Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Rendkívüli aszályhelyzetet okozott idén a kánikula és a csapadékmentes időjárás Magyarországon. A növények elszáradtak, a rétek kisültek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek - olvasható az RTL Klub oldalán. Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára rámutatott, hogy a gyümölcsfák is elkezdték hullatni a lombjukat, de mostanra már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A szakember elmagyarázta, hogy a fák részéről ez egy módszer védekezésre: úgy próbálják menteni magukat, hogy lecsökkentik a párologtató felületüket. De nem csak a gyümölcsfák viselik nehezen ezt az egyre inkább mediterrán klímát, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfajta is megsínyli ezt az időjárást.
Ezzel szemben a szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget. A klímakutató Kovács Erik szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, de már csak Zala megyéig kell elmenni érte. A klímaváltozás hatásait illetően a szakember kifejtette, hogy a kukorica és a búza mostani típusai a jövőben már nem fognak megteremni itthon, különösen az évszázad második felétől. Éppen ezért olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál - fogalmazott Kovács Erik.
A búzánál nagyjából már most 25 százalékos a termékkiesés, a kukoricaállomány pedig az Alföldön és a Közép-Magyarországi területek nagy részén megsemmisült. De sok helyen a gyepek is kisültek, és van, ahol a gazdák már legeltetni sem tudnak. Ennek a hatásait pedig a következő hónapokban már az emberek is megérezhetik. Dr. Aponyi Lajos szerint ha az aszály miatt nem jut elég takarmány az állatoknak, le kell vágni őket.
- tette hozzá dr. Aponyi Lajos.
A szárazság mostanra már a Nyugat-Dunántúlon is komoly problémákat okoz: a Velencei-tó még soha nem volt ilyen közel a kiszáradáshoz, néhány napja rekordalacsony szintre süllyedt a vízállása. 73 éve mérték a legalacsonyabb számokat, akkor 64 centiméter volt a víz az agárdi mérő szerint. Most már csak 61 centiméteres a tó vízállása.
Tovább rontja a helyzetet a szinte szűnni nem akaró kánikula. A szakértők szerint az aszályhajlam a jövőben ráadásul egyenesen hatványozódni fog, a hőmérsékletre vonatkozó klímamodellek pedig azt mutatják, hogy ez a most is tapasztalt tartós nyári meleg a következő években is folytatódni fog. Idén nyáron nagyjából 20 tartósan meleg nap volt Magyarországon, de a következő években ez több is lehet még.
Kovács Erik arra figyelmeztet, hogy minden előrejelzés szerint a hőmérséklet tovább fog emelkedni, évszakonként és a teljes évet nézve is. Az évszázad második felétől akár 20-30 olyan nap is lehet, ahol 35 fok feletti alakul a hőmérséklet. Nehéz elképzelni, mi lesz akkor, hiszen már a mostani állapot is sokkoló. Jelentős mennyiségű csapadék hiányzik, ami nemcsak idén, hanem már tavaly is érezhető volt. A szárazság globális okaival kapcsolatban a klímakutató szerint a probléma a Csendes-óceántól ered.
- magyarázta Kovács Erik.
Viszont ami érkezne a trópusokról, Magyarországra már nem érkezik meg vízgőz, vagyis felhő formájában, mert menet közben kiszárad a Szahara és a Sziklás-hegység fölött. A kutató szerint ahogy korábban is a rendkívüli aszályos éveket általában csapadékos évek váltották fel, erre egyelőre lehet számítani most is. A klímaváltozás következtében azonban azt kell látni, hogy jóval több lesz majd a száraz időszakú év, mint maga a nedves időszakú év. A csapadék viszont inkább az őszi-téli időszakra lesz jellemző, a nyarak a következő években egyre szárazabbak lehetnek majd. A szakértő szerint arra már a következő években fel kell készülni, hogy az aszállyal együtt növekedni fog a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség is. Vagyis egyre intenzívebb, hirtelen esőzésekre kell számítani, néhány óra alatt 1-2 havi csapadék, nagyjából 120 milliméter is lehullhat.
Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője elmondta, a hosszú aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló csapadék rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg térben és időben, ezért fel kell készülni arra, hogy a hirtelen lezúduló záporokat a jövőben el lehessen raktározni. Ahogy a szakértő fogalmazott,
Akár otthon is érdemes gyűjteni az esővizet, hiszen az is előfordulhat, hogy országosan vízkorlátozást vezetnek be, ahogy idén több városban is tették. Természetesen az aszály nemcsak Magyarországon okoz problémákat, szinte egész Európában pusztít a forróság és a vízhiány. Franciaországban vízfelhasználási korlátozás van érvényben, Olaszország legfontosabb vízforrásának, a Pó folyónak egyes részei teljesen kiszáradtak.
A kutatók szerint érdemes felkészülni az egyre szárazabb és az egyre melegedő nyarakra, és minden nehézségre, amivel az átállás jár. Ha a következő években még nem is, az évszázad második felére gyökeresen megváltozik az élet Európában. Új állatfajok, például újfajta rágcsálók települhetnek be, és a mezőgazdaságban is adaptálódni kell a szárazságtűrő termeléshez. Olyan vetőmagokat kell kikísérletezni, amivel a lassanként elsivatagosodó, kiszáradó országokban is lehet vetni. Mert különben akár Európa-szerte is éhínséggel kell majd számolni.