Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Spanyolország a világ egyik legnagyobb görög- és sárgadinnye exportőre, az elmúlt években azonban az országban olyan időjárási változások következtek be, amelyek nagymértékben befolyásolták a termelést. Spanyolország hagyományosan kedvező éghajlattal rendelkezik a görög- és sárgadinnye termesztés számára, de az klímaváltozás a növényfejlődés kritikus szakaszaiban aszályos időszakokat hozott, a hirtelen lezúduló esőzések pedig nem egységes érést és egészségtelen gyümölcsöket eredményeztek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A magas hőmérséklet gyenge termékenyüléshez vezetett, ami gyenge terméshozamot és kisebb méreteket generált. A téli hideg fagykárokat okozott, csökkentve a termőképességet.
Az élelmiszerek minősége és biztonsága világszerte kulcsfontosságú szempont a fogyasztók számára. A megváltozott időjárási viszonyok a termés minőségének romlását idézték elő, ami alacsonyabb árakat és kisebb piacot hozott, ráadásul a megnövekedett hőmérséklet miatti rendszertelen érés különböző minőségű és ízű dinnyéket produkált. Az így károsodott görög- és sárgadinnye alacsonyabb cukortartalommal és kisebb tápértékkel rendelkezik. A fagykárok, az élettani rendellenességek és az időjárási viszonyok változásaiból eredő betegségek, mint például az antraknózis és a napégés miatt alacsony minőségű gyümölcsök teremtek. Ezek a tényezők az eltarthatósági idő csökkenését, valamint a dinnyék tápértékének és kereskedelmi értékének csökkenését okozták.
A görög- és sárgadinnye ágazat előtt álló kihívások ellenére a növekvő népesség és a változó fogyasztói preferenciák miatt jelentősen megnőtt a kereslet irántuk. A megnövekedett kereslet, valamint az időjárás változásai miatt csökkenő kínálat a gyümölcsök hiányához és az árak emelkedéséhez vezetett. A piaci réseket a beszállítók kihasználták, hogy növeljék nyereségüket, így a fogyasztók sokkal magasabb árat fizettek ugyanazért a termékért. A magas árakat a gazdák által művelt földterületek csökkenésének tulajdonítják, akik megbízhatóbb, jobb hozamú kultúrákra térnek át.
A spanyol kormányzat és az ágazat szereplői számára elengedhetetlen, hogy proaktív lépéseket tegyenek az alkalmazkodás és a fenntarthatóság megteremtése érdekében. Számos intézkedés végrehajtásával a görög- és sárgadinnye ágazat hatékonyan enyhítheti az éghajlatváltozás hatásait, javíthatja a minőséget, valamint elősegítheti a termelékenység és a jövedelmezőség növekedését. A fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok és a hatékony öntözési technikák alkalmazásának ösztönzése döntő szerepet fog játszani a vízkészletek megőrzésében. A csepegtető öntözőrendszerek, az esővízgyűjtés és a víz újrahasznosítási kezdeményezések bevezetése nemcsak az optimális vízfelhasználást biztosítja, hanem az ágazat vízlábnyomát is csökkenti.
Az olyan klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok, mint az agrárerdészet, a takarónövények termesztése és a vetésforgó erősíteni fogja az ágazat alkalmazkodó képességét a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. Ezek a gyakorlatok javíthatják a talaj egészségét, fokozhatják a vízvisszatartást és csökkenthetik a mezőgazdasági tevékenységek szén-dioxid-kibocsátását.
A precíziós mezőgazdasági technológiák, köztük a drónok, érzékelők és műholdfelvételek alkalmazása lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy figyelemmel kísérjék a növényeik egészségi állapotát, optimalizálják az erőforrások felhasználását, ezáltal megfontolt döntéseket hozzanak. Ezek a technológiák lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy gyorsan reagáljanak a változó időjárási mintákra és optimalizálják a növénytermesztési gyakorlatokat. Az időjárásfigyelő állomásokba történő beruházás és a valós idejű időjárás-előrejelzések biztosítása a gazdák számára kulcsfontosságú információkat nyújt a mezőgazdasági tevékenységük stratégiai tervezéséhez. A szélsőséges időjárási eseményekre való korai figyelmeztetés lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy megelőző intézkedéseket hozzanak és megvédjék termésüket. Az integrált növényvédelmi gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése minimálisra csökkenti a növényvédő szerekre való támaszkodást, valamint elősegíti az egészségesebb ökoszisztéma kialakulását. Az IPM technikák a természetes kártevőirtási módszereket támogatják, csökkentve a környezeti hatásokat és megőrizve a hasznos rovarokat.
Kedvezmények és támogatások nyújtása az éghajlatváltozással szemben ellenálló gyakorlatokat alkalmazó gazdálkodóknak ösztönözni fogja a fenntartható mezőgazdasági technikák széles körű elterjedését. Ezek az ösztönzők segíteni fogják a gazdálkodókat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiák végrehajtásában és az innovatív megoldásokba való beruházásban. A gazdálkodók számára az éghajlatváltozási gyakorlatokról szóló képzési programok és oktatások segítik az éghajlatváltozás hatásainak megértését, valamint felvértezi őket a hatékony alkalmazkodáshoz szükséges eszközökkel. A tudásmegosztó platformok segíthetnek a legjobb gyakorlatok terjesztésében.
Ezen intézkedések együttes elfogadásával a spanyol frissáru ágazat megerősítheti az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodó képességét, fenntarthatja kiváló minőségű termékeit, továbbá elősegítheti a fenntartható növekedést. A kormányzati szervek, a kutatóintézetek, a szövetségek és a mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kulcsfontosságú lesz a megoldások végrehajtásában, valamint a spanyol görög- és sárgadinnye ágazat virágzó és fenntartható jövőjének biztosításában.
Összefoglalva, a változó időjárási viszonyok és az éghajlatváltozás mélyreható hatással van a spanyol görög- és sárgadinnye ágazatra. Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és a mezőgazdasági gyakorlatok javítására irányuló proaktív intézkedések elfogadásával azonban az ágazat leküzdheti a kihívásokat és rugalmas jövőt építhet. A kormányzati hatóságok, az ágazati szereplők és a gazdálkodók együttes erőfeszítései kulcsfontosságúak a frissáru ágazatának védelmében, az élelmiszerminőség és -biztonság biztosításában, valamint a növekedés fenntartásában az éghajlatváltozással szemben.