Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Számos soha nem látott, negatív folyamattal kellett szembesülnünk, melyek egy része 2021-ről húzódott át. 200-500%-kal emelkedett a műtrágyák ára, 20-30%-kal a legtöbb növényvédőszer ára, 5-15-szörösére nőtt a gáz- és villamos energia ára, 15-20%-kal nőttek a munkabérek, a munkaerő ellátottság ugyanúgy rossz volt, mint a korábbi években
- kezdte a felsorolást Dr. Apáti Ferenc.
Itt vannak a friss számok: durván drágulnak ezek a termékek a mezőgazdaságban
Ám itt még mindig nem volt vége, hiszen az üzemanyagárak is jócskán megugrottak, ami a szállítási költségek emelkedését generálta. Az építőanyagok árában is 30 és 200% közötti emelkedés zajlott le, ami az elmúlt egy év vonatkozásában mintegy 40-80%-kal növelte az építési beruházások költségeit - de 2019-óta körülbelül a duplájára emelkedtek az építési költségek. Továbbá jelentősen emelkedtek a banki kamatok, 2-3%-ról 14-20%-ra, ami drágította a beruházások és forgóeszközök finanszírozását is. És bár az EU-s agrártámogatások megszerzése sosem forgott veszélyben, jelentős bizonytalanság övezte – különösen az államháztartás helyzete oldaláról - a 2023-2027-es időszak EU-s pénzeinek megszerzését is.
Eluralkodott a bizonytalanság
A munkaerő, az inputanyagok, az energia, az építőanyagok és a hitelek árának drasztikus emelkedése jelentős bizonytalanságot, sőt félelmet kelt, illetve keltett az ágazati szereplőkben, ami a beruházások visszafogására, és a túlélésre való összpontosításra ösztönzött. Ha mindez nem lenne elég, az időjárás is jókora pofont adott az egész ágazatnak:
El kellett szenvednünk az elmúlt száz év legaszályosabb nyarát, ami az öntözetlen kultúrák termését jelentős részben károsította vagy teljesen megsemmisítette, de még az öntözött állományokban is 10-30%-os terméskieséshez vezetett
- vélekedett a FruitVeB elnöke.
Ez is eljött: olyan dolog történhet a magyar földeken, amire még nem volt példa
Leáldozóban a csemegekukoricának és a zöldborsónak?
A szakember szerint a szektor talán legnagyobb problémája a csemegekukorica és a zöldborsó termelési nehézségei voltak 2022-ben. Az e két kultúrát - különösen a zöldborsót - érő, több éven keresztüli időjárási csapások, valamint a versenytárs növények (gabona és olajnövények) jó piaci pozíciói drasztikusan rontották a termelési kedvet. Jóllehet, a csemegekukorica és zöldborsó adja a hűtő- és konzerviparunk alapanyag-felvásárlásának 70-80%-át, így e két kultúra nélkül a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar összeomlik. Ugyanakkor a léipar sem volt jobb helyzetben: számos gyümölcsfajból nem volt elegendő alapanyag. Például a legnagyobb mennyiségben feldolgozott termék, az alma - pontosabban a léalma, melyből almasűrítményt állítanak elő -, a feldolgozóipari kapacitások mintegy 40-45%-ára volt elegendő. Az alapanyaghiány egyre inkább idült problémának látszik.
Jelenlegi hangulat és várakozások
A 2022. év IV. negyedévében pozitív jelenség volt a földgáz és az elektromos energia árának csökkenése, a műtrágyák árának jelentős mérséklődése. Befejeződött az MNB kamatemelési ciklusa is, bevezetésre került a kamatstop, melynek okán talán a pénzügyi piacokon is nagyobb nyugalomban lehet reménykedni. Az inflációs ráta (14,5%) is elmaradt a negatív várakozásainktól (20-25%). A forint lassú erősödése is reménykeltő. Mint megtudtuk, nagyon fontos tényező, hogy jelentősen lépett előre a megállapodás az EU-s pénzekért Magyarország és az EU között, ami az államháztartás egyensúlya irányában fennálló bizonytalanságot is mérsékelte.
Sokan nem ismerik a szabályokat: csak így vehetsz ma földet Magyarországon
A 2022. év nagyon nagy bizonytalansággal és kockázatokkal volt terhelt. Azonban a 2022. év utolsó negyedévében tapasztalt pozitív jelenségek az utóbbi 1-2 hónapban valamelyest mérsékelték a nagyon negatív hangulatot. Mint ahogyan egyes elemzők, úgy a szektorunk szereplői is reménykednek abban, hogy mégsem lesz nagyon hosszan elhúzódó és nagyon mély válság
- vélekedett a FruitVeB elnöke az ágazati várakozásokról.
Klíma, időjárás
A zöldségtermesztés eredményességét elsősorban a csapadékviszonyok, míg a gyümölcstermesztését ugyanez és a tavaszi fagyok fogják legjelentősebben meghatározni. Pozitív folyamat a zöldség-gyümölcs ágazat szempontjából (is) a bőséges téli csapadék, mely lassan teljesen feltölti a talaj vízkészleteit, melyben a nyári extrém aszály okán jelentős hiány alakult ki.
Nem látunk a jövőbe, lehetetlen megjósolni, hogy idén lesznek-e fagyok. Mindenesetre újra azzal az abnormális, bár egyre inkább megszokott folyamattal szembesülünk, hogy a tél borzasztóan enyhe. A lehűlés az utolsó pillanatban jött így január végén, különben a rövidebb hidegigényű fajok (különösen a kajszi és az őszibarack) vegetációja már megindult volna
- fogalmazott Dr. Apáti Ferenc.
