Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2022-ben a vetőmagtermesztők számára is nagy kérdőjelet jelentettek az extrém időjárási körülmények. A nagy kérdés azonban az volt, hogy az uniós, vagy az azoknál jóval szigorúbb, nehezebben teljesíthető hazai szabványnak megfelelően termeljenek-e. Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a martonvásári fajták képviselőiként kiállnak amellett, hogy egy ilyen kritikus időszakban csak a szigorú minőségi kritériumoknak megfelelő vetőmagokat hoznak forgalomba. Meg vannak ugyanis győződve arról, hogy a magyar gazdák ezekkel meg tudják alapozni a következő időszak termésbiztonságát - olvasható a Világgazdaság oldalán.
A szakember szerint a jelentős időjárási stressznek kitett - vagyis a jelenlegi körülmények között jóformán mindenféle - növények termesztésénél kiemelten fontos, hogy a földbe vetett genetikai alapnak megfelelő növekedési erélye legyen, amelynek az alapját a szigorúbb minősítés adja. Ezek a magas követelmények jelentik a garanciát arra, hogy megfelelő magméretű, hektolitersúlyú és csírázóképeségű vetőmagok kerülnek a Marton Genetics által forgalmazott zsákokba - mutatott rá Sándorfy András.
A 2022-es év hihetetlenül ellentmondásosan alakult a búzatermesztés szempontjából, de sem a mennyiséggel, sem a minőséggel kapcsolatban nem lehet még általános következtetéseket levonni. A rendkívül súlyos aszály különösen a Dunától keletre gyötört meg bizonyos régiókat, és míg a Dunántúl egyes részein 6-8 tonnás termések is előfordultak, az Alföld legkritikusabb részein 2-3 tonna közötti átlagok szomorították a termelőket - idézte fel a szakember az idei aratás tapasztalatait.
- jelezte Sándorfy András.
A Marton Genetics ügyvezető igazgatója szerint ebben az aszályos időszakban egyáltalán nem volt mindegy, hogy ki milyen vetőmagot használt. A szakember úgy látja, mindez arra vezethető vissza, hogy a magyar fajtákat az itteni klimatikus viszonyok között nemesítették, és már az ősgenetikájukban benne van az alkalmazkodóképesség. A vállalathoz beérkezett információk a felvásárlók tapasztalait illetően azt mutatták, hogy - bár rendkívül változatos a kép - a hektolitersúlyok azokon a területeken sem feltétlenül voltak alacsonyak, ahol az a gyengébb termés miatt várható lett volna. A tételek zöme megfelel, nem ritkák a 80 feletti hektolitersúlyok sem. A sütőipari mutatók alapján a tételek döntően a malmi, a javító és az euro kategóriába sorolhatók, és csak a kisebb részük takarmány. A magyar fajták a viszontagságos körülmények ellenére jól teljesítenek a hektolitersúlyt és a beltartalmi mutatók alapján is. Ezek a fajták jelentős részarányt képviselnek a korai érésű szortimentben, így talán több eséllyel viselték az érési időszak hőségnapjait is.
- mondta Sándorfy András.
A kutatók már 15-20 éve mondják, hogy elérkezik a szárazabb időszak, a hőstresszes területek északra tolódnak - emlékeztetett a Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Most viszont már nem a termelők felkészítésének a fázisában vagyunk, hanem konkrét javaslatokat kell tenni a fajtaválasztékra. Sándorfy András szerint a Dél-Alföldön nem mindenhol lehet tavaszi kultúrákat vetni úgy, hogy meglegyen a megfelelő termésbiztonság. Éppen ezért olyan vetésváltást kell kialakítani, ami nem hoz annyit az első évben, mint egy 10-12 tonnás kukorica, viszont minden évben biztosan produkál biztos hozamot.
A szakember szerint az őszi betakarítású növényeket, ha lehet, még jobban megkínozta az aszály, mint a nyáriakat. A kukorica- és napraforgó-állományok pedig a termelők szeme láttára mennek tönkre - a termés nagyobb területen egyenesen zéró szintű lesz, főként a kukoricából. A napraforgó-termesztést kevésbé érintik az aszályos esztendők; az idei és hasonló évek kivételnek számítanak. A kukoricatermesztésben pedig több évtizedes tapasztalat, hogy tíz évből általában három jó, négy közepes, három gyengébb, és abból egy kifejezetten rossz. Az idei épp egy ilyen, és talán ez lesz a valaha volt legrosszabb. A fő növények vetésterületének hirtelen átrendeződése nem várható, a vetésváltás kérdésében nem indokolt megkongatni a vészharangot. A hatékony alkalmazkodásra ugyanis a jelenlegi rendszeren belül is több lehetőség van, viszont a vetésszerkezet hirtelen változtatását a technológiai költségek nagysága és az új piacok feltárásának időigényessége sem támogatja.
Sándorfy András emlékeztetett arra, hogy a vetésváltás szabályozási környezete, valamint a vetésváltással kapcsolatos felfogás a nemesítés, a talajművelés és a precíziós gazdálkodás fejlődésével már most is változik. Ezekre pedig kutatással is fel kell készülni, emellett fontos a gazdák átfogó és célirányos képzése. Amit azonban nem szabad elfeledni, hogy július végén megjelent egy miniszteri rendelet, amely - a Vetőmag Szövetség kezdeményezésére - felmentést adott a kalászos növények idei betakarítású vetőmagjainál az áthullási rostakövetelmény alól, vagyis a kisebb méretű vetőmagok is megfelelnek, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
