Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hatalmas szárazság pusztít nemcsak Magyarországon, de Európa, valamint a világ számos pontján, és úgy tűnik ez az aszályos időszak most már évről évre egyre keményebb lesz, és egyre nagyobb kihívások elé állítja majd az egész emberiséget. A változó körülmények a hazai kertekben is megmutatkoznak, hiszen egyre több olyan növényre lesz szükség, amelyek jól tűrik a szárazságot, illetve a hosszabb csapadékmentes időszakokat. A díszkertekben már most számos szárazságtűrő évelő kapott helyet, így például egyre többen ültetnek izsópot, cickafarkat, kokárdavirágot, különböző varjúháj fajtákat, de a sudárzsálya is sok helyen megtalálható már, ráadásul méhlegelő - tájékoztatta az Agrárszektort Megyeri Szabolcs.
A szakember elmondta, a kertet, haszonkert és díszkert szempontjából érdemes vizsgálni, előbbit tekintve is látszik, hogy most igazán erősen teret nyernek a szárazságtűrő, fény- és melegigényes fajok. Sok kertben látni már fügét vagy gránátalmát, amelyek pár éve még fagyérzékeny cserjék vagy kis fák voltak, és az ország sok részében csak takarással voltak képesek túlélni a magyar telet, ma már azonban egyre több helyen látni szabadföldbe ültetett példányokat. Szintén újdonságnak számít, hogy a hazai klímán sikerrel tenyésző vadgyümölcsök, mint amilyen a galagonya, som vagy a bodza is egyre több kertbe kerülnek be, mivel viszonylag gyorsan fejlődnek, így a szárazsággal szemben is hamarabb ellenállóvá válnak. Évelők közül is hangsúlyosabb lehet a rozmaring, és az eddig fagyérzékeny fajok, így előtérbe kerülhet a cickafark, a zsálya, a levendula több változata is. A sziklakerti évelők, a szárazságtűrő fűszer- és gyógynövények is nagyobb számban jelenhetnek meg, ahogyan a szárazságtűrő díszfüvek is, mint a csenkeszfélék nagy része - tudatta lapunkkal a kertészmérnök.
Az, hogy ezeket az aszályos időszakokat, hogyan vészelik át a növények sok tényezőtől függ, nem csupán a nyári csapadéktól, hiszen egy száraz tél és tavasz után, mint amilyen idén is volt, már öntözés mellett is nehezebben tűrik majd a növények a nyári forróságot és szárazságot - hangsúlyozta Megyeri Szabolcs. Az évelők esetén a legegyszerűbb a helyzet, hiszen számtalan olyan faj, fajta akad, ami nagyon jó szárazságtűréssel rendelkezik. Válogathatunk a szárazságot hosszabb-rövidebb ideig toleráló cserjék közül is, mint a nyáriorgona, a borókák, a cserszömörce, a borbolyák, a japán szentfa, a madárbirsek, a szárnyas kecskerágó, a fagyal, a kékszakáll vagy a téli jázmin.
Az biztos, hogy már most érzékelhető a változás a magyar kertekben. Az edényes növények közül például nagy népszerűség övezi az enciánfát és a leandert, de egyre gyakoribb az üröm, a hamvas és a tollas cipruska is, vagy az apró termetű sárga pipitér, a tengerparti pázsitszegfű, a pünkösdi szegfű, a szürke kutyatej, sőt a szürkés lombú kerti pálmalilimokon túl már tarkalevelű változatokkal is találkozhatunk a kertekben - közölte a szakember. Hozzátette, az egyéni igény, az aktuális divathatások mellett kiemelkedően fontos szerepet kap a klíma, valamint az időjárási adottságok is. Így, ha maradnak a jelenlegi időjárási feltételek, még inkább át fog alakulni a kertkultúra, és új fajok jelenhetnek meg nagyobb számban a magyar kertekben is.
Megyeri Szabolcs az Agrárszektornak beszélt arról is, hogy a hosszú ideje tartó szárazság során is vannak lehetőségek, amelyekkel növényeink számára könnyebbé tehető ez a nehéz időszak. Mint mondta, a lényeg a prevenció, vagyis az előre gondolkozás és az előzetes intézkedések megszervezése. A szakember szerint az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- Először is, amennyiben van rá lehetőségünk, érdemes tárolni az esővizet, de ha megoldható, vízgyűjtőket is elhelyezhetünk a kertben, később nagy szükség lehet rá.
- A növények takarása is megfelelő módszer lehet, hiszen ha letakarjuk a talajfelszínt agroszövettel, vagy mulccsal, akkor máris nehezebben szárad ki a növény gyökérzete körüli talaj. Érdemes a növény körül a kisebb, könnyebben kezelhető gyomokat életben hagyni, ezzel is tovább megőrizhető a talaj nedvességtartalma.
- Figyeljünk arra, hogy a veteményesben ne hagyjuk szabadon a talajt, ültessünk zöldtrágyanövényt vagy takarjuk.
- Minél kevesebb részt takarjunk le járólappal, vagy betonozzunk le a kertben, ezek a felületek ugyanis nem képesek a vízelvezetésre és ha leesik a csapadék, kénytelen lesz gyorsan eltávozni, így sokszor a szomjazó növényeink csak egy kis hányadát kapják meg a lesett vízmennyiségből. Ha a kertet növények borítják, a gyökereik képesek elvezetni a lehulló csapadékot, és nekünk sem kell kis árvizektől, belvizektől tartanunk a környezetünkben.
- A rendszeres öntözés is fontos. Ha a növényeink rendszeresen, kisebb adagokban kapnak öntözővizet, sokkal inkább képesek megerősödni, mintha csak ritkábban, ám nagyobb mennyiségben kapnának. A rendszeres öntözés hatására jobban megerősödhetnek, kevésbé lesznek betegek, így a szárazabb időszakoknak is jobban ellenállnak.