Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Előrelátó tervezés
Minden évszakban gyűjtsünk információkat a terület sajátosságairól. Jegyezzük fel, hol van többnyire napsütés, és hol kaphatnak részleges, vagy teljes árnyékot a növények. Rengeteg kellemetlenségtől, betegségtől megkímélhetjük őket, jobban ki tudjuk használni a lehetőségeinket, kevésbé megerőltetővé válik a fenntartásuk, az meg már csak hab a tortán, hogy még vizet is megtakarítunk, ha jól választjuk meg a növények helyét a kerten belül. Tovább egyszerűsíthetjük a helyzetet, ha a különösen szomjas növényeket a ház közelébe, vagy más könnyen szemmel tartható és öntözhető helyre tesszük.
Fasorok
A kert szélén elhelyezkedő fasor több szempontból is előnyös. Növeli a páratartalmat és jótékonyan közreműködik a megfelelő mikroklíma kialakításában. Árnyékot nyújt, ezáltal segít csökkenteni a kert hőmérsékletét a nyári hónapokban. Zajcsökkentő hatású, meghittséget és védettséget nyújt, valamint szélfogóként is megállja a helyét. És nem utolsó sorban élőhelyet biztosít. A területet érdemes szélfogó és árnyékhatást biztosító cserjesorokkal is tagolni.
A választás rajtunk áll
Ajánlott az éghajlati viszonyokhoz leginkább alkalmazkodott növényfajokat választani, melyek ellenállóbbak az extrém időjárási jelenségekkel (szárazság, hőstressz) szemben, minek következtében nagyobb terméshozamot érnek el. Ismerkedjünk meg a tájfajtákkal, örökségfajtákkal, mert ezek kiváló tulajdonságú növények, melyek jobban ellenállnak a betegségeknek és a klímaváltozás hatásainak. A tájfajták az emberiség több évszázados nemesítő munkája és a természet szelekciós folyamata során születtek. Amikor tájfajtát választunk, megkönnyítjük a dolgunkat. Mivel erőteljes fajtákról van szó, és kevés kórokozójuk, kártevőjük akad, nem igényelnek olyan intenzív növényvédelmet, mint a genetikailag manipulált egyedek.
A tűző napos helyeket borítsuk be melegkedvelő, szárazságtűrő fajokkal, mint például: édesburgonya, csicsóka, malabár spenót, porcsin. Alkalmazzuk a vetésforgót, hogy megelőzzük a kártevők és betegségek felhalmozódását. Ültessük sűrűn, de változatosan a növényeket. Megtapasztalhatjuk a barátság és segítőkészség megnyilvánulását, amikor olyan növényeket ültetünk egymás mellé, melyek kedvelik egymást. Amennyiben szükségünk van még gyümölcsfákra, javunkra válik, ha az ősi, bevált fajták közül választunk. Olvassunk el a kiválasztottról mindent, hogy valóban megfelelő-e számunkra és arra a helyre, ahova szánjuk. Az enyhe telek és a szeleburdi tavasz miatt a korai virágzásúak a legkiszolgáltatottabbak, tehát azok járnak jobban, amelyek kicsit ráérősebbek. Fontoljuk meg, hogy megbarátkozzunk a vadnövényekkel, mert fontos információkkal szolgálhatnak a talajunk tulajdonságaival kapcsolatban és gyakran finom falatokkal is elláthatnak minket.
Gyümölcsfák alatti természetes szőnyeg
Végre leáldozott a csupasz talaj divatja a gyümölcsösökben és szőlő ültetvényekben. A meztelen földnél szinte már bármi jobb, akár a mulcsozás, akár az élő talajtakarók alkalmazása. A növényzet beárnyékolja és védi az eróziótól a talajt, valamint lehetőséget nyújt az életközösségének gyarapodására. Virágaikkal beporzókat vonzanak, gyökérzetükkel lazítják a talajt. Sok olyan növény van, amely fák alá, köré ültetve segít a talaj egészségének megőrzésében, a kártevők és betegségek elleni védelemben, valamint a terméshozam növelésében. Íme, néhány közülük: árvácska, körömvirág, gyermekláncfű, indás ínfű, lágyszőrű palástfű, mentafélék, százszorszép. Szőlőültetvényekben általában a következő növényeket illetve ezek keverékét találták a leghasznosabbaknak: takarmánybaltacim, bíborhere, komlós lucerna, fehérhere, pannon bükköny, pohánka, rozs, mézontófű, fehér mustár. Mindenkinek egyedileg, a talaj típusától és a csapadék mennyiségétől függően kell kialakítani a számára megfelelő kombinációt.
Füvesített ágyáskeretek
Megfontolandó úgy kialakítani az ágyások rendszerét, hogy a köztük levő sorköz füvesített és fűnyíróval könnyen bejárható legyen. Már ezzel is léphetünk egy nagyot előre. A talajunk fedett lesz, ami megnöveli a talaj vízháztartását, fokozza a mikroklímát, megelőzi az erózió és a defláció kialakulását.
Cseppről cseppre
A nyári forróság, a légköri aszály és a csapadék szeszélyes érkezése komoly problémát okoz a termesztésben. Minden erőnkkel és tudásunkkal azon kell lennünk, hogy minél jobban megőrizzük a talaj vízkészletét. De mivel ez nem minden esetben elegendő, ezért elkerülhetetlen az öntözőrendszer korszerűsítése, hogy csökkentsük a vízpazarlást, és maximalizálhatjuk a hasznosulást. A zöldségágyásban, az évelőknél, a bogyós cserjéknél a leghatékonyabb a csepegtető használata. Így nem szökik el a víz, hanem közvetlenül a növények gyökereihez kerül, ami kellemesen hűs közeget biztosít, mulcsozással pedig még inkább fokozhatjuk a hatást.
Egy kis víztükör
Már egy kis tó is hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez és növeli a kert esztétikai értékét. A víz körül élő növények hangulatos környezetet teremtenek és összekapcsolják a vizet a környező tájjal. Rovarok, kétéltűek és más vízi élőlények lelhetnek táplálékforrásra és élőhelyre a kertben. A kerti tó vízfelszíne hűtő hatással lehet a környező területre, a szélsőségesen magas hőmérsékletű napokon környéke hűvösebb lehet, ami kényelmesebbé teszi a kerti pihenést.
Okosodjunk, okosítsunk
Előnyünkre válhatnak az okos-megoldások, használhatunk ilyeneket mind a öntözés, mind a növények állapotának felmérése terén. A vízutánpótlást tekintve az a legbiztosabb, ha több lábon állunk, vagyis gyűjtünk esővizet, felhasználjuk a szürkevizet és élünk az okos öntözési rendszerek lehetőségével. Ezek a rendszerek olyan érzékelők segítségével működnek, amelyek képesek megállapítani a növények számára szükséges vízmennyiséget és öntözési időpontot. A trágyázásnak is van környezetterhelő hatása, a feleslegben vagy nem jó időpontban kijuttatott trágya nem csak a növények egészséges fejlődését veszélyezteti, hanem a talajvizet is szennyezi. Vannak már olyan érzékelőberendezések, melyek képesek kiszúrni, hogy melyik növények mutatnak hiánytüneteket, így célzottan csak azok kapnak utánpótlást, amelyeknek valóban szükségük van rá.
A klímaváltozás már a nyakunkon van, és úgy fest, maradni szándékozik. Ezért nekünk kell változtatnunk, alkalmazkodnunk hozzá.