Az élőfenyő varázsa vitathatatlan, de vannak, akik szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra egy élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Arról azonban sokan hajlamosak megfeledkezni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket, nem erdőtelepítés céljából nevelik, hanem kimondottan a karácsonyi ünnepekre - olvasható a Klímapolitikai Intézet oldalán. Ha nem állítanánk karácsonyfát, akkor ezek a fenyőfák nem lennének elültetve, vagyis akkor nem járulnának hozzá a szén-dioxid elnyeléséhez. Egy fenyőfa (lucfenyő) egy év alatt körülbelül 10-10,5 kg szén-dioxidot nyel el, és ha úgy számolunk, hogy 1 hektáron szabályosan 1000 fa fér el, akkor azok mintegy 10-10,5 tonnányi üvegházhatású gázzal bánnak el egy év alatt.

Az örökzöld növények tisztelete már az ókori népek hitvilágában is központi helyet foglalt el, fenyőfát először Németország területén díszítettek a 16. században. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A 19. század végén és a 20. század elején a karácsonyfa jelentős népszerűségre tett szert, és míg Európában ebben az időben a legfeljebb 1,5 méter magas fenyőket vágták ki erre a célra, addig az amerikaiak a 2 méternél is magasabbakat, sőt a keleti parton nem voltak ritkák a 2,5-3 méter magas fák sem. Ami a fák feldíszítését illeti, az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőkre, a németek és Közép-Európa lakóssága viszont továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános, diós sütit favorizálták. A gyertyagyújtás a 20. század elején először az Egyesült Államokban jelent meg, majd Nyugat-Európában is elterjedt. A gyertyákat pedig, amint a technológia lehetővé tette, fokozatosan felváltották az égősorok.

Melyek a műfenyők és vágott fenyők közti környezetvédelmi különbségek?

Ahogy a portál fogalmazott, az élőfenyővel párhuzamosan kezdtek el terjedni a műfenyők is. Ezek eleinte libatollból készültek, majd a wc keféket festették zöldre, később a műanyagok elterjedése után megjelentek a 2D-s műfenyők. Az 1950-es évektől egyre elterjedtebbé váltak a jóval igényesebb, és az élő fákra hasonlító 3D-s fenyők. Mostanra pedig ott tartunk, hogy egyes természetvédők - helytelen és tudományos szempontból alaptalan - nyomására egyre elterjedtebbek a műfenyők. Sokan azért is részesítik előnyben az élő növénnyel szemben, mert sokáig eláll, nincsenek hibái és nem hullajtja a levelét.

Az élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente 10-11 hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez 8-15 évre van szükség, sőt egyes fajták, mint például a kaukázusi jegenyefenyő esetében még ennél több is lehet. Ezzel szemben a műfenyőt (PVC, PE és fém kombinációja) üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják. Ráadásul egy műfenyő legalább tíz év alatt hozza be az élő fenyőnek ezt az előnyét.

A fenyőfa lebomlása során szén-dioxid képződik. Amennyiben a hulladék fenyőt a megfelelő helyen és módon hasznosítják újra, például komposztálással, akkor arra akár azt is mondhatjuk, hogy karbonsemlegesen történt, hiszen csak az a szén-dioxid került vissza a légkörbe, amit a növény élete során fotoszintézissel megkötött. Egy hektárnyi fenyőfaültetvény tíz év alatt 100-110 tonna oxigént termel meg.

De mi a helyzet a vágott fenyőkkel és a szén-dioxid megkötéssel?

A vágott karácsonyfa elégetésével közel ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mint amennyit élete folyamán felhasznált. Ha azonban a karácsonyfát nem égetik el, hanem egy biomasszatüzelésű erőműben használják fel, akkor még kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe, mert a keletkezett gázok egy leválasztó rendszeren mennek keresztül. Ha felaprítva szétterítik, komposztálják akkor mindössze 3,3-3,5 kg-ra csökken a szén-dioxid kibocsátása. Fontos tudnivaló, hogy minden egyes kivágott fenyő után legalább egy, de átlagosan inkább 5-6 fát ültetnek újra, ami azt jelenti, hogy összességében több szén-dioxidot nyelnek el a karácsonyfának nevelt fenyők, mint amennyi az elégetésük során felszabadul. Egy 2 méter magas műfenyő gyártásakor azonban 40-42 kg szén-dioxid termelődik, ami közel tízszerese egyetlen elégetett fenyőnek. De vannak olyan műfenyők, amelybe más anyagot is belekevernek a gyártás során, ekkor elérheti az 50 kg-ot is a karbonlábnyom.

