A 2021, 2022-es évek lényegében a magas nitrogén- és gázárakról, az óriási kamatról, valamint szállítási díjakról szóltak, azon tényezőkről, melyek a növénytermesztés meghatározói - mondta az Agrárszektor 2022 Konferencián Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Kiemelte, mindezekre több megoldási javaslat is létezik, az egyik, hogy megvárjuk az árak csökkenését, a másik pedig, hogy elkezdünk tervezni, a jelenlegi helyzetben ugyanis új típusú szemléletre van szükség, aki most rutinból dönt, az biztosan rosszul fog járni. Szóját jelenleg 67 ezer hektáron termesztünk Magyarországon, amely szám már évek stagnál, úgy is, hogy ha az elmúlt öt év átlagát nézzük, akkor elmondható, hogy ez a növény kétszer jobban teljesített, mint a kukorica. Ráadásul a szója a virágzás időszakában 5 fokkal magasabb hőmérsékletet elvisel, mint az előbb említett kukorica. A szakember úgy látja, azért nem emelkedik itthon a szója vetésterülete, mert rossz a növény marketingje, pedig az jól látszik, hogy a kukorica vetésterülete a következő években biztosan csökkenni fog hazánkban. Bene Zoltán közölte, a szóját sokkal kevésbé érinti a műtrágyaárak változása, hiszen ez az a növény, ami nem igényel nitrogént, emellett a rövid tenyészidejű fajtáknál az is elmondható, hogy a szállítási díjakkal sem kell számolni. A szójatermesztés alapja a minőségi vetőmag, valamint az előírások és ajánlások követése. 

Jelentősen meg fog emelkedni a termeléshez kötött támogatás a szójásoknál, ez most már biztos. Úgy gondolom, hogy három éven belül ott leszünk, hogy a 100 ezer hektárt is el fogja érni a szója vetésterülete Magyarországon.

Letarolhatja a magyar földeket ez a növény: tényleg leáldozóban a kukoricának?

Komoly megújulás jöhet a növénytermesztők körében, az egyre szélsőségesebb időjárás és az energiaválság sokakat lépésre késztethet.

Berki Gyula, a B-Aranykorona Kft. ügyvezető igazgatója 1986 óta termel szóját, hangsúlyozta, ez a növény számára azóta is minden évben tudta hozni azt a jövedelmet, amit elvártak tőle, ráadásul, amikor a termeléshez kötött támogatás is jár hozzá, ez a jövedelmezőség lényegesen jobb is lehet. A szakember úgy látja, habár az aszály a szójánál is okozott gondokat idén, de a termesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő tudás, illetve technikai háttér. Szerinte nagyon fontos lenne, hogy a szójánál meglegyen az a feldolgozókapacitás Magyarországon, ahol jó minőségben meg lehet oldani a növény felhasználását. Bene Zoltánnal egyetértve, Berki Gyula is úgy vélekedik, hogy három év múlva meg lehet a 100 hektáros vetésterület a szója tekintetében hazánkban.

A szója esetében egy nagyon tudásintenzív kultúráról van szó, habár ez ma már az egész mezőgazdaságra igaz, emiatt is fontos, hogy azok a fiatalok, akik kikerülnek az egyetemről már tudják ezt, illetve azt, hogy ma már a legkorszerűbb technológiákat kell alkalmazni az agrárium minden szegmensében - hangsúlyozta Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. Kiemelte, a mezőgazdaság egy csúcstecnológiai ágazat, és ezt csak alapos ismerettel és háttértudással lehet versenyképesen és fenntartható modon végezni. Elmondta, amikor először volt lehetőség arra, hogy termeléshez kötött támogatást indítsunk, egyik pillanatról a másikra, megugrott a szója vetésterülete Magyarországon, akkor mindenki azt hitte, ez lendületet ad a növénynek, ám sokan csak a támogatás miatt kezdték el termelni, ez pedig az eredményeken is meglátszódott. A szakember szerint nem a támogatáspolitika a megoldás a szója esetében, inkább az öntözött területeket kellene növelni az országban, addig ugyanis amíg ez nem történim meg, nem fog nőni a szója vetésterülete itthon. Emellett a feldolgozási háttér sincsen megoldva hazai keretek között, amit szintén fejleszteni kellene, amíg a teljes termékpályát nem rendezzük, addig nem lesz változás a szója tekintetében hazánkban. 

Szerintem a kukoricától a szója nem fog vetésterületet elvenni, mert aki kukoricát vet, nem fog átváltani a szójára, és úgy gondolom, a termeléshez kötött támogatás sem fog hozzájárulni az okszerű szójatermő-terület növeléséhez. Véleményem szerint három év múlva a 60-65 ezer hektár vetésterületet tudjuk majd stabilan hozni a szója tekintetében Magyarországon.

Évtizedes lemaradásban vagyunk: elkényelmesedtünk, vége a békeéveknek

Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint a magyar agrár-felsőoktatás és mezőgazdaság teljes átalakítására és szemléletváltására van szükség.

A Portfolio Agrárszektor 2022 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Agrárszektor