Az utóbbi hetekben igen sokszor vetődött fel az a kérdés, hogy az idei, rekordtermést hozó lengyel almaszezonban az előző években megszokott forgatókönyv szerint november elején-közepén várható-e a felvásárlási árszint emelkedése, vagy a léalmaárak szokatlanul, különlegesen alakulnak 2022-ben - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A betakarítási munkák vége felé, általában az itteni Márton napot, Lengyelországban pedig a Lengyel Függetlenség Napja nemzeti ünnepet követő időszakban az előző években szokásos trend volt, hogy december elejéig jelentős áremelkedés következett be, amikor rövid időn belül akár kétszeresére nőttek a felvásárlási árak. Az idén az ipari alma felvásárlási ára a 0,3-0,34 PLN/kg (26-30 Ft/kg) sávban mozgott a szezonkezdettől november elejéig, ami nagyon alacsonynak mondható, különös tekintettel az elszálló termelési költségekre. Fontos megjegyezni, hogy termelési költségek alatt nem csak az inputanyagárak és az energiahordozók, üzemanyagok árait kell érteni, hanem bizony a munkaerő drágulását is, főleg, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt lényegesen kevesebb vendégmunkás érkezett Lengyelországba. Ez a tény önmagában megdrágította és időben el is húzta a lengyel almaszüretet.

Meglepő hír érkezett a lengyel almáról: ennek nem sok termelő örülhet

Idén elmaradt a betakarítási csúccsal egybeeső áresés, de vajon novemberben várható-e az árak előző években tapasztalt növekedése?

A léalma ára azonban november 21-én sem mutatott érdemi emelkedést, ami talán indokolható lenne a betakarítás elhúzódásával és a rekord terméssel (idén a 4,7 millió tonna almából vélhetően 3,2 millió tonna kerül feldolgozásra), viszont ellentmond a sűrítmény iránti hatalmas globális keresletről és a koncentrátum magas világpiaci áráról szóló híreknek. A termelők részben ezekre a hírekre alapozva, tehát semmiképp sem légből kapott mendemondák alapján reménykedtek abban, hogy a november közepétől egy kicsit kedvezőbbre fordul helyzetük.

Feldolgozóipari praktikák

A lengyel termelők szerint azonban van pár olyan ütőkártya, praktika a feldolgozók kezében, amire nem nagyon van ellenszer. Az egyik ilyen a feldolgozás ütemének lassítása. A léüzemek képesek az anyagáramot bizonyos mértékben csökkenteni anélkül, hogy ez a technológiai működés folyamatosságát veszélyeztetné, ami a főszezonban kettős előnyt is jelent. Az egyik, hogy az üzemnek és a személyzetnek nem kell 100 százalékos kihasználtsággal dolgoznia, túlóráznia. A másik, hogy csökkenti az alma keresleti nyomását, így csökkenti az árakat, és fenntartja a termelők bizonytalanságát, hogy vajon képesek lesznek-e értékesíteni az idei termést.

Van azonban egy másik mechanizmus is, amellyel blokkolható a belpiaci nyersanyagárak növekedése, ez pedig az almalé-koncentrátum importja. A lengyel statisztikai hivatal (GUS) adatai szerint szeptemberben 6671 tonna sűrítmény került Lengyelországba, augusztusban 5273 tonna, míg 2021. szeptemberében 1108, augusztusban pedig mindössze 2335 tonna volt az import. Mindezt úgy, hogy minden prognózis rekord termést várt abban az országban, ahol az utóbbi nyolc évben (az orosz piac 2014-es kiesése óta) minden évben probléma volt a termékfelesleg levezetésével. Ráadásul szeptemberben az importált sűrítmény átlagára 5,70 PLN/kg (495 Ft/kg), augusztusban 5,34 PLN/kg (462 Ft/kg) volt, ami jelentősen magasabb, mint a 2021-es 4,75 PLN/kg (411 Ft/kg) vagy a 2020-as 4,5 PLN/kg (390 Ft/kg) átlagár. Az idei, historikusan is magas koncentrátumárak csak erősítik azt a feltételezést, hogy az AJC globális kereslete a kínai termés legalább 20-25%-os visszaesése (májusi fagykár) miatt jelentősen élénkülni fog. Az AJC iránti kereslet növekedését az a tény is alátámasztja, hogy míg a teljes 2021-es évben Lengyelország 506 ezer tonna sűrítményt exportált (és már ez is 10%-os növekedésnek számított 2020-hoz képest), idén csak a január-szeptemberi időszakban már 408 ezer tonnánál tartanak, ami időarányosan 16%-kal múlja felül a tavalyi mennyiséget. (2021-es almasűrítmény világpiaci kitekintésünk itt olvasható).

Az utóbbi években az import mennyisége az exportvolumen 8-10%-a körül alakult, elsősorban Ukrajnából, Moldovából, Törökországból vagy közvetlenül Kínából is érkeztek tételek. Itt érdemes egy kicsit jobban megvizsgálni Ukrajnát, mivel az Európai Unió a háborúra való tekintettel eltörölte az ukrán árukra kivetett importvámokat, így a Lengyelországba szállított ukrán AJC a teljes lengyel import 45%-át adja az idén, holott a korábbi években részaránya csak 14% (2021) és 11% (2020) volt. Még egy különbség az előző évekhez képest, hogy az ukrán tételek általában szeptemberben kezdtek érkezni, idén azonban már júniustól megindult a szállítás, mivel az Európai Parlament május 20-án szavazta meg az ukrán áruk vámmentességét.