Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Noha a koronavírus évei után óriási szükség lett volna egy nyugodt, átlagos évre, ez 2022-ben nem adatott meg a magyar agráriumnak. A növénytermesztési ágazatnak ugyanis idén is számos kihívással kellett megküzdenie, így például a történelmi léptékű aszállyal, az orosz-ukrán háborúval, annak közvetett és közvetlen következményeivel, az energiaárak, a műtrágyák és az inputanyagok árainak elszállásával, az üzemanyagok rendelkezésére állása körüli bizonytalansággal, az áruhiánnyal és a bizonytalansággal. Ezen felül a történelmi aszály is erősen rányomta a bélyegét az idei évre, hiszen nem egy kultúránál gyenge-közepes, vagy még annál is rosszabb hozamok születtek, de voltak olyan növények is, amelyekre lényegében keresztet vethettek a gazdák. A gyenge termés azonban - mivel egész Európában hasonló gondokkal küszködtek a termelők - rendkívül magas árakat generált, bár kérdéses, hogy a termés értékesítése, a kompenzációk kézhez vétele és a veszteségek leírása után pozitív lesz-e a mérleg. Az ágazat szakértői szerint félő, hogy az idei év után több növénytermesztő is végleg felhagyhat a tevékenységével, különösen azok, akik az ország szárazság által jobban sújtott, keleti felében működtek.
Teljesen odalett a termés ebben a magyar térségben: feladhatják a harcot a gazdák
Talán sosem látott gondokat okozott az időjárás a magyar földeken
Az időjárás ezúttal sem kegyelte a gazdákat, és a problémák már 2021 őszén elkezdődtek, amikor beköszöntött a száraz időszak. Ez megnehezítette már az őszi vetési munkálatokat is, ám az igazi problémák később kezdődtek, amikor a rendkívül száraz téli hónapok után csak tavasz végén, nyár elején érkezett meg a csapadék a földekre. Az ezt követő forró és aszályos időszak kiszívta a talajból a maradék nedvességet is, a csapadékhiány okozta talaj- és légköri aszály pedig rendesen odavágott a szántóföldi kultúráknak. A nyár során az Agrárszektor többször is megkérdezte a magyar gazdákat, mi várható az egyes szántóföldi kultúráknál, és szívszorító volt látni, ahogy a termelők a kezdeti, "ha megjön az eső" optimizmusból eljutottak az "itt már vége mindennek" fázisba. Ugyancsak érdekes volt látni, ahogy ország kettészakadt egy viszonylag jó csapadék-ellátottságú nyugati, és egy száraz keleti részre, de a gazdák elmondása alapján olykor 10-20-30 kilométerenként is óriási eltérések lehettek, attól függően, hogy meddig ért el az adott csapadékzóna. A katasztrofális idei szezon után nyár végén, ősz elején megérkeztek az esők, és bár a rendkívül csapadékos szeptember után egy ugyancsak száraz október következett, decemberre már elmondható volt, hogy a talajok feltöltöttsége jobb, mint egy éve ilyenkor, ráadásul az őszi vetési munkálatok is rendben lezajlottak idén.
Itt a helyzetjelentés a magyar földekről: búcsút inthetünk az idei kukoricának?
Erre senki sem számított: döbbenetes hírek érkeztek a magyar kukoricáról
Itt a helyzetjelentés a magyar földekről: van baj, nem is kicsi
Az orosz-ukrán háború alaposan felforgatta a világ mezőgazdaságát és élelmezését
A február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború rendkívüli, korábban elképzelhetetlen helyzetet teremtett a hazai, az európai és a globális növénytermesztésben és élelmezésben. Mivel a két háborúzó ország, Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermesztőnek számít, akik együttesen a világ búzaexportjának 29%-át adják, az együttes gabonaexport-potenciáljuk megközelíti a 100 millió tonnát, ebből csak a búza 40-50 tonna. Összevetésül az Európai Unió teljes búzatermelése 130 millió tonna körül mozgott 2021-ben. Miután ezek a készletek beragadtak a két országba, hosszú hetekig, hónapokig azzal voltak tele a hírek, hogy világszintű élelmezési válság alakul ki, különösen Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában. Ez a válság a háborúból kifolyólag ki is alakult, és több millióan szenvedtek miatta, mire hosszas tárgyalások, Törökország és az ENSZ közreműködése révén július végén, augusztus elején megindulhatott az ukrán gabona exportja a fekete-tengeri kikötőkből, amelyet november aztán megújítottak.
