Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A július közepén végzett felmérésünk alapján úgy tűnik, hogy az idei nem kiváló, de összességében egy jó évjárat lehet az almatermés szempontjából. A jelentősebb tavaszi fagyok Dunántúlon és az ország középső térségében (Zala és Bács-Kiskun vármegyék mint jelentősebb termesztőkörzeteink) éreztetik hatásukat a termés mennyiségében, azonban a termőfelület túlnyomó részét adó észak-keleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok. A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen hűvös, borús, fényszegény, szeles és csapadékos áprilisi időjárás részben már nem vagy nem olyan érzékenyen érintette az almaültetvények relatíve késői virágzását, így az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltunk (nem úgy, mint a meggy, cseresznye vagy szilva esetében, ahol drasztikus kötődési problémák voltak tapasztalhatók). Az időjárás május óta közel optimálisan alakul: bőséges a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz
- mondta a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.
A szakember hozzátette, hogy ebben az évben jóval nagyobb terméshozammal számolnak a tavalyihoz képest - akkor a 400 ezer tonnát sem érte el a betakarított termés. Mint fogalmazott, az idei évre 500-550 ezer tonna közötti almatermést prognosztizálnak hazánkban. Ebből mintegy 400-430 ezer tonna lehet ipari alma, és 100-120 ezer tonna étkezési alma. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajtát nem látni. A gyümölcsméretek szintén nagyon kedvezően alakulnak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már most olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint tavaly betakarításkor. Szabó Márton, a Szőlőtermelők és Borértékesítők Szövetkezetének elnöke elmondta, hogy tavasszal, a szőlő érésének kezdetekor kellett inkább harcolni az időjárással, de nem mindenhol egyformán. A csemege és a borszőlő esetében egyaránt, ha nem is kiemelkedő, de jó termésszámokat vár.
Nálunk, Kőszeg és Sopron környékén egészen kegyes volt az időjárás, komoly fagy- és jégkárokkal nem kellett megküzdenünk. Tájegységenként eltérő, kit mennyire viselt meg az időjárás, én balatoni gazdáktól kaptam olyan információkat, hogy ott nem csak az időjárás volt rosszabb, mint nálunk, de a peronoszpóra is korábban jött, és ezzel többet is kellett küzdeniük
- mondta Szabó Márton, aki hozzátette, hogy a gazdáknak néhányszor fájt a fejük az idén, ugyanakkor összességében nem lesz rossz év, és nem számít jelentős drágulásra a szőlő tekintetében.