Szinte kiirthatatlan növény terjed Magyarországon: meglepő, mire képes

Szinte kiirthatatlan növény terjed Magyarországon: meglepő, mire képes

agrarszektor.hu
Súlyos károkat okoz Magyarországon az idegenhonos inváziós növények közé tartozó selyemkóró, ráadásul nagyon gyorsan is terjed. Védekezni ellene és visszaszorítani nagyon nehéz, de az biztos, hogy az elpusztítására a legalkalmasabb idő akkor van, amikor az új növények előbújnak, 3 hetes korukig ugyanis még nem képesek gyöktörzsről újabb hajtást hozni, ezért ekkor lehet hatékonyan kaszálni, vagy kis mennyiség esetén a hajtást letépni.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A selyemkóró nemcsak degradált élőhelyeken, csupasz talajfelszíneken üti fel a fejét, de úgynevezett záródott, természetes fajkészletű gyepen is elég egy igen kisméretű bolygatás, például egy vadászok által a talajra elhelyezett nyalósó, és egy-két éven belül sok száz növény lesz, az oda hullott néhány szem magból - írja az invaziosfajok.hu. Kiiktatni a növényt nagyon nehéz, ám jó tudni, hogy a növény elpusztítására legalkalmasabb idő az, amikor az új növények előbújnak. Körülbelül 3 hetes korukig ugyanis még nem képesek gyöktörzsről újabb hajtást hozni, így ekkor hatékonyan lehet kaszálni, vagy kis mennyiség esetén a hajtást letépni. A következő alkalmas időpont a virágzás kezdete előtti, a tarackok ugyanis a virágzásra fordított energia miatt ekkor gyengébbek, így a bimbós növényeket lehet kaszálni. Az is hatékony, ha ebben az időszakban a növények föld feletti részeit eltávolítjuk, magyarul; ha egyszerűen „kigyomláljuk”.

Annak ellenére, hogy a szakirodalom óvva int a gyöktörzs bolygatásától, mivel az csak még több hajtás növesztésére serkenti a növényt, az a tapasztalat, hogy az évi többszöri „gyomlálás” évről-évre, egy nagyságrenddel csökkenti a sporadikus állományokat. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a föld fölötti részek eltávolításával, megfosztjuk fotószintetizáló részeitől, így nem képes olyan mértékben tápanyagot raktározni a gyökérzetében, mint egyébként.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?