Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ünnepek után az egyik legfontosabb kérdés, vajon mit kezdjünk a tüskéjét hullató, már kopaszodó fenyőfánkkal?! Sokan persze (ha már tízezreket fizettünk érte), amíg csak lehet, szeretnénk a legszebb formájában tudni, és megőrizni a feldíszített karácsonyfánk, és még január végén sem szívesen bonjuk ki. Ahhoz, hogy minél tovább szép és ép maradjon - közölte Kósa Dániel a HelloVidékkel, több dolgot is érdemes figyelembe vennünk:
- A vágott fát célszerű víztartályos talpba állítani, mert ha folyamatosan vízhez jut, tovább friss marad.
- Ne állítsuk száraz és meleg helyre, húzzuk minél távolabb a radiátortól vagy a kályhától!
Ha gyökeres fát vettünk
A földlabdás fák közül a kisméretűek jobban viselik a lakásba szoktatást. A díszítésig után, bent a lakásban is érdemes folyamatosan öntözni őket. A dézsába ültetett fenyők fűtött helyiségben nem érzik jól magukat, ezért az ünnepek után, amint lehet, érdemes kivinni őket. Fokozatosan szoktassuk a fát a hideghez: mielőtt kikerülne, hagyjuk a folyosón vagy a garázsban pihenni. A fagyok elmúltával aztán telepítsük ki a kert egy napos részére. A szakszerű kiültetéshez a kertészetekben kérhetünk tanácsot.
Az utcára kidobott fákkal mi lesz? Mikortól lehet kivinni őket?
Magyarországon évente közel 2 millió karácsonyfát állítunk fel az ünnepi időszakban. Ez a mennyiség 15 ezernél is több lakás egy havi hőellátását tudná biztosítani országszerte. Ezért sem mindegy, miként hasznosítjuk újra a lebontott karácsonyfánk, mert nagy érték lehet! A megunt és lebontott karácsonyfákat a legtöbb vidéki nagyvárosban is összegyűjtik.
Saját kertünkben is remekül hasznosíthatjuk őket!
Azoknak, akiknek kertjük vagy kisebb földjük van érdemesebb újrahasznosítani a fenyőt is. Elsőre talán ez furának tűnhet, pedig elég sok hasznos dolgot készíthetünk a lebontott ünnepi fából:
1. Savanyíthatjuk vele a talajt
Mindenekelőtt saját felhasználásra felapríthatjuk, vagy ledarálhatjuk. Az így kapott darálékot fel tudjuk használni olyan növények körül, vagy akár ültetéshez, amik igénylik és szeretik a savanyú talajt. A daráláshoz szükségünk lesz egy ág- vagy gallydarálóra. Ilyen eszközt sok barkácsáruházban, de már az interneten is be lehet szerezni. Érdemes a drágább és jobb minőségűt megvásárolni, ugyanis nem csak karácsony után tesz jó szolgálatot, hanem év közben is, amikor a komposztálni kívánt növényeket felaprózzuk, és könnyebben kezelhető közeget kapunk. Fontos betartani a gyártó által javallott felhasználási utasításokat, hogy minél tovább életbe tartsuk a gépünket.
Azt is érdemes tudni, hogy melyek azok a növények, amelyek szeretik a savanyú talajt:
Ezek a magnóliák, vagyis a liliomfák, de fontos, hogy ne keverjük a tulipánfákkal (Liriodendron)! Bár az utóbbi is kedveli a savas közeget, de nem olyan mértékben, mint a magnóliák. A hortenziáknak is kell a savanyú talaj, nem csak azért, hogy jól érezzék magukat, de azért is, mert a virágaik színét is befolyásolja a talaj kémhatása. Ide kell még sorolni a különböző magyalokat, ciprusokat, valamint a japán juharokat. Ezeknél a dísznövényeknél egyébként is gondoskodnunk kell a savanyú kémhatásról, ezért is használjuk fel okosan a lebomló hulladékainkat! Nem esett szó egy igen kedvelt bogyós gyümölcsről még, az áfonyáról. Ha valaki bőséges áfonyát szeretne szüretelni a kertjében akkor ide is jó választás a darált fenyőfa, mind a talaj takarására, mind az ültetéshez.
Hogyan használjuk fel a ledarált karácsonyfánkat?
Ha a talajt takarjuk vele, akkor a fenyőmulccsal ellentétben itt ne használjunk geotextilt, ugyanis ebben az esetben az a lényeg, hogy a talaj felső részével keveredjen a darálékunk. Ha ültetéshez használjuk, akkor pedig az ültetőföldhöz keverve tesz majd jó szolgálatot. Fontos, hogy bármilyen formában is használjuk fel, mindig gondoskodjunk arról, hogy a bomláshoz elegendő nedvesség legyen a talajban, így elérve a legjobb hatásfokú savanyító hatást. A friss felhasználás mellet lehetőség van komposztálni is, ekkor ügyeljünk, hogy ezt külön tegyük meg, hogy ne keveredjen a savanyú komposzt a semleges kémhatásúval.
2. Talajtakarásra is kiváló a karácsonyfánk
Vágjuk le a hosszú ágakat és takarjuk be velük például az évelő növények ágyásait. Ez különösen akkor hasznos, ha az évelők érzékenyek a fagyos időre.
3. Tápanyagnak is remek
A tűlevelek savtartalma aránylag magas, így kiváló tápanyagot szolgáltatnak a növényeknek. Rázzuk le a megszáradt tűleveleket a fenyőről, majd söpörjük össze őket, ezután akár a lakásban, akár a kertben található növények trágyázására felhasználhatjuk.
4. Készíthetünk belőle egy új komposzt rakást
Az új komposzthalom legjobb alapja lehet a vékony ágak rétege - beleértve az örökzöld ágakat is. Ez enged egy kis légáramlást a halom alján, és az ágak idővel lebomlanak. Vágjuk össze a fenyő ágait, majd helyezzük őket a komposztláda aljára. Ezután jöhetnek a konyhai maradékok, növények, levelek.
5. Daraboljuk fel és tegyük el az ágakat tavaszig
Érdemes kicsit előre gondolkodni, feldarabolni, és a tüskékkel együtt félretenni tavaszig. Veteményezéskor aztán a megásott lyukakba érdemes egy-két szál fenyőt elrejteni - a borsó kifejezetten kedvelni fogja, ha fenyővel dúsított földbe vetjük el.
+1. Madáretetőnek
A karácsonyfa igazi újra hasznosítása, ha tavaszig madárbúvóhelyként, etetőként tudjuk használni. Ha csak annyit teszünk, hogy kitesszük a kertbe, rögzítjük valamihez, magunk is megfigyelhetjük, hogy alakul át a karácsonyfa. Hamarosan rászállnak a madarak, megbújnak ágai közt a mókusok. Díszítsük újra a fát madáreleséggel, faggyúgolyókkal, gyümölcs szeletekkel.