Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt időszakban a hazai boltokban cukorhiány keletkezett, amelynek okai között felsorolható a korábbi uniós cukorreform - amely után Magyarországon csak egy, a kaposvári gyár maradt meg -, az energiadrágulás és az aszály. Jelenleg az importcukor is drága, de a korábbi években jóval olcsóbb volt a hazainál, lenyomta magyar termelésű cukor árát, fékezve ezzel a cukorrépa árát is. Az alacsonyabb répaár miatt pedig a termőterület is csökkent. Míg öt évvel ezelőtt 17,2 ezer hektár volt a cukorrépa-terület, addig idén már csak 9,6 ezer hektárról takarították be a répát. Fontos megemlíteni, hogy a Magyar Cukor Zrt. ebből már csak 8650 hektárról vásárolt fel, vagyis hazai répából csak ekkora termőterületről készül cukor - írja a Világgazdaság.
Márpedig a hazai termőterületen termelt répából idén csak 60 ezer tonnát közelítő mennyiségű cukor készül. Ez azért is aggasztó, mert a hazai fogyasztás közel 300 ezer tonna. A kaposvári gyár egyébként importál még nádcukrot is, amit átfinomít, így a 90 ezer tonnát is elérheti a gyár kínálata, de ez még mindig igen jelentős importot felételez. Dorogi Árpád kitért arra is, hogy az EU-hoz való csatalakozást követően az első két évben 46,72 euróért termelték a cukorrépát tonnánként - az utóbbi években azonban sokszor 26 euróért, ami az árfolyamváltozást figyelembe véve is sokkal rosszabb termelői pozíciót mutat. Arról nem beszélve, hogy a kaposvári gyár tulajdonosa, az Agrana igencsak lenyomta a felvásárlási árakat.
Kaposváron egyébként egymillió tonna cukorrépát képesek feldolgozni. Idén a 8650 hektárról jó esetben hektáronként 50 tonnával lehet számolni, ami azt jelenti, hogy összesen körülbelül 433 ezer tonna répa kerül hazai termelőktől a gyárba. A CTOSZ elnöke, mint mondta, ilyen alacsony kapacitáskihasználtsággal azonban a feldolgozás sem elég hatékony. Tehát minimum kétszer ennyi magyar cukorrépa kellene, és akkor a Magyarországon előállított cukormennyiség is megduplázódhatna. Még egy fontos dolgot kiemelt a szakember, miszerint annak ellenére csökkent a termőterület az utóbbi években, hogy az állam folyamatosan biztosította a termelési típusú támogatásokat.
Dorogi Árpád úgy véli, hogy itt az ideje annak, hogy az előállítás költségeit a piac is honorálja. Idén csúcscukorár alakult ki, amiből ki lehet fizetni a termelőt, ugyanis, a 400-450 euró körüli tonnánkénti árak 1000 euró fölé emelkedtek. A cukorrépa-termesztőknek 2023-ra az előző évekhez képest lényegesen jobb ajánlatot sikerült kiharcolniuk az Agranától.
Ezzel még nem vagyunk elégedettek, ezt az ajánlatot még lehet és kell is javítani. A magyar termelők azt szeretnék, és én is azt képviselem, hogy az Ausztriában alkalmazott kondíciókat kapják meg a hazai répabeszállítók is. Ezzel elismernék a költségeiket, és jövedelmet is realizálhatnának
- mondta a CTOSZ-elnök, aki hozzátette, hogy a korábbi tonnánként 30 euró alatti répaárról a 60 euró körüli árra kell elmozdulni.
Azt szintén kiemelten fontosnak tartja kiemelni, hogy a területcsökkenés megállhatna a magasabb árakkal, sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy néhány ezer hektárral nagyobb területen folyhatna cukorrépa-termelés. Az öntözés pedig szintén elengedhetetlen a sikeresség érdekében.