Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem hozott megváltást az országnak a múlt hét végén érkezett hidegfront sem. Az elmúlt 10 napban a lehullott csapadék mennyisége ugyanis az ország nagy részén a néhány tized és a két milliméter között alakult, csak északon és nyugaton voltak olyan területek, ahol 5-15 milliméter is esett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerint a 30 és 90 napra vetített csapadékösszeg országszerte jócskán elmaradt a sokéves átlagtól - olvasható a Világgazdaság oldalán. A talajok felső egyméteres rétege az öntözés nélküli területeken az ország nagy részén csontszáraz, a növények ebből a rétegből már nem tudnak nedvességet fölvenni, kivétel a délnyugati, nyugati országrész. Az OMSZ emlékeztetett arra is, hogy a téli időszakban sem hullott elegendő csapadék, a talaj mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni, most ennek a hatása is jelentkezik. Az ország nagyobb részén a legmagasabb vagy majdnem a legmagasabb fokozatú aszály van. Csak a nyugati országrészben van közepes vagy enyhe aszály.
Az aszály pedig nem kímélte a szántóföldi növénykultúrákat. Előbb a búzánál kellett elkönyvelni egy mintegy 25%-os terméskiesést, utána a kukoricaállomány lényegében megsemmisült az Alföldön és Közép-Magyarországon a területek nagy részén, most pedig már a Dunántúl termését fenyegeti a szárazság. Az alföldi területeken a gyepek is teljesen kisültek, a gazdálkodók nem tudnak sem legeltetni, sem kaszálni. A helyzet az egész ágazatban rendkívüli, de az Alföldön egyenesen tragikus.
Milyen lehetőségek állnak a károk enyhítésére a gazdák rendelkezésére?
Az aszály miatt kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket, akiknek többek között az agrárkárenyhítési rendszer és az aszálybiztosítás nyújthat segítséget - írta közösségi oldalán Nagy István. Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kárenyhítési alap - amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítják - az elmúlt években mindig helytállt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában.
Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét - emelte ki Nagy István. A szakpolitikus azt is kifejtette, hogy az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni, és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.
Öröm az ürömben, hogy az elmúlt öt évben több mint háromszorosára, összesen pedig tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek biztosítást aszálykár esetére. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. A miniszter szerint további segítség lehet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz.
Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65%-ának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólította fel a biztosítótársaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.
Hogy is működik a kárenyhítési rendszer?
Mivel 2022-ben is is gyilkos aszály pusztítja a földeket és a vizeket, ezért idén kiemelt jelentősége van annak, hogy tisztában legyünk a kárenyhítési rendszer működésével, a kárbejelentés folyamatával és a számítás módszertanával. Évtizedek óta nem látott aszály sújtja Európát, hazánkban pedig elsősorban a keleti országrész szenved el súlyos károkat - mutatott rá a portálnak Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) megbízott főtitkára. A szakértő az alábbiakban foglalta össze a legfontosabb információkat.
Mikor lehet aszálykárról beszélni? Aszály az a természeti esemény, amelynek során a növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 10 millimétert, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 25 millimétert, és a napi maximum-hőmérséklet legalább
- tizenöt napon meghaladja a 31 Celsius-fokot az adott területen.
- Aszálykárról pedig akkor beszélhetünk, ha az aszály hozamkiesést okoz az adott növénykultúrában.
Kinek járhat a kárenyhítő juttatás? A kárenyhítő juttatás egyik feltétele, hogy a károsodott növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést), egyúttal 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedjen üzemi szinten. Az üzemi szint meghatározásánál azokat a földeket kell figyelembe venni, amelyeket a termelő az egységes kérelemben bejelentett. Cseh Tibor fontosnak nevezte azt is, hogy ha több káresemény is történt (például aszálykár, majd jégesőkár), akkor kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.
Hogyan számítják a hozamérték-csökkenést? A hozamérték-csökkenés azt mutatja, hogy egy múltbeli referenciaidőszakhoz képest (az elmúlt öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékű évének elhagyása után fennmaradó három év átlagához képest) idén mekkora bevételkiesés következett be. A bevételkiesés mértékét a hozam és az ár szorzata adja (a pontos módszertan a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet 3. mellékletében található). Cseh Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy az idei bevétel meghatározásánál már a tárgyévi, jóval magasabb terményárakkal kell számolni - szemben a korábbi évek bevételét adó, alacsonyabb terményárakkal!
Mekkora lehet a kárenyhítő juttatás összege? Ez több dologtól is függ. A kárenyhítő juttatás mértéke főszabály szerint a hozamérték-csökkenés 80%-a. Csak 40%-a, ha nincs mezőgazdasági biztosítás (amelynek az üzemi szintű referencia-hozamérték legalább felére kell szólnia). A kárenyhítési juttatás összegét csökkenti a biztosító által már kifizetett kártérítés összege is. A visszaélések kiszűrésére került a jogszabályba a következő előírás: ha a káresemény után bejelentett, becsült hozam és a tényleges hozam között legalább 30%-os eltérés van, az előbbit, tehát a káreseményt követően bejelentett hozamot kell figyelembe venni.
Ugyanezt a logikát követi az is, hogy ha a saját átlaghozam több mint háromszorosan meghaladná a megyei átlaghozamot, a kárenyhítő juttatás alapjaként a megyei átlaghozamot kell figyelembe venni. Ha haszonbérmérséklést veszünk igénybe, a bérleti díj csökkenését le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből - tehát a haszonbérmérséklés igénybevétele csökkenti a kárenyhítő juttatás összegét. Természetesen az is befolyásolja a kárenyhítő juttatás összegét, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban, bár ennek kapcsán már szó van a pénzügyi keret idei megemeléséről is.
Cseh Tibor, a Magosz megbízott főtitkára emlékeztetett arra is, hogy a kárt a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Aszály esetén a 15 napos határidő számításának kezdő időpontja az a nap, amikortól a károsodás első alkalommal észlelhető volt. Fontos az is, hogy a kárbejelentést a betakarítást megelőzően legalább 15 nappal kell megtenni. Jó tudni, hogy a kárbejelentés nemcsak a növénykultúra teljes egészére, hanem a részterületére is megtehető, sőt a kárbejelentést akár vissza is lehet vonni - akár a bejelentett terület egy részére is.
Milyen lehetőségek állnak még a gazdák rendelkezésére?
Az agrárium gyors megsegítése érdekében, az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs első ülését követően, július 31-én vasárnap öt pontból álló, azonnali intézkedések bevezetését jelentette be. Ennek részeként a kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire. A gazdák dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel. A bejelentésről az Agrárszektor is beszámolt.
Fontos bejelentést tett Nagy István: rendkívüli segítséget kapnak a gazdák
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt napokban tájékoztatót adott ki a tervezett, ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségéről. Azoknak a gazdálkodóknak, akik már 2022. június 9-ig jelezték szándékukat az ökológiai jelentőségű másodvetésre, elektronikus úton van lehetőségük vis maior kérelmet benyújtani.
Most kell észnél lenni: sokat bukhat az a gazda, aki erről megfeledkezik
Az aszály sok esetben ellehetetleníti a termeltetési szerződések teljesítését. Az Agrárminisztérium a kötelezettségek alóli teljes vagy részleges mentesülés szabályaira hívja fel a figyelmet.
