piacon - ennyi kukoricát használ ugyanis fel az etanolipar az EU-ban - ez nem mentené meg az állattartókat, és nem nyomná le az árakat sem, viszont pontosan ennyivel kevesebb takarmány keletkezne, ami komolyan növelné a szójaimportot, ez pedig óriási veszélyt jelenthet.

A nehéz 2021-es év után egy cégnek sem volt könnyű megtervezni a 2022-es évet, ráadásul azóta számtalan nem várt esemény forgatta fel mindannyiunk életét. Mindezek tükrében, hogyan és milyen tervekkel készült a Hungrana a 2022-es évre, várhatók-e fejlesztések, esetleg nagyobb beruházások? Mit gondol, ezekben a vészterhes időkben mi lehet egy cégnél a "túlélés záloga"?

Hónapok óta válságstábban élünk, de azt gondolom, hogy az alapanyag- és/vagy az energiadiverzifikálás lehet most a kulcsa mindennek. Áttérni a megújuló energiákra, függetlenedni a gáztól, az áramtól, mindezekre jó megoldás lehet akár a szolár vagy a biomassza, biogáz. Ugyanakkor ezzel csak az egyik oldalon lehet csökkenteni a kockázatokat és a költségeket, mert mindemellett olyan termékeket kell gyártani, amikre hosszú távon igény van. Ezeket a lépéseket most kell megtenni, mert hosszú távon biztos olcsóbb lesz például a megújuló energia, mint a gáz vagy az áram.