Fontos hírt közöltek az ukrán gabonáról: ez mindent megváltoztathat
A háború hatására magasba szöktek a gabonaárak is, amelynek következtében több ország is exporttilalmat vezetett be a terményeire, legyen az gabonaféle, napraforgómag, búza vagy pálmaolaj. Ezek az intézkedések, bár hozzájárulhattak az adott ország élelmezésbiztonságának javításához, jelentős mértékben felfelé lökték az árakat. A háború másik hatása, hogy a következő évben Ukrajnában egészen biztosan, Oroszországban pedig feltételezhetően csökkenni fog a szántóföldi művelés alá vont területek nagysága, ami a termésmennyiségekre is komoly hatással lehet.
Az áremelkedések az inputanyagokat is elérték, brutálisan megugrottak a termelési költségek
A háború az inputanyagok árát sem kímélte: az energia ára már 2021 őszén elkezdtek emelkedni, de a háború kitörése után szabályosan kilőttek az energiaárak, ami szintén alátámasztotta a legfontosabb mezőgazdasági termékek és inputanyagok árának erőteljes emelkedését. Magyarországon az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben nőttek mind a mezőgazdasági termelés költségei, mind pedig a beruházáshoz nem kapcsolódó ráfordítások átlagára. 2021 második negyedéve és 2022 második negyedéve között a mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások, azaz a beruházáshoz nem kapcsolódó inputok átlagára mintegy 36%-kal ugrott meg az ugyanazon típusú inputok esetében. Jelentős áremelkedés volt tapasztalható a műtrágyák és talajjavító szerek esetében, amelyeknek 116%-kal nőtt meg az ára, valamint az energiánál és a kenőanyagoknál, ahol 61-61%-os volt a növekedés esetében. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági termékek, vagyis a kibocsátás átlagára is jelentősen, 25%-kal emelkedett ugyanezen termékkosár esetében. Különösen nagy, 68%-os áremelkedés volt tapasztalható a gabonaféléknél, de az olajos magvak és olajos gyümölcsök árai is 59%-kal nőttek meg, a tojás előállítása pedig 45%-kal drágult meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) novemberi tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termelői árak szintje 49%-kal, a termelés ráfordításainak árszintje 45,5%-kal volt magasabb 2022 első három negyedévében 2021 azonos időszakához viszonyítva. A mezőgazdasági termelés során közvetlenül használt anyagok körében a műtrágyaárak több mint háromszorosára nőttek. A növényvédő szerek ára 19,4%-kal, a vetőmagé peig megközelítőleg 19%-kal lett drágább.
Durva, ami a magyar mezőgazdaságban zajlik: meglepő adatok láttak napvilágot
Minden egyéb mellett a műtrágyaellátás miatt is aggódni kellett
Az idei év során komoly aggodalom lehetett számos termelőnek, hogy lesz-e elegendő műtrágya, és ha igen, milyen áron. Az energiaárak elszállásának hatására számos európai műtrágyagyártó döntött úgy, hogy visszafogja a termelését, vagy teljesen le is állítja azt. Noha magyar termelők 2022-ben még kevésbé szembesültek az elszálló árak következményeivel, lévén sokan még a tavaly megvásárolták előre a következő szezonhoz során felhasználni tervezett műtrágyákat, ám ez az opció most már nem áll rendelkezésre. Akik arra számítottak, hogy csökkenni fog a műtrágyák ára, azoknak csalódniuk kellett, az árak ugyanis továbbra is egyre emelkednek.
