Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2022-ben az EU-ban a dinnye, görögdinnye, szamóca, őszibarack és nektarin együttes betakarított termése 8,6 millió tonna volt, ami 6,3%-os csökkenést jelent a 2021-es szinthez (9,2 millió tonna) képest
– közölte összesítésében az Európai Bizottság. Ez a visszaesés elsősorban a sárgadinnye (-9,5% 2022-ben) és a görögdinnye (18,4% 2022-ben) alacsonyabb betakarított termésének köszönhető. Az őszibarack és a nektarin termelése viszont nőtt (+5,6% 2022-ben), az eperé pedig viszonylag változatlan maradt.
Spanyolország a legelső
Spanyolország a nyári gyümölcsök egyik legfontosabb uniós termelője. Az EU görögdinnyéjének közel felét (45,4%), sárgadinnyéjének közel egyharmadát (32,0%), valamint mind az eper, mind az őszibarack és nektarin (26,9%) több mint egynegyedét (27,3%) termelte 2022-ben.
Hasonlóképpen, Olaszország az EU dinnyéjének valamivel több mint egyharmadát (36,1%), őszibarackjának és nektarinjának (35,6%), valamint görögdinnyéjének egynegyedét (25,6%) termelte.
Néhány különleges nyári gyümölcs esetében más uniós tagállamok voltak a legfontosabb termelők: Lengyelország a második helyen áll az epertermelésben (az EU össztermelésének 16,7%-a), Görögország a második helyen áll az őszibarack- és nektarintermelésben (27,1%) és a harmadik helyen a görögdinnye-termelésben (12,4%), Franciaország a harmadik helyen áll a pézsmadinnye-termelésben (18,8%), Németország pedig a harmadik helyen áll az epertermelésben (az EU össztermelésének 11,1%-a).
Idén a piaci zavarok meghatározóak
Spanyolországban a dinnye esetében 2021-ben még 23 ezer hektáros termőterülettel számoltak, de idén már a 20 ezer hektárt sem érik el, ennek ellenére a nagyon korai dinnyeszegmensben értékesítési problémákkal küzdöttek az ottani termelők. Március-áprilisban ugyanis a dinnyének kifejezetten kedvező időjárás mellett a tavalyi hozamok csaknem dupláját szedhették le a földekről, majd amikor elkezdték exportálni, beütött a hideg április végi – május eleji időszak, amelynek következtében az európai kereslet visszaesett – közölte korábban a Fruitveb.
Nő a termőterület
Idehaza a dinnyetermelés tavaly jelentős visszaesést szenvedett el, mindössze 2635 hektáron termelték, és a 2022-es emlékezetes aszály miatt a termésmennyiség sem alakult jól. Idén a görögdinnye-termőterület 2870 hektárra bővült, és ennek a növekedésnek a motorja Kelet-Magyarország volt: itt 25-30%-kal nagyobb területen termesztenek majd görögdinnyét, míg az ország többi termesztőkörzetében.
Az országos termőterület örvendetes, 10 százalék körüli növekedése ellenére sem éri még el a 2021-es szintet (3500 hektár), ráadásul a jóval magasabb munkaerőigényű sárgadinnyénél területcsökkenéssel is kell számolni (a tavalyi 350 után idén körülbelül 315 hektáron foglalkoznak majd ezzel a kultúrával).
Az idei trendek közül feltétlenül megemlítendő, hogy tovább csökken a megtermelt dinnyék mérete, mivel a fogyasztói igények egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és ez a trend már tavaly is jelentkezett: az áruházakban a folyamatosan a ládákban maradtak a nagyobb dinnyék, miközben a kisebb, 5-7 kilós árut mindig elkapkodták a vevők – tette hozzá a szakmai szervezet.
Összefoglalva elmondható, hogy a magyar termőterület előző években tapasztalható zsugorodása megállt, és 10% körüli növekedés tapasztalható - kivéve a sárgadinnyét.
Nem tesz jót a kötelező akció
A probléma inkább az árakkal van. Június 1-jétől elrendelte a kormány a multiknál a kötelező akciózást, amelyet gyümölcsök és zöldségekre is alkalmazni kell.
Az elmúlt napokban több áruházlánc is kedvezményt hirdetett a magyar dinnyére, amin a termelők és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is felháborodott. Azt kifogásolják, hogy még csak most kezdődött el a szüret, és máris akciós áron adják a terméket a boltok.
Más gyümölcsöket tekintve idén a csapadéknak hálásak lehetnek a termelők, ám a fagy, a szokatlanul hűvös tavasz helyenként komoly problémákat okozott.
A túl sok csapadék kárt is okozott, például a cseresznye esetében néhol repedések jelentek meg a gyümölcsökön a hirtelen érkező, nagy mennyiségű víz miatt, a meggy esetében szintén sok a víztartalom. Ezen két termény esetében jelentős veszteségek is keletkeztek idén, igaz, inkább a tavaszi fagyok tizedelték meg az állományt, valamint a virágzás idején tapasztalt borús, hűvös időjárás.
A fagy leginkább a kajszi és az őszibarack termését károsította, itt országosan mintegy 70-80 százalék a kiesés, vagyis az idei kínálat nagyon gyenge.
Az alma termését ma a szakma jónak látja, az elmúlt évek nehézségei után idén normális évet zárhatnak az almatermelők – legalábbis, ami a termés mennyiségét illeti.
A legnagyobb gond ezeknél a gyümölcsöknél is az árakkal van: a termelők költségnövekedését nem veszi figyelembe a piac, amelyet idehaza és külföldön egyaránt a fogyasztáscsökkenés jellemez.