Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Rendkívüli időszak után vágtak neki a 2023-as szezonnak a magyar zöldségtermesztők, a megnövekedett energia- és inputanyagárak, az önköltségek drasztikus emelkedése ellenére 2022-ben összességében a termelők jövedelmezősége nem romlott, ez pedig létfontosságú ahhoz, hogy a termelői közösség versenyképes maradjon - közölte az 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2022-ben 53,3 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ez több mint 1500 tonnával, majdnem 3 százalékkal haladja meg a 2021-es mennyiséget.
Az úgynevezett frisspiaci termékeknél - a paprikánál és paradicsomnál - 1100 tonnával 26 ezer tonna alá csökkent az értékesített mennyiség, a termelők közül ugyanis többen koktélparadicsomot ültettek, ezeknek a hozama pedig alacsonyabb, mint a hagyományos változatoké. A frisspiaci termékek 54 százaléka egyébként paprikaféle, 44 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly.
Rekordot hozott az év
A termelőknek 4,4 milliárd forinttal többet tudtunk fizetni mint 2021-ben. Éves szinten ugyanis a termelői árak a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 42 százalékkal, a paradicsomféléknél közel 40 százalékkal, míg a paprikakülönlegességeknél 12-28 százalékkal nőttek. A DélKerTÉSZ egyébként 2022-ben rekordszintű forgalmat ért el: a zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétel megközelítette a 18 milliárd forintot, ami éves szinten 37 százalékos növekedést jelent
- mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A bevétel növekedéséhez hozzájárult, hogy öt országos hálózattal rendelkező boltláncnak 10 milliárd forintértékben adott el zöldségeket a vállalat, ami több mint 2 milliárd forintos növekedést jelent. A külföldi értékesítés szintén nőtt, mégpedig 34 százalékkal 3,1 milliárd forintra, az exportpiacok közül elsősorban a cseh, szlovák, német, román, bolgár vevők biztosították a legnagyobb megrendeléseket.
Kitörési pont a magyar zöldségtermelőknek
A szakember szerint továbbra is nagy lehetőség rejlik az exportban: leginkább a kelet-európai - Románia, Csehország, Szlovákia - országok jelenthetnek fontos piacot a rövid szállítási utak miatt. Az energiaárak és az inputanyagok árának elszállása, valamint az éghajlatváltozás miatt jelentősen átrendeződtek a piacok is: van, ahol az ültetést későbbre csúsztatták, több országban, például Spanyolországban komoly vízhiánytól szenvedtek a termelők, de az extrém időjárás, a hideg Észak-Afrikában is visszavetette a termésmennyiséget. Hollandiában pedig pótlólagos megvilágítást igénylő hajtatott zöldségtermelésre voltak negatív hatással az energiaárak.
Gazdasági és természeti okok miatt jelentős strukturális változások várhatóak, ez pedig kitörési pont lehet a magyar termelők és a magyar zöldségek számára. Ehhez azonban megfelelő mennyiségű és minőségű árura van szükség, a lehetőséget pedig most kell megragadni. A magyar termelők a szállítási távolságok és a geotermikus energia, valamint a termálvíz kihasználása miatt egy lépéssel előrébb lehetnek a régiós piacokon. Ehhez azonban folyamatos fejlesztésekre van szükség
- emelte ki Nagypéter Sándor.
A szakember szerint a szabadföldi termelést - nagy mennyiségben - az időjárás szinte ellehetetlenítette, Szentes azonban a legfontosabb, úgynevezett hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés jelentős része nem szabadföldön történik, a külső környezetnek így nincsenek annyira kitéve a termelők. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság nemzetközi szinten egyre nagyobb teret hódító, innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés nemcsak a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt bír egyre nagyobb jelentőséggel, de jelentős szerepe van annak is, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldség és gyümölcs álljon a fogyasztók rendelkezésére.
Szükség van forrásra és a termelői együttműködésekre
A zárt térben való termelésnek azonban jelentős a forrásigénye. Ahhoz, hogy a termelők folyamatosan fejleszteni tudjanak, szükség van kedvezményes kamatozású, kifejezetten a mezőgazdasági vállalkozásoknak szóló jegybanki vagy állami programra. Nagypéter Sándor szerint bizakodásra ad okot, hogy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos hitelkerettel idén indult el, a Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogramja pedig kedvezményes kamatozású forgóeszközhitelt biztosít a zöldség-gyümölcs termelői szervezeteknek. Ezek a finanszírozási lehetőségek segítik a fejlődést a jövőben.
Fontos azonban, hogy szükség van a termelői együttműködésekre, amelyek a kisebb termelők jövedelmezőségét és stabilitását garantálják, és az agrárium is ezekkel az együttműködésekkel lehet versenyképes
- tette hozzá Nagypéter Sándor.
Jönnek a snack paprikák és a mirelitek
A DélkerTÉSZ a fejlesztések mellett folyamatosan bővíti a termékportfolióját, azaz a választékot. A tagok közül többen indulnak el a közeljövőben a hagymafélék és az almák felé. Nagypéter Sándor szerint egyébként 2019-től egyre inkább keresik a magyarok a zöldségkülönlegességeket. A paprikák esetében például a pritamin és a snack típusú verziók lehetnek egyre népszerűbbek, főleg a gyerekeknél. Nagy potenciált rejtenek a mirelit, mix zöldségek, így a zöldborsó, csemegekukorica, brokkoli, gomba, valamint a káposztafélék egyre nagyobb szerephez juthatnak.