Az év végére végül nem alakult ki égető műtrágyahiány Európában, ám a többszörösére emelkedett árak miatt csökkenés várható az értékesítésben és a felhasználásban is. Ez pedig, mondanunk sem kell, a legkevésbé sem logikus lépés, mivel ugyancsak a hozamok csökkenését vonhatja maga után.
Érik a műtrágya-krízis Európában: erre jobb, ha minden magyar gazda felkészül
Komoly aggodalmakat okozott idén az üzemanyagok ára és elérhetősége
Az üzemanyagok hatósági árassá válása (2021 novembere) után a mezőgazdasági gépek egészen sokáig a kedvezményezett kategóriába tartoztak, bár a kezdeti ellátási nehézségek, valamint a rendelet későbbi módosításai is rendesen felkavarták a kedélyeket. Miután az orosz-ukrán háború bizonytalanná tette a kőolajszállítást, a Mol százhalombattai finomítója karbantartás miatt leállt, illetve az az OMV schwechati finomítójában nyáron történt baleset miatt némileg bizonytalanná vált az üzemanyag-ellátás, sokan aggódtak az agráriumban az őszi és a tavaszi időszakban elvégzendő munkák miatt, nevezetesen, hogy el tudnak-e majd indulni a gépek, ahogy mindvégig kérdéses volt az is, hogy milyen árakon tankolhatnak az ágazat szereplői. És bár november végére egy jelentősebb benzinhiány alakult ki a hazai kutakon, a benzinárstop december 6-án bejelentett eltörlése után az ellátás stabilizálódott. Más kérdés viszont, hogy az ismét piaci áron kapható üzemanyagok tavaly november óta történt áremelkedése hogyan és mikor fog beépülni a mezőgazdasági termelői árakba. De idén legalább az AdBlue-ellátás miatt nem kellett aggódni.
Újabb nagy élelmiszerdrágulás jön itthon: ez vár a magyarokra 2023-ban
A történelmi aszály volt az idei év egyik legmeghatározóbb eseménye
A 2022-es évet a jövőben - remélhetőleg - a rendkívüli aszály miatt is fogjuk emlegetni, a szélsőséges időjárás ugyanis sem Európát, sem pedig Magyarországot nem kímélte, a hosszú ideig fennálló csapadékhiány, illetve hőstressz hatalmas károkat okozott a szántóföldi növénytermesztőknek. A példátlan szárazság olyan történelmi helyzetet okozott az országban, amilyen talán még sosem volt: az átlagnál jóval kevesebb kukoricát sikerült csak betakarítani a földekről, emiatt pedig az ország jelenleg importra szorul idén ebből a termésből. Az országnak vannak olyan térségei is, ahol a gazdák szinte semmi kukoricát nem tudtak betakarítani, és már annak is "örülhettek", ha lesilózhatták, és legalább zöldtakarmányként értékesíthették azt.
Magyarországon az aszálykárok miatt az ország kiszáradt termőterületeinek nagysága elérhette az egymillió hektárt, vagyis a hazai termőföld 20%-át is. A szakemberek szerint 2022-ben a kárenyhítések terén majdnem 1,5 millió hektárra jött be aszálykár, és mintegy 50 ezer káresemény-bejelentés történt. Az azonban bizonyossá vált idén, hogy a korábban alkalmazott szántóföldi gyakorlatok már nem elégségesek, és hogy a következő időben az ország egyes térségeiben bizony fel kell pörgetni az öntözésfejlesztést.
Ez durva: olyan dolog történt a magyar mezőgazdaságban, amire senki sem számított
Csökkenni fog jövőre az őszi a búza és árpa vetésterülete
Az idei aszály miatt már a nyári aratásnál jelentősen csökkentek a termésátlagok: a szokásos 5-5,5 millió tonna búza helyett csak 3,9 millió tonnát takarítottak be. Ez azonban azt jelenti, hogy az idei búzatermés aszály ellenére is fedezni fogja a belföldi szükségletet, de kivitelre sokkal kevesebb jut, mint korábban. Az őszi árpa betakarítása körülbelül 1,4 millió tonnával zárult, a hektáronkénti átlag 4,5 tonna, de a búzához hasonlóan nagy az eltérés térségenként. Az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 1 millió hektár, ennél a növénynél idén az elvetett terület nagysága a 2021. évihez viszonyítva egész Magyarországon csökkent, a legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúl régióban. Az őszi árpa elvetett területének nagysága Dél Alföld régió kivételével mérséklődött az előző évhez képest.
