Szinte kiirthatatlan növény terjed Magyarországon: meglepő, mire képes

Szinte kiirthatatlan növény terjed Magyarországon: meglepő, mire képes

agrarszektor.hu
Súlyos károkat okoz Magyarországon az idegenhonos inváziós növények közé tartozó selyemkóró, ráadásul nagyon gyorsan is terjed. Védekezni ellene és visszaszorítani nagyon nehéz, de az biztos, hogy az elpusztítására a legalkalmasabb idő akkor van, amikor az új növények előbújnak, 3 hetes korukig ugyanis még nem képesek gyöktörzsről újabb hajtást hozni, ezért ekkor lehet hatékonyan kaszálni, vagy kis mennyiség esetén a hajtást letépni.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

A selyemkóró nemcsak degradált élőhelyeken, csupasz talajfelszíneken üti fel a fejét, de úgynevezett záródott, természetes fajkészletű gyepen is elég egy igen kisméretű bolygatás, például egy vadászok által a talajra elhelyezett nyalósó, és egy-két éven belül sok száz növény lesz, az oda hullott néhány szem magból - írja az invaziosfajok.hu. Kiiktatni a növényt nagyon nehéz, ám jó tudni, hogy a növény elpusztítására legalkalmasabb idő az, amikor az új növények előbújnak. Körülbelül 3 hetes korukig ugyanis még nem képesek gyöktörzsről újabb hajtást hozni, így ekkor hatékonyan lehet kaszálni, vagy kis mennyiség esetén a hajtást letépni. A következő alkalmas időpont a virágzás kezdete előtti, a tarackok ugyanis a virágzásra fordított energia miatt ekkor gyengébbek, így a bimbós növényeket lehet kaszálni. Az is hatékony, ha ebben az időszakban a növények föld feletti részeit eltávolítjuk, magyarul; ha egyszerűen „kigyomláljuk”.

Annak ellenére, hogy a szakirodalom óvva int a gyöktörzs bolygatásától, mivel az csak még több hajtás növesztésére serkenti a növényt, az a tapasztalat, hogy az évi többszöri „gyomlálás” évről-évre, egy nagyságrenddel csökkenti a sporadikus állományokat. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy a föld fölötti részek eltávolításával, megfosztjuk fotószintetizáló részeitől, így nem képes olyan mértékben tápanyagot raktározni a gyökérzetében, mint egyébként.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?