Bármikor lecsaphat a fagy Magyarországra: így élhetik túl a növényeid a mínuszokat
Hozzátette, hogy a legnagyobb bizonytalanság a március közepe és május közepe közötti tavaszi fagyokban van, melyek az elmúlt években rendszeres, visszatérő „vendégeik” voltak, sőt, egy tavasz folyamán többször is. Ugyanakkor félő, hogy idén sem ússzák meg a kisebb-nagyobb tavaszi lehűléseket, pedig már nagyon jól jönne a gyümölcstermesztőknek egy fagymentes, jó évjárat - de ezek egyelőre csak kívánságok.
Az éves kultúrákkal „dolgozó” zöldségágazat idei termésére érdemi hatással nem lesz a tavalyi extrém aszályos időjárás, de a gyümölcstermesztők életét idén még a tavalyi aszály is jelentősen befolyásolni fogja: nagyon nagy bizonytalanság van ugyanis abban, hogy a tavalyi aszály és hőség után volt-e energiája a fáknak elegendő, jó kondíciójú virágrügyet differenciálni, vagyis kiszámíthatatlan a virágzás erőssége és ezzel együtt az idei termés is. Különösen az öntözetlen ültetvényekben vannak kérdőjelek - ami egyébként a 80 ezer hektáros ültetvényfelületük háromnegyede. Egyúttal fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy Európában mindenhol aszály volt, így nem feltétlenül kell idén az európai gyümölcstermesztésben rekordtermésekre számítani, különösen azon kultúráknál, amelyek tavaly nagy termést hoztak - mint például az alma. A moderált európai termés alapja a kiegyensúlyozottabb piaci viszonyoknak és a jobb áraknak.
Durván sokba kerül ennek a gyümölcsnek a termesztése: mégis csinálják a gazdák
Mi várható a termelésben?
A várható termésmennyiségekre januárban lehetetlen bármilyen becslést adni, így abba nem is mennék bele, inkább a termőterületek, a termelési kedv várható alakulásával foglalkoznék. A gabonafélék és az olajnövények ára jelentősen visszaesett a 2022. év IV. negyedévében, ami a növénytermesztőknek rossz, de javítja a szántóföldi zöldségnövények üzemen belüli versenyképességét a szántóföldi növénytermesztési kultúrákkal szemben. Különösen a két fő meghatározó szántóföldi ipari zöldségkultúránk (csemegekukorica, zöldborsó) vonatkozásában voltak jelentős félelmek abban, hogy a magas gabona- és olajnövény-árak miatt a hűtő- és konzerviparunk nem jut elegendő alapanyaghoz, de jelenleg úgy néz ki, hogy van némi remény arra, hogy az idei év könnyebb legyen. A két kultúra termőterülete együtt mintegy 55 ezer hektár.
Azt gondolom, hogy az intenzív zöldségkultúrák - ide sorolunk a csemegekukoricán és zöldborsón kívül minden más zöldségfélét, melyeket együttesen mintegy 30 ezer hektáron termelünk - termelői bázisa stabil, így a termőterületek - az előző évekhez képest - jelentősen nem fognak változni. Ahol azonban van esély csökkenésre, azok az élőmunkaigényes kultúrák (mint például a spárga), amelyekben az előző években nagy gondokat és károkat okozott a munkaerőhiány
- mondta lapunknak a FruitVeB elnöke.
Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a munkások a magyar állattartó telepeken
A gyümölcstermesztésben több éve tartó folyamat a termőterület csökkenése. A gyümölcstermesztésben a termelési kedv, illetve hangulat általában véve nagyon rossz. A folyamatos időjárási csapások, a gyakran nyomott - és a költségek emelkedését közel sem követő - értékesítési árak és a munkaerőhiány drasztikusan rontotta a termelési kedvet. Különösen azokban a gazdaságokban, melyekben már idősek és korszerűtlenek az ültetvények, illetve amelyekben idős a gazdálkodó és nincs utód, így nincs remény a gazdaság tovább vitelére. Azt gondolom, hogy idén is több ezer hektárral fog csökkenni a gyümölcstermő felület, míg a következő 2-3 évben tízezer hektáros nagyságrendeket fognak elérni az ültetvénykivágások.
A beruházásokat, fejlesztéseket pedig jelentősen fékezni fogja ezt a bizonytalan állapot. Összességében tehát elmondható, hogy a jövőre nézve akkor van a termelőknek esélye a versenyképes gazdálkodásra, amennyiben hatékonyan tudnak termelni és szervezetten értékesítenek. A hatékony termelés magas fajlagos hozamokat és a piac által megkívánt minőséget jelent, melynek alapja a korszerű szaktudás. Továbbá fontos kihangsúlyozni, hogy hatékonyan termelni a zöldségtermesztésben csak öntözött körülmények között vagy hajtatóberendezésekben lehet.
Az Agrárminisztérium terveiről vallott Nagy István: ez vár a magyar gazdákra
Az öntözésnek a gyümölcstermesztésben is úgymond alapnak kell lennie, gyümölcsfajtól és hasznosítási iránytól függetlenül, míg a frisspiaci célú gyümölcstermelésben a versenyképesség alapja lesz az öntözésen túlmenően a jéghálótakarás és a fagyvédelem. De egyes esetekben - például cseresznye, szamóca, málna - az esővédő fóliatakarás is. A jövőben a káros időjárási hatások ellen magas fokon védett, korszerű, intenzív ültetvények telepítésére kell törekednünk.
Mindezen túl a szervezettségben is jelentős előrelépésre van szüksége az ágazat szereplőinek. Általában nem a versenytársak vagy a vevők piaci magatartása, hanem a jelenlegi elaprózott értékesítésünk, a szervezetlenség lehet a legfőbb okozója annak, hogy gyakran 10-30%-kal alacsonyabb árakat kell elszenvedni, mint ami az adott piaci helyzetből „kihozható” lenne.