Itt az igazság a magyar búzáról: kiderült, lesz-e idén elég termés az országban
2022-ben nettó kukoricaimportőrré válhat Magyarország
Az idei történelmi mértékű aszály következménye, hogy Magyarország a következő gazdasági évben kukoricából nettó importőrré válhat a behozatal mértéke a hazai piaci szereplők igényei szerint alakul majd. A rendkívüli aszálynak "köszönhetően" idén ugyanis mindössze 3,41 tonna volt a hazai kukorica hektáronkénti átlaghozama idén, az összes termés pedig a 2,4 millió tonnát sem érte el. Ráadásul nemcsak a mennyiséggel voltak problémák a termésnél, a magyar takarmányosok nagyon rossz véleménnyel voltak az idei termés minőségét illetően is, és emiatt nem igazán tudnak árut vásárolni sem. Az import közben folyamatosan áramlik az országba, november közepéig már 560 ezer tonna kukorica jött be az elmúlt négy és fél hónapban.
Döbbenetes hírek érkeztek a magyar kukoricáról: ezt sokan nem gondolták volna
A napraforgó is az év vesztesei közé került
A napraforgót sem kímélte idén a történelmi aszály. A gondok már ott elkezdődtek, hogy a forró, száraz idő miatt a napraforgó jóformán semmi nektárt nem adott a méheknek, de aztán a szárazság az állományokat is rendesen elintézte. Az ország keleti részében több helyen teljesen elpusztultak az állományok, a gazdák pedig 1-4 tonnás hektáronkénti terméshozamok mellett mintegy 1,1 millió tonna napraforgót takarítottak be 313 ezer hektár területről. Ennél a növénynél a termésátlag több mint egyharmaddal lett kevesebb az elmúlt öt év termésátlagánál.
Itt a legfrissebb jelentés a magyar földekről: megtudtuk, milyen hozamok várhatók idén
Ezúttal sem lehetnek elégedetten a repcetermesztők
Idén sem volt könnyű dolga a magyar repcetermesztőknek. Magyarországon 2018 és 2021 között folyamatosan nőtt a repce termőterülete, ám a termésmennyiség egyre csökkent. A tavalyi év során azonban nemcsak a termés csökkenése folytatódott, de a termőterület növekedése is megtorpant. A számok azt mutatják, hogy 2021-ben Magyarországon a repce vetésterülete 16%-kal, a termésmennyiség pedig 18%-kal maradt el az egy évvel azelőtti szinttől. A száraz őszi időszak megnehezítette a vetést, az enyhe és csapadékmentes tél, valamint az aszályos kora tavasz pedig alaposan megviselte a hazai repceállományokat. A március végén végül megérkezett csapadék szabályosan életmentőnek bizonyult, de az aszály végül az ország több pontján is elintézte az állományokat, országszerte több száz hektárt kellett kitárcsázni.
Súlyos gondok vannak a magyar földeken: tragikus a helyzet ezekben a megyékben
Nem fejlődik itthon olyan mértékben az öntözött területek nagysága, mint kellene
Az idei év meglehetősen brutálisan, de megmutatta, hogy az országnak vannak olyan területei, ahol öntözés nélkül meglehetősen kockázatossá vált a növénytermesztés. Problémát jelent azonban, hogy a támogatások ellenére a szakemberek szerint továbbra is 100 ezer hektár alatt van a tényleges öntözött területek nagysága, ráadásul az öntözés és a talaj vízgazdálkodása a legbonyolultabb agrotechnikai műveletek egyike. A szakmai háttér jelenleg a vízgazdálkodás szempontjából igen gyenge, emellett nagyon nagy a korszerűtlen öntözési berendezések aránya is. Egy szakmai elemzés szerint Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony az öntözött területek aránya: a potenciálisan öntözhető növények által lefedett területnek mindössze 2,5%-a öntözött, míg az EU-ban 8%, az USA-ban 13% feletti ez az arány. Fontos azonban kiemelni, hogy a csapadékhiány terméscsökkentő hatását csak akkor ellensúlyozhatja az öntözés, ha a gazdálkodók a termőföld vízmegtartó képességét növelő technológiákat is használnak. Ugyancsak fontos lehet, hogy a jövőben az árvízvédelem helyett az árvízhasznosításra összpontosítani. A szakemberek szerint nagyon fontos lenne, hogy összefogjanak a gazdálkodók, és öntözési közösségeket hozzanak létre.
