Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon 9721 hektáron termesztenek diót, a legnagyobb területen Szabolcs-Szatmár-Bereg (4348 hektáron), Borsod-Abaúj-Zemplén (922) és Somogy megyében (601). A 2022-es termésmennyiség 15 400 tonna fölött volt, ez 141%-os növekedés az elmúlt öt év átlagához képest. Az idei jó diótermés köszönhető annak, hogy nem volt számottevő a nyugati dióburok-fúrólény kártétele, valamint úgy tűnik, megoldódik az ellene való védekezés. A magyar diókivitel főbb célországai: Románia, Szlovákia és Németország. A diónemesítés a NAIK - Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet elődjének alapításával egyidős. 1950-ben indult a kutatás, Prof. dr. habil. Szentiványi Péter gondozásában, aki tájszelekciót választott a nemesítési módszerek közül.
Ennek eredményeként a Tiszaháton található diópopulációból kiemelte a 'Milotai 10' és a 'Tisztacsécsi 83' fajtákat, a Mezőföldről pedig az 'Alsószentiváni 117' fajtát. A hazai nemesítési célok között volt a kései fakadási idő (a késő tavaszi fagyok elkerülése végett), valamint a nagyfokú oldalrügyből való termőképességgel a termésmennyiség növelése. Emellett további cél volt a legalább 32 mm-es átlagos termésátmérő, a sima héjfelület, a világos terméshéj és bélszín, a jó íz, a kórokozókkal és kártevőkel szembeni ellenállóképesség és tolerancia. A Nemzeti fajtajegyzékben megtalálható államilag elismert fajták: Alsószentiváni 117, Alsószentiváni kései, Bonifác, Leszia, Milotai 10, Milotai bőtermő, Milotai intenzív, Milotai kései, Tiszacsécsi 83, valamint 2 magonc alany szerepel. Államilag elismert tájfajták: Pilismaróti csemege, Szentlászlói pirosbelű (Dunakanyar régiója).
A dió A-, B1-, B2-, B3-, B6-, C- és E-vitaminban gazdag. Magjában (a dióbélben) sok a magnézium (stressz ellen, idegek védelme), cink, kálium, kalcium, folsav fluor, réz, vas, valamint a mangán és a réz, amely a vérképzésben segít. A szelén a szívizomgyengeség ellen kiváló, nem beszélve immunerősítő szerepéről. Rostforrásként is célszerű gondolni a dióra, így az egészséges emésztés érdekében is sokat tehetünk fogyasztásával. A többszörösen telítetlen zsírok, így az omega-3-zsírsavak - az alfa-linolénsav - kedvező hatásúak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulnak az erek állapotának javulásához. Támogatja továbbá az agyműködést, növeli a koncentrációképességet.
Egy kutatás alapján a heti kétszeri diófogyasztás 24 százalékkal csökkenti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának veszélyét. Napi 3-5 dió bele ajánlott, ez a mennyiség már hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Gyermekek számára gyakran javasolják a vérszegénység ellenszereként, valamint a csontnövekedés is elősegíthető alkalmazásával. Már érettségének egészen korai stádiumában is fogyasztható; a magas C-vitamin- és vastartalmú zöld dió - amely lényegében a csonthéj nélküli fiatal termés - valódi csodaszernek számított egykor. A dió sütemények kedvelt tölteléke is, mint például a bejglié.
A dióbélen kívül a növény különböző részei is hasznosíthatók, nagy hagyományai vannak a népi gyógyászatban (diófalevél teája gyomorbántalmakra, dióhéjból készült tea bőrproblémákra stb.). A gasztronómia szintén szívesen alkalmazza: hidegen sajtolt olaja passzol salátákhoz, levesekhez, mártásokhoz, de hamar megavasodhat, így ajánlatos hamar elfogyasztani - hívja fel a figyelmet az Európai Friss Csapat program. A cukorszirupban eltett zöld dió akár érett sajtokhoz, májpástétomokhoz is különlegesen ízletes. Legismertebb formája mégis az aromás, különlegesen ízletes zöld dió lekvár, amely vérnyomáscsökkentő hatású.