Észak-Amerikában és Európában közel 160 millió fenyőfa csemete növekszik különböző faiskolákban. Európában, Németország és Dánia a legnagyobb exportőrök, de Magyarország is jelentős termelőnek számít Közép-Európában. Magyarország legnagyobb fenyőültetvényei Zala, Somogy és Vas megyében találhatók. Az Egyesült Államok és Kanada legnagyobb karácsonyfa farmjai a maguk 10 ezer hektáros kiterjedésével évente körülbelül 80 ezer tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami mintegy 17 ezer autó évi kibocsátásával egyezik meg.

A műfenyőket illetően Kína a világ legnagyobb gyártó országa. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az egy műfenyőre eső károsanyag kibocsátás 190%-kal magasabb, mint a vágott fenyő esetében. A vágott fenyők szállítása műfenyőnként mindössze 25 kilométernyi autóút során kibocsátott szén-dioxidnak felelnek meg. Lehet tehát műfenyőt vásárolni a spórolás szellemében, azt azonban érdemes számításba venni, hogy az a költség, melyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nincs beleszámítva a műfenyő árába.

A legzöldebb alternatívák: földlabdás fenyő és fenyőfakölcsönzés

A vágott és a műfenyőn kívül van egy harmadik alternatíva is: ez pedig a földlabdás fenyő. Ezt akkor érdemes választani, ha az ünnepek eltelte után van lehetőség az élő növény azonnali kiültetésére. Azonban a kertészetek szerint még ekkor is csak mindössze 45-50% az esélye annak, hogy nem pusztul el a fa. Magyarországon is lehet már élő földlabdás fenyőfát kölcsönözni, melyet a kereskedőkhöz vissza lehet vinni, amit aztán újra lehet értékesíteni.

Mit érdemes tudni a karácsonyfák újrahasznosításáról?

A vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni vagy újrahasznosítani. Amit viszont nem érdemes, az az, hogy az ünnepek után az otthoni fatüzeléses kazánt fűtsük be vele, mert a magas gyantatartalma miatt károsítja a tüzelőberendezést, illetve a kéményt. A fűtőértéke viszont - ugyanezen tulajdonsága miatt - jó, ezért célszerűbb, ha szakértőkre bízzuk az eltüzelését. A fenyőfákat az ünnepek után a fővárosban és több településen is fűtőanyagként használják. Budapesten az FKF szállítja el minden év január 6. napjától. Az FKF honlapján olvasható, hogy évente 500-600 ezer fenyőfát szállítanak el, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot. A fenyőfát azonban nem csak fűtőanyagként lehet újrahasznosítani: több helyen ledarálják, komposztálják és hulladéklerakóba szállítják.

Összességében elmondható, hogy a műfenyő, bár évekig is használható, a gyártása és a szállítása során fellépő környezetterhelés csak nehezen kompenzálódik. Jelentős műanyaghulladékot képez, és még a mai napig is sok helyen helytelenül, nem szelektívhulladékként kezelik, hanem az illegális hulladéklerakókhoz helyezik ki vagy elégetik. Ekkor azonban a PVC-ből az égés során rákkeltő, ipari dioxinok és furánok szabadulnak fel. A PVC stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével ugyancsak veszélyes porként a levegőjébe kerülhet.

De akkor milyen fenyőt vegyünk karácsonyra?

A kérdés megválaszolására a fenti szempontokon túl a vágott fenyő és a műfenyő között van még egy egyértelmű és nagyon fontos különbség, amit érdemes kiemelni. Míg a műfenyők közel 90%-a Kínából származik, addig a Magyarországon árult élő és vágott fenyők nagy részét idehaza nevelték és nevelik, ezzel közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet biztosítva.