Most már biztos: nagyot bukhatnak azok a gazdák, akik ezt nem lépik meg
Áttörés jöhet a növényvédelemben a következő szezonban
A növényvédelem terén az idei évnek két fő témája volt: a drónos növényvédelem helyzete, valamint az uniós hatóanyag-kivonások. Bár ez utóbbi eléggé érzékenyen érinti a gazdákat, mivel a tiltólistára tett szerek egy részének nincs, vagy nincs megfelelő alternatívája, ami arra kényszeríti a gazdákat, hogy kevésbé hatékony szerekkel próbálják meg felvenni a harcot a károsítók ellen. A képet árnyalja, hogy - ha a helyzet úgy kívánja - a hatóságok rendkívüli engedélyt adhatnak az egyes szerek értékesítésére és felhasználására. A drónos növényvédelem terén hatalmas előrelépések történtek idén, így a szakemberek joggal bízhatnak benne, hogy a következő szezonban már ezeket a gépeket is be lehet vetni a munkálatok során.
Érkezik az új szabályozás: 2023-tól átalakulhat a permetezés Magyarországon
Idén is taroltak a támogatások, de mi lesz jövőre?
A Vidékfejlesztési Program keretében 2022-ben csaknem 400 milliárd forint támogatást fizettek ki a gazdáknak. A 2021-2027 közötti időszakban - a korábbi évekhez képest - megháromszorozódott a rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mértéke. Az öntözésfejlesztési támogatás például évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására a meghosszabbított határidőig, 2023. június 30. napjáig van lehetőségük az érintetteknek. A felhívás kapcsán ebben az évben több mint 8,5 milliárd forintot fizettek ki a gazdálkodóknak. A magyar agráriumban új támogatási célként jelent meg a precíziós gazdálkodási technológiák elterjesztésének a támogatása. Az erre a célra meghirdetett kiírás keretében idén 43,3 milliárd forintban részesültek a gazdálkodók. A jövőt illetően a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián hangzott el, hogy arra senki ne számítson, hogy beruházási pályázati dömping lesz 2023 elején.
Kimondták: senki ne várja, hogy beruházási pályázati dömping lesz 2023 elején
Még mindig az egekben a búza és a kukorica ára
Hónapokon keresztül az egekben volt a kukorica és a búza ára Magyarországon. A takarmányárak már tavaly elkezdtek növekedni, de a háború kirobbanása, valamint az orosz és ukrán gabonák exportjának ellehetetlenülése óriási lökést adott a drágulásnak. Októberben végre lassulni kezdett a gabonafélék drágulási üteme, bár a szakember szerint ennek a hatása most és jövő tavasszal, vagyis az elkövetkező 5-6 hónapban még nem fog érvényesülni Magyarországon, mert ott mindig késleltetett ármozgás van: amikor gabona, kukorica, olajos magvak drágábbak lesznek, azt az állattartók nem építik be az áraikba azonnal. Így nálunk egyelőre maradnak a magas árak. Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 31%-kal magasabb áron, tonnánként 129,9 ezer forintért kapható most az étkezési búza, míg a takarmánybúza tonnánkénti ára 18%-kal drágább, 120,1 ezer forintot tesz ki. A takarmánykukorica tonnája ezzel szemben 117 ezer forintba kerül, 32 százalékkal többe, mint 2021 azonos időszakában.
